Már nem olyan menő az agglomerációba költözni
Feleakkora volt az érdeklődés az idén az agglomerációban lévő ingatlanok iránt, mint a budapestieknél. Budakeszin és Vácon már a budapesti szintet közelíti az átlagár. Az ingatlan.com vezető elemzője szerint több tényező is ebbe az irányba lökte az ingatlanpiacot.
Több mint 15 ezren költöztek tavaly Budapestről a környező településekre, ami soknak tűnhet, de nagyságrendekkel elmarad a korábbi évek vándorlási hullámától. Az előző években átlagosan 24 ezren hagyták el a fővárost az agglomeráció kedvéért, a költözés ebben az irányban különösen a koronavírus-járvány idején, 2021-ben futott fel.
„A 2022-es év második fele és 2023 az ingatlanpiac szinte minden szegmensét megütötte, csökkent a lakáspiaci forgalom és a kereslet, és a befektetők sem voltak annyira aktívak a lakáspiacon. A megugró infláció megemelte a hitelkamatokat, akár 10-12 százalékra. 2024-re ez sokat javult, ebből Budapest gyorsabban tudott felpattanni, mint az agglomerációs övezetek. Az agglomeráció vonzereje, amely a koronavírus-járvány elején jellemző volt, valóban megcsappant” – mondta a Hírklikknek Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője. Az ingatlankereső portálnál azt látják, hogy az eladó lakások iránti érdeklődés száma, a kereslet élénkülése, és az árak emelkedése az agglomerációban feleakkora volt 2024-ben, mint Budapesten.
Tavaly tehát már nem volt annyira vonzó költözési célpont a budapesti agglomeráció, mint korábban, de a vándorlási hullám más-más szakaszban csengett le Pest vármegye különböző pontjain. A lakosságukat elveszítő települések között meglepetésre ott van Dunakeszi, Vác, Vecsés, Gyál és Budaörs is. Százhalombatta 2021 és 2023 között népessége 1,4 százalékát vesztette el a belföldi vándorlás következtében. Az ingatlanpiaci adatok alapján az utóbbi év legnagyobb nyertese Vácrátót és Pilisjászfalu voltak.
Elmosódott városhatár
Az agglomeráció településein családi házból van a legnagyobb kínálat az ingatlanpiacon. 2024 tavaszán a használt házak átlagos négyzetméterára 502 ezer forint volt az agglomerációban, de a járások, települések között nagyságrendi a különbség. Használt családi házat például Vácon 900 ezer forintos négyzetméteráron lehet venni átlagosan, Budakeszin 920 ezer forint az átlag. Ezzel szemben a ceglédi, illetve a nagykőrösi járásban 291, és 255 ezer forint az átlagos négyzetméterár.
„2015 óta három és félszeresére nőttek a lakásárak Budapesten, és emiatt elindult egy kiáramlás, ami az agglomerációs övezet ingatlanárait is feljebb húzta. Az agglomeráció három-négy évvel ezelőtti árelőnye fokozatosan elolvadt. Ez leginkább azoknál a településeknél érezhető, amelyek már összenőttek a fővárossal, például Dunakeszin, vagy Budaörsön. Budapest és az agglomeráció határa szinte már összemosódott, és az ingatlanárakban sincs már akkora különbség. Ez sokak szemében mítosztalanította az agglomerációt” – mondta Balogh.
Az elemző szerint az is hozzátehet a Budapest környéki ingatlanok népszerűségének csökkenéséhez, hogy a cégek egyre erőteljesebben próbálják visszaterelni az embereket a munkahelyeikre, az agglomerációs övezetek közlekedési helyzete pedig szintén nem a térség malmára hajtja a vizet. Az állampapírok kamatfizetése miatt ugyan a befektetők hamarosan nagy számban térhetnek vissza az ingatlanpiacra, de úgy látja, ők is Budapesten fognak vásárolni, nem az agglomerációban.
