Pintz György Rogán szabadalmáról: a valódi újdonság viszonylag csekély
Pintz György szabadalmi ügyvivőt kérdezte a HVG Rogán Antal milliárdokat hozó szabadalmi ügyéről. A szakember szerint a Rogán nevéhez kötődő megoldások nem teljesen új digitális aláírási technológiát jelentenek, hanem ismert elemeket rendeznek biometrikus-hitelesítési konstrukcióba.
A HVG cikke abból indul ki, hogy Rogán Antal szabadalmi története sokak számára vitatott, és felveti a kérdést, lehet-e félnivalója a feltalálóként jelentős bevételhez jutó politikusnak egy vagyonvisszaszerzési hivatal vizsgálata esetén. A lap Pintz György szabadalmi ügyvivőt, a terület szakértőjét kérdezte.
A forrás szerint nem önmagában az tekinthető problémásnak, hogy egy miniszter feltalálóként szerepelhet, hanem inkább a hasznosítási konstrukció és az aránytalanul nagy összegű találmányi díj került a figyelem középpontjába. A HVG ennek kapcsán Rogán Antal életmódját és felesége, Barbara 120 milliós Hermès táskáját is megemlíti.

Pintz György a lapnak arról beszélt, hogy a Rogán nevéhez kapcsolódó két szabadalom lényegében elektronikus aláírási és hitelesítési megoldásokról szól. Ezek biometrikus adatokat – például kézírást, ujjlenyomatot vagy más azonosítót – kapcsolnak össze kriptográfiai eljárásokkal.
A szakember magyarázata szerint a rendszer egyik eleme, hogy a biometrikus adatot matematikailag átalakítják, és bizonyos paraméterek akár tranzakciónként változhatnak. Ennek elvi célja az, hogy nehezebb legyen ugyanazt a biometrikus mintát jogosulatlanul újra felhasználni.
Pintz ugyanakkor úgy értékelte, hogy a szabadalmak nem egy teljesen új digitális aláírási technológiát hoztak létre, hanem korábban ismert elemeket kapcsoltak össze egy meghatározott biometrikus-hitelesítési konstrukcióban. Szerinte a gyenge pont az, hogy több alapvető építőelem már korábban is ismert volt, ezért a valódi újdonság viszonylag csekély.
A HVG által idézett szakértő szerint a leginkább vitatott elem a tranzakciónként változó matematikai projekció. A cikkben az szerepel, hogy szakemberek szerint nem egyértelmű, ez jelent-e valódi műszaki előnyt, sőt szimulációk alapján bizonyos esetekben ronthatja is a biometrikus felismerés pontosságát.
A forrás arra is kitér, hogy a két szabadalom a cikk szerint életben van, bár magyar informatikusok részéről voltak kísérletek a megsemmisítésükre. Ezek a próbálkozások a találmányok vitatható újdonságára és egyediségének hiányára hivatkoztak, finanszírozásukra pedig közösségi gyűjtés is indult.