Már azokat is kilakoltathatják, akik fizetik a devizahiteleiket

– A devizahitelesek számára újabb rendkívüli fontosságú ügyben kezdődött tárgyalás az Európai Unió Bíróságán. A híres-hírhedt Lombard Lízing ügy sok autós devizahitelét érintheti?

– Ez az előzetes döntéshozatali eljárás nemcsak a lízing-, hanem a kölcsönszerződésekre is vonatkozik, tehát az érintettek köre sokkal bővebb, viszont azt még csak sejteni sem lehet, hogy hány embert érint.

– Nem is sejti, hogy hány ügyfél sorsa dől most el?

– Számos ember sorsáról lehet szó, hisz' ügyvédként én is rengeteg károsultat képviselek. Sokat elárul a tény, hogy már nem is tudok új ügyfelet vállalni.

– Hogy került Luxembourgba ez az ügy?

– Nézze, egy hazai, a Kúria mellett nem teljesen legitim módon működő testület a devizahitelekre kitalált két elszámolási metódust, amire a pénzügyi szolgáltatók előszeretettel hivatkoznak. Nem részletezném a bonyolult számítást, de a lényeg: a Lombard azt szeretné elérni, hogy a hitelfelvétel időpontjára visszamenőleg, a számítása alapján átlagosan, hozzávetőleg 23 százalékos kamattal számolhasson. Ilyen mértékű kamatokkal senki nem vett volna fel kölcsönt, most mégis ezt a nyereségszintet próbálják meg elérni.

– Ezt a számítást a Kúria melletti grémium javasolta?

– Igen, és hogy ez a testületi döntés nem kötelező a bíróságokra, azt már alkotmánybírósági döntés, sőt, időközben megalkotott jogszabály-módosítás is bizonyította.

– A megkötött szerződésből egyértelműen következik, hogy ilyen magas kamattal dolgozik a Lombard?

– A szerződés egyáltalán nem tartalmazza a kamat mértékét, ezért a vonatkozó jogszabály alapján, érvénytelen, de a pénzügyi szolgáltató szerint, nagyon bonyolult banki műveletekkel a hitelt felvevő annak mértékét akár ki is számíthatta volna.

– Ez alig hihető, hogy ilyesmire egy átlagember képes?

– Persze, hogy képtelenség, de ki lehet próbálni. Mindenesetre a Lombard ma már összességében magasabb hasznot szeretne besöpörni egy konkrét ügyben, mint amit eredetileg a szerződésben előirányzott, hiszen a szerződésben meghatározta a kölcsön összegét, és az összes visszafizetendő összeget is, most pedig e fölé a mérték fölé megy a követelésével. Nem elég, hogy a cégnek sikerült összehozni egy érvénytelen szerződést, hisz' az sem az árfolyamkockázata vonatkozó, kellő tájékoztatást nem tartalmazta, sem a kamat mértékét. Ehhez képest, ilyen gigantikus hasznot szeretne. Ez egészen méltatlan. Ezért is kért előzetes döntéshozatali eljárást a Fővárosi Törvényszék a luxemburgi bíróságtól. A kérdése úgy szólt – természetesen nagyon leegyszerűsítve –, hogy „jutalmazhatja-e” a bíróság ilyen magas haszonnal azt a bankot, amely lényegében egy érvénytelen szerződésből szeretne hasznot húzni. 

– Ha jól tudom, akkor a szerződés azért tekinthető érvénytelennek, mert bebizonyosodott, hogy a hitelt felvevőt nem tájékoztatták az árfolyamkockázatról, s arról sem, hogy ezt bizony az adósnak kell vállalni. Ez bebizonyosodott?

– Már nem kérdés, bár akadnak még olyan ügyek, ahol a Lombard ezt is igyekszik vitatni. A legtöbb esetben már elismeri, de sok esetben még próbálkozik.  Viszont ma már egyértelműen közli a kamat elképesztő mértékét, ami oly mértékben magas, hogy az ügyfél még szorult helyzetében sem fogadta volna el. Holott azt már egy jogegységi döntés kimondta, hogy az adós azért vett fel devizakölcsönt – és nem forint kölcsönt – mert alacsonyabb volt a hitel kamata. De a Lombard által a perekben megjelölt kamatmérték legfeljebb egy uzsorás által számított kamatnál alacsonyabb, de semmivel sem alacsonyabb, mint a szerződéskötéskor alkalmazott forint-kamatok mértéke.

