Majtényi László: a nemzet nem Orbán Viktor politikai táborát jelenti

A nemzet nem egyenlő a kormánnyal

Majtényi László szerint kifejezetten nyomasztó volt számára Orbán Viktor nemzeti ellenállásról szóló kijelentése, különösen az a gondolat, amely szerint az ellenállás részeként akár különböző fegyverek kiosztására is sor kerülhetne. Az alkotmányjogász úgy látja, a nemzet fogalmának ilyen politikai kisajátítása alapvető tévedés. A nemzet ugyanis nem valamelyik párt szavazótáborát jelenti, hanem mindazokat, akiket közös kulturális élmények, nyelv, irodalom, történelmi emlékezet és az otthonosság érzése köt össze.

A nemzeti összetartozás szerinte sokkal összetettebb annál, mint hogy valaki milyen nyelven álmodik, vagy melyik politikai közösséghez tartozik. A magyarországi roma közösségek, a német nemzetiségű magyarok és a határon túli magyarok ugyanúgy részei ennek a kulturális közösségnek. „Ha a nemzetről beszélünk, akkor csupa olyasmire kell gondolnunk, ami összeköt bennünket” – fogalmazott.

Majtényi elutasította azt a politikai felfogást is, amely szerint a haza nem lehet ellenzékben. Szerinte a haza és a kormánypártiság összekapcsolása elfogadhatatlan, hiszen egyetlen állampolgár sem válik kevésbé a nemzet részévé politikai meggyőződése miatt. A szabadelvű és nemzeti gondolkodás alapja éppen az, hogy minden polgár jogait azonos méltányossággal kell kezelni, függetlenül attól, hogy a politikai paletta melyik oldalán áll.

Békés forradalmak a magyar történelemben

A beszélgetésben szóba került az államigazgatás átalakítása és a korábbi politikai beidegződések továbbélése is. Majtényi egyetértett azzal, hogy a gondolkodás megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra, és ez nemcsak az államigazgatásra, hanem az egész társadalomra igaz. A politikai fordulat önmagában nem változtatja meg az emberek mindennapi viselkedését, az udvariasságot vagy a közösségi együttélés szabályait. Ugyanakkor szerinte ez nem lehet ok arra, hogy bárki lemondjon a társadalom jobbításáról.

Az alkotmányjogász egyetértett azzal az értékeléssel, hogy áprilisban vértelen forradalom zajlott Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy a magyar történelem több jelentős politikai fordulata is békés és alkotmányos keretek között ment végbe. Példaként említette 1848. március 15-ét, a kiegyezést, az őszirózsás forradalmat, valamint az 1989–90-es rendszerváltást, amelyet jogállami forradalomként is emlegettek.

Az 1956-os forradalom ugyanakkor másként alakult: Majtényi szerint ott az államhatalom képviselői nyúltak először fegyverhez, majd a szovjet katonai beavatkozás vérbe fojtotta a felkelést. Az idei politikai változás jelentőségét éppen abban látja, hogy Magyarország elkerülte az erőszakos hatalomátadás lehetőségét. Orbán Viktornak volt annyi belátása, hogy ne válassza azt az utat, amely súlyos következményekkel járhatott volna az ország számára.

A szabadságszerető nemzetből szabad nemzet lehet

Majtényi a magyar történelem egyik visszatérő sajátosságának nevezte, hogy az ország szabadságszerető nemzetként újra és újra szabadságharcokat vívott, amelyeket aztán rendszerint levertek. Szerinte különbséget kell tenni azok között az európai országok között, amelyek már korábban kivívták polgári szabadságukat, és azok között a közép- és kelet-európai nemzetek között, amelyek történelmét az ismétlődő szabadságküzdelmek határozták meg.

Úgy véli, Magyarország akkor léphet túl ezen a történelmi örökségen, ha a szabadságot nem csupán külső elnyomókkal szemben védi meg, hanem saját politikai vezetőivel szemben is képes érvényesíteni. A szabadság ugyanis nem merülhet ki az idegen hatalmak elleni küzdelemben: annak a saját országon belül is érvényesülnie kell.

Az alkotmányjogász szerint az áprilisi választási fordulat éppen ezért történelmi jelentőségű. „Akkor lesz szabadságszerető országból, szabadságszerető nemzetből szabad nemzet, amikor nem sikertelen háborúkat folytat az idegen elnyomók ellen, hanem amikor a saját hitvány urait saját erejéből elkergeti” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte idén áprilisban Magyarországon éppen ilyesmi történt.