Már jönnek az asztal alatti rugdosások

NVZS 2019. november 15. 06:40 2019. nov. 15. 06:40

Alaptörvényt sért, alkotmánysértő, törvénysértő – nem egyszer, s nem is kétszer lyukadt ki erre Wittinghoff Tamás, Budaörs sorrendben nyolcadszor is megválasztott polgármestere, akit az önkormányzatokat érintő kormányzati szándékok miatt kerestünk meg, de akivel gyorsan eljutottunk egyéb, a demokratikus jogokat szintén korlátozó tervekig. „A jogorvoslat kapcsán csak annyit mondott: „az hogy a kizárólag fideszesekből álló magyar Alkotmánybíróság mit talál alkotmánysértőnek, s egyáltalán, miről hajlandó tárgyalni... Lehet oda fordulni, de senkinek ne legyenek kétségei a kimenetelt illetően”.

- Mintha az utóbbi napokban Orbán és a Fidesz magára talált volna az október 13-i ellenzéki előretörés után. Sorra kerülnek nyilvánosságra az olyan terveik, melyekben egy közös szándék érhető tetten: a korlátozás, legyen szó önkormányzatiságról vagy képviselői jogokról. Vagy rosszul látom?

- Ismeri a skorpió és teknős meséjét?  Nagyon ideillik, így szól: „Egyszer egy skorpió érkezett a folyóhoz. Mivel nem tudott úszni, megkérte a teknősbékát, vigye át a túlsó partra. A teknős nem vállalta, azzal, hogy a skorpió úgyis megszúrja, ő pedig akkor meghal. Ám a skorpió meggyőzte a teknőst, mondván, hogy ha így tenne, akkor ő is meghalna. De amikor a teknős ezután a skorpióval a hátán elindult és a folyó közepére ért, mégis megszúrta őt, s a kérdésre, hogy miért tetted, hiszen így mind a ketten meghalunk, a skorpió úgy válaszolt: ’Mert én ilyen vagyok, ilyen az én természetem’”.

- Azaz, ők ilyenek, nem fognak megváltozni?

- Hát persze, hogy nem. Miközben az október 13-i választások után Orbán látszólag békülékeny hangot ütött meg, s biztos vagyok benne, hogy az általa irányított média – beleértve a közszolgálatai médiát  – a jóságos nagyvezér barátságosan engedékeny arcát mutatja, fű alatt ezzel homlokegyenesen ellentétes változásokat eredményező tervezeteket terjesztenek be az Országgyűlésben. Jönnek az asztal alatti rugdosások...

- Magam is egy ilyennek vélt  jogszabály-módosítási bejelentés miatt kerestem Önt meg. Aminek értelmében törvénybe foglalja az Orbán-kormány, hogy a helyi iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak. Kíváncsi lennék arra, hogy milyen hatással lenne ez egy-egy város számára.

- A vicces az, hogy ez Budaörsöt nem érinti. Ugyanis nálunk már megcsinálták a létező leggyalázatosabb dolgot, mi már egy fityinget sem kapunk a központi költségvetésből, sőt. Elvileg járna Budaörsnek évi mintegy 900 millió forint feladatfinanszírozásra, ám a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva 2,3 milliárdot elvonnak, azaz a saját bevételünkből is több mint egymilliárd forintot. Ez persze totálisan alaptörvényellenes, és sérti az önkormányzati törvényt is. De persze ez napjainkban nem érdekli a kormányzatot. Az Alkotmánybíróság sem volt hajlandó érdemben tárgyalni a vonatkozó beadványt, ami persze elképesztő. Minket nem csak emiatt nem érint, hanem azért sem, mert nekünk vannak olyan bevételeink is, amelyeket – igazolhatóan – személyi kiadásokra fordíthatunk. De Budaörsön túl, a HIPA kötelező felhasználását érintő kormányzati tervek igazából Budapestet hozzák reménytelen helyzetbe.

- Pedig nem így nézett ki, amikor Karácsony Gergely főpolgármester elment Orbán Viktor barlangjába, a Karmelita kolostorba, a kormányülésre.