– Van kidolgozott módszer arra, hogy a bank és az adós megegyezzen?

– A Kúria említett testülete azt javasolta, hogy a szerződéseket nyilvánítsák érvényessé. Annak ellenére, hogy a Lombard szerződései mind érvénytelenek, hiszen se a kamat mértéke, se a kockázatfeltárás nem szerepel a szerződésben. Ezt úgy kívánják orvosolni, hogy az egyébként érvénytelen elemeket kiejtik a szerződésből, s a bíróság buherálna össze egy sosemvolt tartalmú szerződést. Véleményünk szerint, azonban ez a megoldás is elsősorban a pénzügyi szolgáltató pozícióját tekinti elsődlegesnek.

– A luxemburgi bíróság már több esetben bebizonyította, hogy figyelembe veszi az adósok érdekeit is. Milyen döntésre számít a most kezdődő tárgyaláson, ahol nagyon sok devizahiteles sorsa eldől, megpecsételődik?

– Öt kérdéssel fordult a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bíróságához, a válaszok alapvetően megváltoztathatják a magyar joggyakorlatot.

– Mi a legfontosabb kérdésük?

– Azt igyekszik tisztázni, hogy érvénytelenné váló szerződések jogkövetkezményeivel kapcsolatban a Kúria kiadhat-e kötelező iránymutatást a bírói döntésekre, vagy sem.

– Ön szerint?

– Szerintem csak jogszabályokra, törvényre alapozva lehet ilyen fajsúlyú döntést hozni, erre jogszabály általi felhatalmazással nem rendelkező bírói testület véleményére nem. Az semmiképp nem járható út, hogy a magyar Kúria mellett működő testület – legitimitás nélkül – kitalál egy úgynevezett többségi álláspontot, és az legyen a hazai bírói döntések alapja. Ennek a kérdésnek az eldöntése nemcsak a Lombard- és nemcsak az autóhitelek ügyében lesz meghatározó, hanem a devizahitelesek széles körét is érinti majd.

– Mik az esélyek?

– Komoly esélyek vannak, mert mint említettem, a magyar alkotmánybíróság és egy jogszabály-módosítás is alátámasztja az adósok számára kedvező álláspontot.

– Említette már, hogy sok esetben mondják ki a devizaszerződés érvénytelenségét. Ez kinek kedvező?

– Az európai bíróság a fogyasztók érdekében hozott olyan határozatot, amely módot adott a szerződések érvénytelenítésére. Néhány év után, a szerződések feltámasztásának mégis azért lehet értelme, mert ha elhagyják az érvénytelen elemeket, akkor elsősorban a jövőre tekintve, fontos lehet a szerződéses kapcsolat fenntartása. De ennek a fogyasztói érdekek tiszteletben tartása mellett kell megtörténnie, nem pedig azért, hogy a pénzintézet brutális haszonra tegyen szert.

– A hazai bíróságok sok esetben a bankok érdekeit tekintik elsődlegesnek, az unió pedig a fogyasztó érdekeit is fontosnak tartja. A két bírói rendszer tudja ellensúlyozni egymást?

– Az európai bíróság jogelveket határoz meg, amik kötőerővel rendelkeznek a nemzeti bíróságokra, tehát a döntéseket jogszabályként kell alkalmazni. Persze tudjuk, hogy minden döntést sokféleképp lehet értelmezni. Van arra példa, hogy a luxemburgi döntést a hazai Kúria kicsit átértelmezte. Sajnos, ez az átértelmezési tendencia továbbra is érezhető.

– Mi az átértelmezés iránya?

– Amíg az unió bírósága fogyasztóbarát, addig a magyar bírák inkább az „elolvasta, aláírta, akkor mit akar itt” elv alapján, bank-pártiak. Mintha az adósnak már a hitelszerződés aláírásakor rendelkeznie kellett volna mindazzal a tudással, amit a bírósági rendszer is csak nyolc-tíz év alatt szerzett meg. Ennek ellenére, itthon is születnek magas színvonalú, jó ítéletek. Tehát a helyzet nem teljesen reménytelen. Ugyanakkor minden hazai döntés végállomása a Kúra, ahol meglehetősen érdekes döntések tudnak születni, meggyőző szakmai indokolás nélkül, a „jól van az úgy” elv jegyében.

– Említette, hogy öt kérdésben várnak döntést, mi ezeknek a felvetéseknek a lényege?

