Már az országos kórházi főigazgató is súlyosnak nevezte az intézmények helyzetét
Október elején tárgyalt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) a felhalmozódott kintlévőségek rendezésének lehetőségeiről.
Az OKFŐ a megbeszélést „együttműködésre törekvőnek, a közös érdekeket szem előtt tartónak” minősítette – írja a 24.hu.
A kórházi főigazgatóság közleménye szerint „az egészségügyi ellátórendszer eszközigényét biztosító beszállítópartnerek lejárt kintlévőségeinek mértéke szükségessé teszi a felek korábbiaknál is szorosabb együttműködését és a folyamatos egyeztetést”, hogy „enyhítsenek a kialakult helyzeten”.
Az ETOSZ vezetői, Csató András elnök és Rádai Tamás igazgató beszámolóját követően Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató felszólalásában jelezte, hogy a kintlévőségek felhalmozódása nem kizárólag az OKFŐ fenntartása alá eső intézményeket érinti, ugyanakkor nem vitatta a kialakult helyzet súlyosságát.
Kiemelte, hogy a tárgyalófelek közös érdeke, hogy az egészségügyi ellátási lánc ne sérüljön, ezért ezt szem előtt tartva szükséges az őszinte párbeszédre alapozott együttműködés. „Az OKFŐ és az ETOSZ együttműködő légkörben megtartott egyeztetése előrevetíti, hogy az egészségügyi finanszírozás terén kialakuló megoldandó helyzeteket a jövőben is konstruktívan elemezhetik és kezelhetik az ágazat döntéshozói és szakmai szervezetei” – írta az OKFŐ közleményében.
A 24.hu emlékeztet: májusban arról írt a sajtó, hogy a négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint immár 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság. A Magyar Államkincstár (MÁK) adatsora szerint havonta átlagosan 10,2 milliárd forinttal nő a tartozás.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára akkor elmondta: az orvostechnikai vállalkozások többsége – csaknem hatvan százalékuk – bankhitel vagy egyéb kölcsön felvételére szorul a kórházi kintlévőségeinek finanszírozásához. A szakember azt is jelezte, hogy a felvett hitel összege az érintett vállalkozások közel felénél a százmillió forintos nagyságrendet is eléri, a többi esetben pedig tíz- és százmillió forint közötti. A cégek további húsz százaléka belső tartalékait éli fel. A kintlévőségek nagysága miatt már több kisebb vállalkozás is reménytelen helyzetbe került – figyelmeztetett. A brutális mértékű tartozás miatt válságtanácskozást is összehívtak a kórházi beszállítók.
