Majtényi László nem tartja indokoltnak a népszámlálás miatt aggodalmakat
„Óvatosan nyugtatnám az aggodalmaskodókat” – így reagált Majtényi László azokra a félelmekre, hogy – ki tudja, milyen okból – egyesek visszaélnének a Központi Statisztikai Hivatalnak a most induló népszámláláson megadott személyes adatokkal. A korábbi adatvédelmi biztos a Hírklikknek elismerte, hogy a társadalom jó része okkal nem bízik az államban, de ebből nem következik az, hogy a statisztikai adatfeldolgozásban visszaélések lesznek. Amíg rálátása volt, maga is azt tapasztalta, hogy a KSH anonimizálta a népszámlálási adatbázist, „s feltételezem, hogy ez azóta sem változott”. Emellett a statisztikai hivatalnak is elemi érdeke, hogy bízzon benne a társadalom – mondta.
Van, akikben komoly félelmeket vált ki a most indult magyarországi népszámlálás. A közösségi oldalon található egyik, ezzel foglalkozó bejegyzés például arra a következtetésre jut, hogy „...én nem veszek részt ebben a vircsaftban. Ha kell, leülöm a büntetést – érdekes lesz az EU-ban olyan fogoly léte, aki mindössze ragaszkodik a személyes adatok védelméhez fűződő jogaihoz. Arra kérek mindenkit, ha teheti, tegyen így. Ne legyünk nyitott könyv a rezsim előtt”.
Való igaz, ahogy az a felmérés honlapján is olvasható: a népszámláláson kitöltendő kérdőíveken több személyes adat is szerepel, amellett, hogy az illetőnek képet kell adnia vagyoni helyzetéről, lakáskörülményeiről, élethelyzetéről is. Vannak ugyan nem kötelezően megválaszolandó kérdések (például a vallásra vagy testi fogyatékosságra vonatkozóak), de az biztos, hogy külön és együtt ezek az adatok nagyon komoly és érzékeny információhalmazt eredményeznek az illetőről.
Ráadásul kötelező a részvétel a népszámlálásban: ahogy Kovács Marcel, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály főosztályvezetője a 24.hu-nak adott interjújában emlékeztetett: „A statisztikai törvény szerint, aki a kötelező statisztikai adatgyűjtési kötelezettségét nem teljesíti, közigazgatási bírsággal sújtható, amelynek mértéke 200 ezer forintig is terjedhet”.
Ugyanakkor a KSH váltig állítja, vigyáznak az adatainkra. Mint írják: a népszámláláson gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével. A kérdőívek lezárásakor az adatokat automatikusan titkosítják. A gyűjtött adatok közvetlenül a KSH zárt szervereire érkeznek, ahol külön tárolják el a névadatokat, a lakcímadatokat, illetve a kérdőív többi adatát, és csak szigorú feltételek mellett, meghatározott ideig, kizárólag a népszámlálási adatok feldolgozása céljából történhet meg az összekapcsolásuk. Továbbmenve: a KSH sem a népszámlálási kérdőíven felvett személyes adatokat, sem az adminisztratív adatforrásból származó, személyes adatnak minősülő információkat nem továbbíthatja harmadik félnek. A KSH hatósági megkeresésre sem ad ki személyes adatot. Az adatokat kizárólag hivatalos statisztikai célból kezeli, nem használja fel konkrét személyre vonatkozó intézkedés vagy döntés alátámasztására.
Ez elvben megnyugtatóan hangzik, de ezzel együtt is sokan aggódnak. Mit tud mondani az aggodalmaskodóknak? – kérdeztük Majtényi László korábbi adatvédelmi biztost, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét.
„Óvatosan nyugtatnám őket” – reagált az adatvédelmi szakértő. Mint mondta, amíg rálátása volt, a KSH anonimizálta az adatbázist, s feltételezi, ez azóta sem változott, a felhasználás egy fokától már csak az aggregátumokat használhatják, a már nem megszemélyesíthető, összesített adatokat.
„Ezek persze ígéretek, s megértem azokat is, akiknek ellenérzésük van ezzel kapcsolatban” – tette hozzá, rámutatva, hogy a nagy kérdés az, mekkora a bizalom a társadalomban. Autokráciában élünk, mindennapos eset, hogy a hatalom birtokosai, miközben a közérdekű adatokat eltitkolják, visszaélnek a személyes adatainkkal, egészségügyi különleges adataink egyáltalán nincsenek biztonságban, a választási kampányokban a politikai meggyőződésünkkel kapcsolatos adatokkal rendszeres a visszaélés, az állam járványügyi adatkezelését ugyancsak súlyos adatvédelmi visszaélések tarkították. Az alkotmányos ellenőrzés szervei bénultak – sorolta Majtényi. Bár szerinte a társadalom egy jó részében okkal nincs bizalom az állam iránt, ebből mégsem következik az, hogy a statisztikai adatfeldolgozásban visszaélések lesznek.
A statisztikai szolgálatnak elemi érdeke, hogy törvényesen kezelje az ilyen adatokat, hogy a társadalom bízzon benne. Katasztrofális következményei lennének ugyanis a statisztikai adatszolgáltatásra, ha kiderülne, hogy a statisztikain kívül bármi egyéb célra is felhasználják a KSH-ban kezelt adatokat.
Egyébként az ilyen népszámlálásokon hagyományosan meg kellett adni a személyazonosító adatokat – cáfolta Majtényi László azokat, akik szerint ez első ízben fordul elő. A statisztikai hivatal pedig mindig azt ígérte („és amíg rálátásom volt, be is tartotta”), hogy megóvja, illetve a feldolgozás egy pontján anonimizálja az adatbázist.
Előfordult – a II. világháború alatt, az 1941 februárjában tartott népszámlálás után –, hogy az íveket nem fosztották meg a személyes adatoktól, ennek pedig drámai következményei lettek – magyarázta Majtényi. A háború után ugyanis ezek felhasználásával jelölték ki a hazájukból elüldözendő, deportálandó, a népszámláláson magukat németnek valló állampolgárainkat. Ugyanígy a zsidóüldözés idején Németországban és Európában sok helyen felhasználták a népszámlálási adatokat – emlékeztetett. „Ez tehát veszélyes lehet, de a modern statisztikában a népszámlálásokon úgy veszik fel a személyes adatokat, hogy vállalják azok megsemmisítését” – szögezte le. Majtényi további érdekességként említette, hogy már a legelső – 1869-ben tartott – magyar népszámlálás kapcsán is azt a tájékoztatást adta a statisztikai hivatal, hogy – korabeli fordulattal élve – „kizárólag kebelbeli felhasználásra” szolgálnak ezek az adatok, s közölték, senkinek sem kell attól félnie, hogy az adóhatóság hozzáfér majd ezekhez.
