Már most rettegnek a NER emberei, jön az elszámoltatás
Az ország hangulata gyökeresen megváltozott – erről beszélgetett a Klikk TV Egyenleg című műsorában Szakonyi Péter újságíró és Somogyi Zoltán szociológus. A két vendég szerint a politikai fordulat nem pusztán választási eredményként értelmezhető, hanem társadalmi és lelki értelemben is korszakhatárt jelent: sokan úgy érzik, végre fellélegezhetnek egy 16 évig tartó politikai korszak után. A beszélgetés központi kérdése az volt, vajon tartós maradhat-e az a tömeges élmény, hogy „egy másik országban élünk”, illetve miként alakulhat át a politikai rendszer és a társadalmi közhangulat az előttünk álló időszakban.
Felszabadultság és új remények: „mintha teher hullott volna le az országról”
Szakonyi Péter szerint a közérzet változása kézzelfogható. Úgy látja, az emberek nemcsak politikai értelemben érzékelnek fordulatot, hanem személyes szinten is: egyfajta lelki megkönnyebbülés söpört végig az országon. Mint fogalmazott, sokan keresik meg az utcán is azzal, hogy valóban véget érhetett-e az a korszak, amelyet a félelem, a kiszolgáltatottság és a politikai bezártság érzése határozott meg.
A publicista szerint a változás egyik legfontosabb jele az üzleti világban érzékelhető. Beszámolója alapján több olyan vállalkozóval találkozott, akik az elmúlt másfél évtizedben inkább háttérbe húzódtak, most viszont ismét értelmét látják a fejlesztésnek, a beruházásnak és annak, hogy nyíltan vállalják tevékenységüket. Szakonyi úgy fogalmazott: korábban azok mutatták meg magukat, akik jellemzően állami megrendelésekből éltek, most azonban olyan szereplők is előlépnek, akik piaci alapon akarnak érvényesülni.
Somogyi Zoltán szerint a változás tényét nemcsak a győztesek érzékelik, hanem a vesztes oldalon állók is. A szociológus úgy látja, már régóta látható volt, hogy az Orbán-rendszerrel szembeni társadalmi elégedetlenség jelentős többségbe került, még ha ezt a kormánypárti média és propaganda nem is volt hajlandó tudomásul venni. Szerinte a választási eredmény valójában csak megerősítette azt az állapotot, amely társadalmi szinten már korábban kialakult.
„Az igazi fülkeforradalom”: tömegélmény és politikai korszakváltás
Somogyi a választások éjszakáját történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte. Úgy értelmezte az országszerte spontán kialakuló ünnepléseket, mint a rendszerváltás óta nem látott kollektív társadalmi élményt. Szerinte az, hogy nem egyetlen helyszínen, hanem számos városban és közösségi térben emberek tömegei ünnepeltek, azt mutatja, hogy mélyebb társadalmi változás történt, mint egy egyszerű kormányváltás.
A szociológus felidézte Ralf Dahrendorf gondolatát is, miszerint a rendszerváltások formálisan gyorsan végbemehetnek, de tartalmilag sokkal hosszabb folyamatot jelentenek. Úgy vélte, Magyarországon most egy olyan történelmi pillanat következett el, amelyben a korábban csak papíron létező demokratikus normák új társadalmi tartalommal telhetnek meg.
Ugyanakkor Somogyi figyelmeztetett: a jelenlegi euforikus állapot nem marad fenn örökké. Bár most rendkívül erős társadalmi támogatottság övezi a Tisza Pártot, hosszabb távon elkerülhetetlenek lesznek a konfliktusok, a csalódások és az érdekellentétek. „Nem maradhat fenn az az állapot, hogy szinte mindenki tiszásnak érzi magát” – érvelt, hozzátéve, hogy idővel akár a párton belül is kialakulhatnak politikai törésvonalak.
A Fidesz jövőjét illetően azonban már jóval pesszimistább képet festett. Úgy látja, a párt támogatottsága jelentősen csökkent, és ha nem történik valódi önvizsgálat, valamint nem történik vezetői szintű szembenézés a vereség okaival, akkor a korábbi kormánypárt akár tartósan is elveszítheti politikai súlyát.
Szakonyi ennél is élesebben fogalmazott: szerinte „ennek a Fidesznek vége”, mivel sem politikai elemzés, sem valódi felelősségvállalás nem látszik a vereség után. Különösen hiányolta a nyilvános bocsánatkérést a párt vezetőitől, mondván: senkitől nem hangzott el, hogy megtévesztették volna a szavazóikat vagy hibáztak volna az elmúlt évek politikájában.
Elszámoltatás vagy bosszú? A következő évek egyik legnagyobb kérdése
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja az volt, hogyan lehet kezelni a társadalomban érzékelhető igazságtételi igényt. Mindkét vendég egyetértett abban, hogy az elmúlt 16 év számos sérelmet hagyott maga után, és sok választó elvárja, hogy legyenek következményei a politikai és gazdasági visszaéléseknek.
Somogyi Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: az elszámoltatásnak nem politikai bosszúként, hanem jogállami keretek között kell végbemennie. Szerinte a legfontosabb különbség az előző korszakhoz képest az lehet, hogy nem politikusok irányítják majd az eljárásokat, hanem az ügyészség, a nyomozóhatóságok és a bíróságok végzik a dolgukat. Úgy fogalmazott, „nem kell vérengzeni”, egyszerűen hagyni kell működni az igazságszolgáltatást.
Szakonyi ugyanakkor úgy érzi, a társadalomban erős az érzelmi igény a látványos felelősségre vonásra. Szerinte sok ember olyan egzisztenciális és lelki terheket cipelt az elmúlt másfél évtizedben, amelyek miatt természetes reakcióként jelenik meg a „következményeket akarunk látni” érzése.
A két vendég egyetértett abban, hogy várhatóan emblematikus ügyek indulhatnak el rövid időn belül, és akár ismert politikai-gazdasági szereplők ellen is történhetnek eljárások. Szakonyi szerint a választók nem alacsonyabb szintű hivatalnokok felelősségre vonását várják, hanem azokét, akik tényleges döntéshozóként vagy haszonélvezőként meghatározó szerepet játszottak az elmúlt időszakban. Somogyi ugyanakkor arra figyelmeztetett: a gazdasági helyzet, az üres államkassza és a magas társadalmi elvárások egyszerre komoly próbatétel elé állíthatják az új hatalmat, amelynek úgy kell eredményeket felmutatnia, hogy közben ne engedjen a bosszúpolitika csábításának.