– A döntés lényege, hogy ki jogosult meghatározni a fogyasztó érdekét. Illetve dönteni kell arról, hogy rá lehet-e erőszakolni a fogyasztóra olyan jogértelmezést, amely kedvezőtlen a számára?  Hisz' az, illetve az úgynevezett devizahiteleseket megmentő törvénycsomag még a hazai polgári törvénykönyv érvénytelen szerződésekre vonatkozó megállapításait is szűkíti a devizahiteles ügyekben.

– A logikus válasz az, hogy a hazai polgári törvénykönyv minden ügyre egyformán érvényes, tehát nem lehet a devizaügyeket kivenni a Ptk. hatálya alól?

– Igen, ez lenne a helyes megoldás, mert ez a jövőre nézve súlyos következményekkel járhat a jogalkalmazásban. Nem lehet két szintű értelmezése egy jogi normának, attól függően, hogy devizahiteles, vagy egyéb érvénytelenségi ügyről van-e szó. Egyébként, ha egy szerződés érvénytelen, akkor vagy helyre kell állítani az eredeti állapotot – ezt a lehetőséget a parlament kilőtte –. így marad az érvényessé nyilvánítás, illetve a hatályossá nyilvánítás lehetősége. Ezek részleteire is döntés születhet, ha megfogalmazzák a luxemburgi jogelveket. Ezek a döntések átírhatják a magyarországi bírói gyakorlatot.

– Van remény?

– Igen, ebben reménykedhetnek az adósok. A devizahitelek forintosítása is a bankszektor nyertes pozícióját betonozta be. Nyilván a forintosítással a további árfolyamkockázat kiiktatható volt, de ettől a lényeg nem változik. Az ügy megoldásáról nagyon szép idézetek vannak a politikusoktól: Orbán Viktor 2013-ban egyértelműen kimondta – szoktam is idézni a beadványaimban – hogy itt lényegében egy rendszerszintű csalás történt. Gyakorlatilag megvezették az embereket, szó szerint bekergették a devizacsapdába.

– Ezt Orbán Viktor már miniszterelnök korában mondta?

– Igen, ez benne is van a parlament jegyzőkönyvében, amivel tökéletesen egyet is értek. (lásd: a miniszterelnök véleménye a cikk végén). A nemzetközi pénzvilág nyilván „térdre, imához!” – helyzetet teremtett volna, ha nem születik meg a devizahitesek számára az úgynevezett „megmentés”, aminek milliók lettek az elszenvedői. Pedig ha a politika a bíróságokra bízta volna a devizahiteles ügyek lezárását, akkor azok már 2013-ra befejeződtek volna. De nem ez történt, ehelyett a nagybankokat nem engedték bántani.

– Azért érdekes, hogy újabb és újabb ügyek kerülnek el az európai bíróságra, mert a kormány szerint itthon már nincsenek devizahiteles ügyek. Szerintük mindent megoldottak.

-–Akiket most lakoltatnak ki, azoknak más a véleményük.

– Sokan vannak?

– Nagyon. Tízezrek kerülhetnek utcára. Ilyen ügyet én már nem is tudok felvállalni. S persze újabb vonulatai is vannak az ügynek, mert a hitelt folyósító bankok helyett, beléptek a követeléskezelők. Az ő szerepük az, hogy a maximumot kipréseljék az adósokból. Továbbá vannak olyan banki próbálkozások, hogy az adós folyamatosan fizet, a szerződés nincs is felmondva, és mégis, önálló zálogjogra hivatkozva kilakoltatják.

– Az adós fizet, és mégis kilakoltatják?

– Az utolsó petákig, minden hónapban, a bank felhívásának megfelelően törleszt – nincs felmondva a szerződése – és jó adósnak minősül, de az önálló zálogjog lakosság által nem ismert, speciális rendelkezéseire hivatkozva, pert indít a bank ellene, és mégis kipakolják, így akár a kétszeres végrehajtás lehetőségével, hisz' földönfutóként már miből finanszírozza a bankkal szemben az elszámolási pert? Elképesztő vadhajtásai vannak a mai devizahiteles pereknek is, amiket előbb-utóbb rendbe kell tenni, mert olyan, világháborús veszteséggel felérő anyagi, erkölcsi, egészségi és még ki tudja, milyen területen ható, de elsősorban a bíróságokba, a bankrendszerbe, az állam felügyelő szerepébe vetett közbizalmat megingató, így a jövőre nézve súlyos károkat okoz, ami legalább 3 millió embert, de rajtuk keresztül az egész népességet érinti Magyarországon.