Már abból sem csinálnak titkot, hogy Orbán dönti el, mikor legyen választás
A miniszterelnök durván megsértette az Alaptörvényt, amikor lényegében bejelentette a jövő évi választás napját. Így egyszerűen elvonta a köztársasági elnök kizárólagos jogkörét – mondta a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértőt, aki korábban Orbán Viktor első kormányában, majd később Medgyessy Péter idején is a közigazgatási ügyek államtitkára volt a Belügyminisztériumban. Tusványosi beszéde után ugyanis a kormányfő fekete pólóban látható egy fotón, rajta: 4/5 és alatta egy dátum, 2026. 04. 12. Ami annyit jelent: úgy döntött, 2026-ban akkor legyenek a választások és lehetőleg 4/5-ös kormánypárti győzelemmel a végén. A szokatlanul korai bejelentés azt jelzi, a kormány már elkészítette és ennyi időre ütemezte saját választási kampánytervét.
Ön mit olvas ki ebből a szokatlan sietségből?
Elsőként egy nagyon fontos jogi problémára térnék ki. Az alkotmány szerint a köztársasági elnök kizárólagos jogköre a választások időpontjának kitűzése. Erről korábban az Alkotmány, majd az Alaptörvény is rendelkezett. Tehát a legmagasabb rendű jogszabályban az olvasható, hogy az elnök kizárólagos joga kijelölni a következő parlamenti választás napját. Azzal, hogy a miniszterelnök a mellére írta 2025. júliusában a jövő évi választások pontos dátumát, nem tett mást, mint egyszerűen elvonta a köztársasági elnök jogkörét. A másik következtetésem nem ennyire meglepő. A korábbi másfél évtizedben megszokhattuk, a fideszes államfőknél már szinte hagyomány, hogy a lehető legkorábbi, áprilisi időpontra tűzik ki a következő választás időpontját. Aki ismeri a viszonyokat, aligha feltételezte a 2010 utáni elnökökről, hogy ezt az időpontot ők maguk „találták ki”, de az még soha nem fordult elő, hogy a miniszterelnök hónapokkal korábban tudassa mindenkivel: a döntés kizárólag az övé.
Nem lát e sietség mögött más, fontos stratégiai érdeket is?
A Fidesz jelenleg az ország legerősebb politikai centruma, senki sem gondolhatja, hogy a hatalom megőrzésével kapcsolatos legfontosabb döntései mögött ne volnának kidolgozott stratégiai érdekek. A háttérben dolgozó kutatási stáb jó ideje azt számolja, mennyi időre lesz szükségük a kormánypártoknak a kampányra, a különféle típusú részkampányokra, a technika lebonyolításra, s mindehhez mennyi pénz áll rendelkezésre. Orbán Viktor pólója erről sok mindent elárult, már tudjuk, hogy a saját pénzügyi forrásaikat mennyi időre osztották be ahhoz, hogy a jogilag engedélyezett időkorlátok között teljesíteni tudják az elképzeléseiket. A másik ennél világosabb: azzal, hogy már tudjuk a választások pontos napját, nem kell foglalkozni a Tisza vissza-visszatérő sürgetésével, legyenek ősszel előrehozott választások.
A '90-es évek végétől néhány esztendeig ön irányította a választási előkészületeket. Akkoriban mikor kezdődött a kormányzati felkészülés a következő szavazásokra?
Az utolsó hónapokban mindig nagyon intenzív munka várt ránk, ebben nincs változás, áprilisig most is nagyüzem lesz az államigazgatás illetékes területein. Annak idején a rendelkezésünkre álló költségkeretekről mindig csak a választás évében kaptunk tájékoztatást, addig nem hirdethettük meg a közbeszerzéseket sem, mert csak az utolsó időben derült ki, mire mekkora pénzügyi fedezettel számolhatunk. Ezért iszonyúan összetorlódtak a teendők. Ebből a szempontból a Fidesz jobban csinálja, mert – hála a folyamatos „kampánynak” – a választási költségek finanszírozására mindig van pénz. Abban nem vagyok biztos, hogy a választások lebonyolításához elengedhetetlen közbeszerzések másképp történnének, mint amiket általában tudunk az ilyesmiről.
Ha most ön irányítaná a felkészülést, mit tartana a legfontosabbnak?
Napjainkban korszerű, megbízható és ellenőrizhető informatika rendszer nélkül szinte lehetetlen tisztességesen lebonyolítani ezt a feladatot. Ehhez minden négy évben új fejlesztésekre van szükség, olyan gyorsan változnak az informatika lehetőségei. Ha a Fidesz jelenlegi teendőit vesszük számba, akkor a határon túli, illetőleg a külföldi szavazás megszervezése volna a másik megoldandó lecke. A jelenlegi rendszer rendkívül nagy élő munkát igényel, ezt is csökkenteni kellene.
A levélben szavazók és a külföldön élők más-más lehetőségeire gondol?
Az ellenőrizhető elektronikus szavazás bevezetése fontos lépés lehetne, de ez nem érdeke a Fidesznek. Azt már tudjuk, kitűnően értenek az olyan elektronikus szavazáshoz, ami külső megfigyelők számára ellenőrizhetetlen. Annál jobb példát, mint a legutóbbi szavazás, amely az ukrán csatlakozásról szólt, kitalálni sem lehetne. Napok alatt néhány százezerről több mint kétmillióra ugrott a támogatottság, amikor megnyitották az online felületet is. Egy országgyűlési választást még a miénkhez hasonló „kvázi” demokráciában sem lehetne ilyen átláthatatlan módon, pártatlan választási bizottságok és külső ellenőrök bevonása nélkül lebonyolítani. Amúgy pedig pontosítanom kell, amit a külhoni magyarok szavazási lehetőségeiről a közvélemény tud. Az a Fidesz „média-hazugsága”, hogy csak a határon túli magyarok szavazhatnak levélben, de a külföldön – Nyugat-Európában, vagy más kontinensen élők – nem. Ha valaki figyelmesen elolvassa a törvényt, akkor nem az a különbség, hogy ki él mondjuk Erdélyben, és ki Nagy-Britanniában. Maga az a fogalmi különbség, hogy „határon túli”, illetve „külföldön élő” a választási szóhasználatban politikai hazugság. A törvény csak azok között tesz különbséget, akiknek van és akiknek nincs magyarországi lakcímkártyája. Akinek nincs az országban bejelentett lakása, az csak az országos listákra szavazhat, akinek ilyen van, az bárhol élhet a világon, a lakóhelye szerinti egyéni jelöltek és a pártlisták közül is választhat. Ő szavazhat levélben, nem kell elmenni ezért sem a követségre, sem a konzulátusra.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi műsora:
