Majtényi László: A jogállam nem építhető fel a régi rendszer embereivel

HírKlikk 2026. augusztus 18. 13:30 2026. aug. 18. 13:30

Majtényi László alkotmányjogász szerint alapvető kérdés, hogy a rendszerváltás után kik maradnak a magyar közjogi intézmények élén. Az egykori ombudsman a Klikk TV műsorában arról beszélt: szerinte több olyan vezető is van, akinek távoznia kellene, ha valóban egy demokratikus, jogállami Magyarország felépítése a cél.

Majtényi a Mi Hazánk parlamenti akcióiról is határozott véleményt mondott. A roma holokauszt emléknapján történteket különösen súlyosnak nevezte. Mint fogalmazott, természetesen lehetnek valakinek előítéletei, ezekről azonban lehet és kell is kommunikálni. Az viszont elfogadhatatlan, ha egy tömeggyilkosság áldozataira való megemlékezéskor valaki nem képes megadni a tiszteletet.

Az alkotmányjogász szerint különösen fontos lenne, hogy a politikai közösségek ne az ellenségkeresésre építsék saját identitásukat. Úgy látja, Magyarországon új pártrendszer van kialakulóban, amelyben a Tiszának szerinte valahol az Európai Néppárt környékén lehet a helye, tőle balra pedig egy valódi szociáldemokrata párt megjelenését tartaná kívánatosnak. A Tiszától jobbra egy radikálisabb nemzeti erő is elképzelhető, de Majtényi szerint kérdéses, hogy a Fideszben megvan-e az ehhez szükséges intellektuális és morális potenciál.

Az interjú egyik legkeményebb része az állami jogvédő intézmények helyzetéről szólt. Majtényi szerint Péterfalvi Attila adatvédelmi hatósági vezetőnek és az alapvető jogok biztosának is távoznia kellene. Úgy fogalmazott: „egy szabad, demokratikus országot nem lehet a zsarnoki rendszer embereivel felépíteni.”

A beszélgetésben szóba került az új köztársasági elnök helyzete, valamint az is, hogy milyen mozgástere van az ellenzéknek az Alkotmánybíróság előtt. Majtényi szerint az államfői mandátum megszüntetésével kapcsolatos alkotmányos helyzetben az Alkotmánybíróságnak nincs érdemi hatásköre.

Az alkotmányjogász ugyanakkor komoly kritikát fogalmazott meg az Alaptörvény 17. módosításának aláírásával kapcsolatban. Véleménye szerint az államfőnek akkor lett volna morális és alkotmányos lehetősége a helyzet kezelésére, ha nem írja alá a módosítást, hanem lemond. Szerinte ezzel megőrizhette volna azt a lehetőséget is, hogy később alkotmányos küzdelmet folytasson.

Majtényi külön kitért Baka András korábbi eltávolítására is. Felidézte: a strasbourgi bíróság szerint nemcsak a jogorvoslathoz való jog sérült, hanem a bírói véleménynyilvánítás szabadsága is. Baka ugyanis a bírói függetlenség védelmében szólalt fel, és eltávolítása a többi bíró számára is elrettentő üzenetet hordozott.

A beszélgetésben előkerült a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügye is. Majtényi hangsúlyozta: a Kúria korábbi döntése szerint attól, hogy közpénz alapítványhoz kerül, nem veszíti el közpénz jellegét, és a közpénz sorsára vonatkozó információk közérdekű adatok. Szerinte ennek fényében az MNB körüli ügyekben már előrébb kellene tartani.

Végül Varga Zs. András Kúria-elnöki szerepe is szóba került. Majtényi szerint jogállamban komoly kérdéseket vet fel, hogy bírói múlt nélkül kerülhetett a Kúria élére, és úgy látja, a kormányzat lényegében a bírói szervezetre tolta át az eltávolításával kapcsolatos problémát.

Majtényi szerint a rendszerváltás után a legfontosabb feladat nem egyszerűen a személycserék végrehajtása, hanem a jogállami intézmények valódi függetlenségének helyreállítása.