Majtényi László: A Fidesznek nincs erkölcsi alapja jogállamiságról beszélni
A Fidesz által meghirdetett, a köztársasági elnök melletti tüntetésről, a 17. alaptörvény-módosításról és a jogállam helyreállításának dilemmáiról beszélt Majtényi László alkotmányjogász. Az egykori ombudsman szerint miközben a köztársasági elnök leváltása indokolt lehet, a választott jogi megoldás több ponton is aggályos, a Fidesz pedig hiteltelenül hivatkozik az alkotmányosság védelmére.
Majtényi már a beszélgetés elején világossá tette: nem vesz részt azon a demonstráción, amelyet a Fidesz szervezett a Sándor-palotához. Úgy fogalmazott, azoknak, akik az elmúlt tizenhat évben folyamatosan bontották le a jogállami intézményeket, kevés erkölcsi alapjuk maradt arra, hogy most az alkotmányosság védelmezőiként lépjenek fel.
Az alkotmányjogász szerint a jogállamiságról továbbra is azok a szervezetek beszélnek hitelesen, amelyek politikai oldaltól függetlenül következetesen bírálták a jogsértéseket. Példaként a Magyar Helsinki Bizottságot, a TASZ-t és az Amnesty Internationalt említette, amelyek korábban a Gyurcsány-kormány, később pedig a Fidesz intézkedéseit is kritizálták.
A beszélgetés középpontjában a 17. alaptörvény-módosítás állt, amely több közjogi tisztségviselő sorsát is érinti. Majtényi hangsúlyozta: Sulyok Tamás köztársasági elnök távozása szerinte indokolt, ugyanakkor kifogásolja, hogy az alaptörvény-módosítás különösebb indoklás nélkül egyszerűen megszünteti az államfő megbízatását. Egy ilyen horderejű döntésnél szerinte elengedhetetlen lenne a részletes alkotmányos indokolás.
Az egykori ombudsman emlékeztetett arra is, hogy a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalásai szerint a jogállam helyreállítása érdekében bizonyos közjogi vezetők leváltása indokolható lehet, különösen akkor, ha egy autoriter rendszer politikai kinevezettjeiként kerültek pozícióba. Ugyanakkor figyelmeztetett: a jogállami helyreállítás során sem lehet figyelmen kívül hagyni az alkotmányosság formai és tartalmi követelményeit.
Kritikával illette az Alkotmánybíróság átalakítását is. Szerinte önmagában helyes, hogy 70 éves korhatárt vezetnek be az alkotmánybírák számára, ám úgy látja, a szabályozás valójában személyre szabott, és elsősorban Polt Péter eltávolítását szolgálja. Ez szerinte azt a látszatot kelti, hogy nem általános alkotmányos elvek, hanem konkrét politikai célok mozgatják a módosítást.
Majtényi szerint valódi alkotmányos reformra lenne szükség: vissza kellene állítani az Alkotmánybíróság eredeti, erős normakontroll-szerepét, ismét lehetővé kellene tenni a szélesebb alkotmányjogi panaszokat, valamint biztosítani kellene, hogy maga a testület válassza meg saját elnökét.
A beszélgetés végén szóba került a közmédia vezetésének átalakítása is. Majtényi elismerte, hogy az újonnan kijelölt vezetők között kiváló szakemberek is vannak, ugyanakkor úgy véli: azok, akik korábban politikai tisztogatásokban vagy lejárató kampányokban vállaltak szerepet, erkölcsi értelemben nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy a közmédia élére kerüljenek.
Az alkotmányjogász összegzése szerint a demokratikus átmenet legnagyobb kihívása éppen az, miként lehet lebontani egy autoriter rendszert úgy, hogy közben maga a jogállam se sérüljön. Szerinte ez a következő időszak egyik legfontosabb alkotmányos kérdése lesz Magyarországon.