- Karácsony elment jóhiszeműen tárgyalni Orbánnal, s a kormányülésen szóba hozta a közösségi közlekedés finanszírozását – ami természetes, hiszen a tömegközlekedés nem csak a fővárosnak, hanem az egész agglomerációnak is a legnagyobb tehertétele. Megjegyzem, ennek a kérdésnek a megoldatlansága immár jószerivel harminc éve a mindenkori kormányzatok nagy mulasztása. A főpolgármester letesz egy javaslatot az asztalra, melynek értelmében egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban vállalja ennek a terhét az állam, az önkormányzat és az utazó közönség. Ezt mosollyal fogadják a Karmelita kolostorban, majd rá egy hétre egy törvényjavaslatban előállnak a fentiekkel. Amúgy pedig ez is törvénysértő, az önkormányzati törvénnyel megy szembe, hiszen az állam az egyébként szabadon felhasználható bevétel terhére ír elő kötelező feladatokat.

- De mint tudjuk, ugye bármit megtehetnek, harmadszorra is megvan a kétharmaduk.

- Nem, nincs is kétharmaduk. Tudja, hogyan van csak meg? Annak a Ritter Imrének a szavazatával, aki német nemzetiségi lista vezetőjeként jutott országgyűlési képviselői helyhez. Ő a Fidesz kétharmadának a fenntartója, aki minden esetben biztosítja a kétharmadot, legyen szó a Magyar Tudományos Akadémia szétverését eredményező törvényről vagy akár majd most erről.

- És mi a véleménye arról a tervről, amelynek értelmében az építési engedélyeket ezentúl nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatal fogja kiadni?

- Amennyire tudom, 300 négyzetméteres lakásméretig eddig is csak az e-naplóba kellett regisztrálni a tervet, amit azután vagy ellenőrzött valaki vagy nem. Azaz, már ma sincs semmiféle adminisztratív teher az ilyen építőkön, ami jól is hangozhatna, de jegyezzük meg, hogy ez azt jelenti, hogy sem az önkormányzat, sem pedig például a szomszéd nem tudja, hogy mi és hol épül. S bizony a polgári értékrend nem csak amiatt nem alakult ki még Magyarországon, mert nem állunk ki önmagunkért. A kötelezettségek terén is sok a hiány... A lényeg, hogy a településeknek semmi rálátásuk nincs arra, hogy mi történik náluk, ezen túl pedig már adminisztrálni sem fog kelleni. Totál káosz lesz, nagy kérdés, hogy az ezer sebből vérző építésügyi felügyelet hogyan fogja ezt az egészet kezelni. Nem véletlen, hogy az Építészkamara minden lehetséges fórumon tiltakozott már eddig is a káosz ellen.

- S ha már azzal indítottunk, hogy jogkorlátozások – ebbe a sorba illik az országgyűlési képviselők jogait korlátozó törvénytervezet. Ez egy átlagpolgár számára szerintem még mellbe vágóbb. Hogyan látja Ön, aki egy várost és annak képviselőtestületét irányítja?

- Az országgyűlési képviselők szankcionálása kizárólag a legócskább diktatúrában fordulhat elő. A képviseleti demokrácia azt jelenti, hogy szavazunk a képviselőre, akik a mi nevünkben jár el két választás között. Azt azért érezték, hogy nem lehet teljesen elvenni a szavazati jogot, ezért behozták a kitételt, hogy a kitiltás idejére a képviselő megbízást adhat valakinek arra, hogy szavazzon helyette. Ez az egész totálisan alkotmánysértő. Egy demokratikus jogállamban, a parlamenti demokrácia keretei között elképzelhetetlen, hogy a házelnök, házmesterként viselkedve megengedheti magának, hogy bármilyen véleményalkotás alapján csorbítsa a képviselők és így a rájuk szavazók jogait.

- Akkor az Alkotmánybírósághoz kell fordulni.

- Az, hogy napjainkban a kizárólag fideszesekből álló magyar Alkotmánybíróság mit talál alkotmánysértőnek, s egyáltalán, miről hajlandó tárgyalni... Lehet oda fordulni, de senkinek ne legyenek kétségei a kimenetelt illetően. De azért felteszem a kérdést: ki szavazott meg Kövérnek olyan jogosítványokat, hogy bármilyen módon és formában egzecíroztathatja azokat, akik mások érdekeit képviselik?

- És akkor már szinte meg sem merem kérdezni, hogy mit gondol arról a csütörtökön nyilvánosságra került házszabály-módosítóról, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be, s aminek a lényege, hogy ezentúl, ha egy képviselő távol marad az ülésről, akkor utólag igazolást kell benyújtania, amiről majd Kövér dönti el, hogy  elfogadja-e vagy sem.  

- Nevetséges! Kisiskolásokként kezelni megválasztott képviselőket egészen elképesztő.