Már Peking sem feltétlenül tervez hosszú távra Orbánnal

Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei – Karácsony Gergely kezdeményezésére – levelet írtak Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének. Ebben leszögezik: „nem kérünk a magyar adófizetőknek több száz milliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem beruházása mellett, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának haladéktalan leállítását vállaljuk... Bármelyikünk is lesz Magyarország következő miniszterelnöke, a választók többségének nyilvánvaló akaratával összhangban, haladéktalanul leállítjuk a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti campusának a jelenlegi feltételek mellett való megépítésére irányuló beruházást, és ennek következtében nem kívánunk élni az ezen projektek keretében a jelenlegi kormányzat által Magyarország számára igényelt hitellel sem”. A Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter  és Pálinkás József  által közösen jegyzett levél mindazonáltal arra is kitér, hogy „őszintén bízunk abban, hogy a jelenlegi magyar kormánynak a két beruházással kapcsolatos hibás lépései, illetve ezek sajnálatos következményei nem képezik majd akadályát annak, hogy az országaink között sok szálon futó és hagyományosan jó kapcsolatok tovább fejlődhessenek”.

Elég kemény, de legalábbis határozott a levél hangneme, a tartalmáról nem is szólva. Lehet a hagyományosan speciális stílusú diplomáciai nyelvezetet használni, és az inkább szimbólumokkal és közvetett üzenetekkel operáló legfelső kínai vezetéssel így „bánni”? Odze Györgytől vártuk a választ erre és hasonló kérdéseinkre, tudván, első kézből szerzett ismeretei és tapasztalatai vannak, miután néhány évet diplomataként Pekingben töltött.

„Ügyes politikai húzás volt ez Karácsonyék részéről Kína felé, de amúgy a világban nem szokatlan, inkább az a normális, hogy az ellenzék felveszi a külkapcsolatokat” – szögezte le Odze, aki ezt természetesnek tartja, hiszen az ellenzéknek tágítania kell a saját külpolitikai körét. Karácsonyék ismertek Európában, s most Kína felé is demonstrálták a jelenlétüket, amellett, hogy a világnak is üzentek. Plusz adalék, hogy Kína a két nagyhatalom egyike, ennek a gondolatnak a mentén pedig Odze azon sem lenne meglepve, ha hamarosan amerikai nyitásra is sort kerítene az ellenzék. „Mindig azt mondjuk, hogy nyugat nem törődik velünk, hát tessék, most az ellenzéknek kellene nyitnia a Nyugat felé, ahogy Kína felé már tettek egy lépést” – „üzente” Odze. 

Újabb tégla esett ki Kína Orbán-falából

A szakértő szerint ezzel a levéllel „kihúztak egy újabb téglát az Orbán iránti kínai bizalom falából”, ami egy, a magyar kormányfő számára kényes időszakban történik, akkor, amikor eleve már törékenynek látszik a magyar-kínai kormányzati kapcsolatrendszer – legalábbis így vélekedik Odze („lehet, rosszul látom)”, aminek több okát is felsorolja. Így például, hogy a kínaiaknak az az alapvetésük, hogy nem tudják elviselni, ha nem kedvelik őket. Magyarországon azonban most ez történik. Komoly reakciókat váltott ki a magyarokból a Budapest-Belgrád  vasútvonal projektje, a kínai védelmi miniszter budapesti látogatása (ami a Kínát – a magyarok hallgatása mellett – elítélő NATO-csúcs előtt zajlott) s persze a Fudan Egyetem kampuszának ügye. A kínaiaknak ez a magyar reakció azt üzeni, mintha Orbán – aki nem számított ilyen feltűnő ellenállásra – nem tudná kezelni a hazai helyzetet, amit például az utcanevek megváltoztatása is mutat.

És ami Peking számára a legfontosabb az egészből: mindennek híre ment a világsajtóban. Ez is elég rosszkor jött Pekingnek, akkor, amikor a koronavírus-járvány kitörése óta egyre jobban tetten érhető a világban egy burkolt Kína-ellenesség – sorolta az Orbán iránti kínai bizalom megrendülésének elemeit.

