Mankók az információk ellenőrzéséhez
Nem tudsz dönteni? Így húzhatod be a fontos infókat, hogy könnyebb legyen! – címmel ismertette a Harvard Business Review cikkét a Forbes. Ehhez nyújt mankót négy kérdés megválaszolása akkor, ha az ember nem biztos abban, hogy mi az, ami fontos, mi az, ami hiteles. Az adatok megértéséhez és a jó döntéshez sokszor nem statisztikai tudás, hanem józan ész és kritikus gondolkodás szükséges – hívja fel a figyelmet Alex Edmans, London Business School professzora.
A XXI. század az információs bőség kora, a problémáink nem abból fakadnak, hogy túl keveset tudunk bizonyos dolgokról, hanem abból, hogy túl sokat. Hogyan tudunk hatékonyan dönteni? – olvasható a magyar cikkben, amely tételesen felsorolja, hogy milyen hibákba futhat az ember.
Az első hiba a pontatlanság. Pedig egy állítást nem szabad tényként kezelnünk, és sokszor előfordul, hogy készpénznek veszünk állításokat, csak azért, mert tetszik. Ezt kikerülendő kell ellenőrizni a tényeket – legyen ez az első lépés – szól a tanács. Kövessük vissza a forrásokat láncolatát és ha annak a végén nem találunk semmi meggyőző tényt, akkor azt ne fogadjuk el.
A második hiba a mérési jellegű. Érdemes elgondolkodni azon, hogy még ugyanúgy lehet pontatlan az adat, sőt, ha sok embert kérdeztünk meg valamiről, s nem lehetünk biztosak, hogy az adott válaszok reprezentatívak. A cikk szerint ez az örök probléma az esettanulmányokkal, az összes üzleti bestsellerre és motivációs előadásra is – hívja fel a figyelmet a szerző. Ezt a hibát elkerülendő, egy-egy állítás kapcsán mindig tegyük fel a kérdést: vajon az egy reprezentatív szereplőről vagy csoportról szól, vagy az maga a kivétel?
A harmadik hiba, amibe könnyen belefut az ember, az az, hogy egy eredmény bár alátámasztja az egyik megoldást, de nem tudja érdemben cáfolni az alternatívákat. Ez az ok-okozati összefüggések kiszűrésének tudománya. Tegyük fel a kérdést magunknak: lehetnek más okai a kialakult eredménynek? Valóban megtaláltuk az ok-okozat kapcsolatát a helyzetben?
S végül a negyedik hiba az, ha azt hisszük, hogy egy empirikus tény mindig igaz. A hipotézis tehát lehet, hogy általánosan is helytálló, de lehet, hogy nem. Ezt segít kivédeni, ha elgondolkodunk azon: vajon a minket jellemző gazdasági, társadalmi vagy magánéleti helyzetben is igaz a kérdéses állítás? – állítja a London Business School összeállítása.