A Fudan Egyetem kampuszának projektje miatt megváltoztatott utcanevekkel Budapest kinyilvánította véleményét, s ez váratlanul és igen érzékenyen érintette Pekinget, hiszen azt mutatta, hogy egy európai főváros ellenérzésekkel viseltetik vele szemben. Erre jött most Karácsonyék levele, azaz egy újabb jelzés arra, hogy az ellenzék erősödik Orbánnal szemben, ami „szerintem erősíti azt a véleményüket, hogy nem biztos, hogy  hosszú távon lehet tervezni Orbánékkal” – mondja Odze. Már csak azért is, mert a kínaiak figyelik a közvélemény-kutatásokat, s látják, hogy az ellenzék erős. Ez egyébként a levél kínai fogadtatását is megalapozhatja.

Erősödő ellenzék, erőtlenedő Orbán, fokozódó milicista hangnem

A kínaiak hagyományosan nagyon erősen figyelik egy ország belpolitikai folyamatait, így a magyart is. A nagykövetség mellett, sok kínai hivatal, kutatóintézet, stb. működik az országban, s ezek folyamatosan nyomon követik, hogy mennyire stabil, kiszámítható az (Orbán)rendszer.

Emellett az is számít Pekingnek, hogy mennyire megváltozott Orbán az évek során. Látják, hogy milyen volt tíz éve, de akár csak öt esztendeje, is, akkor, amikor élénkíteni kezdték a kétoldalú kapcsolatokat. Akkor még egy fiatal, lendületes ember volt, ehhez képest most már azt látják, hogy nincs benne az az erő, amit korábban feltételeztek. 

Ehhez hozzáadódik még az is, hogy Orbán hangneme egyre inkább milicista-jellegű, fennen hirdeti ezt bel- és külföldön egyaránt, ami nem tetszik Pekingnek. Ott ugyanis nem szeretik a milicista fenyegetéseket.

„Orbán tehát feltétlenül gyengül a kínaiak szemében. S ne tévedjünk! Peking nem Orbánra építi a kétoldalú kínai-magyar kapcsolatokat, a vezetés számára az a lényeges, hogy Orbán révén, Magyarország az Európai Unió egyik gyenge láncszeme, ezt látják a mai Magyarországban” – mondja Odze, emlékeztetve arra, hogy  a kínai – de ugyanígy a putyini – politika egyik sarokköve az, hogyan lehet bomlasztani az uniót.

Hol van a beharangozott pekingi látogatás?

„Mindenesetre én várom, mi lesz Orbán kínai látogatásának a sorsa” – mondta Odze, felhozva azt a közel két hónapja szűkszavúan bejelentett, majd azóta is mély hallgatással övezett  hírt, miszerint  meghívást kapott Kínába. „Lehet persze, hogy egyeztetési okok húzódnak a háttérben („bár ez a periódus nem éppen az élénk diplomáciai utazgatások, mozgások ideje”) – latolgat a szakértő, aki szerint azonban inkább az lehet a mély hallgatás oka, hogy Peking „ki akarja várni, hogy kiforrjon Magyarországon a helyzet, hogy kitisztuljon a zavaros kép, merthogy a kínaiak közismerten nem bírják a zavaros a helyzeteket, csak akkor, ha ők idézik azt elő”.

Korrupció és sakkban tartás

Nem lehetséges-e, hogy a pekingi vezetők a kezükben tartják Orbánt, aki több, Magyarország számára előnytelen megállapodást és üzletet kötött az elmúlt években kínai partnerekkel? Hiszen nem is egy példa van „érdekes „üzleti szálakra, korrupció-gyanús ügyletre? – kérdeztük. „Ezek az üzleti szálak és ügyletek nem korrupció-gyanúsok, ezek korrupciósak voltak” – válaszolta határozottan Odze, hozzátéve: „mi másként lehetne értelmezni például azt, amikor Szijjártó Péter kinyilvánította: vakcina-ügyben ő csak a politikai vonalat vitte, a tényleges üzletet rábízták egy magáncégre. Ez maga a nonszensz! És ezeket az üzleteket Orbán tudta nélkül nem lehet megcsinálni”.

Odze szerint abban is van ráció, hogy a kínaiak a kezükben tartják a szálakat, és bármikor felhasználhatják ezeket Orbán ellen, s ezért megy bele Orbán újabb és újabb üzletekbe. „A kínaiaktól ez nem idegen magatartás, ugyanis kőkeményen mindig csak a saját érdekeiket nézik – persze Orbán is ilyen” – húzta alá.

Felvetésünkre, hogy a járvány alatti, több mint korrupció-gyanús üzleteket, mint a lélegeztetőgépek vagy a maszkok, s persze a vakcinák beszerzése a Budapest-Belgrád megállapodás után köttettek, azaz akkor még ezek nem jelenthettek olyan „adut”, amivel „terelgetni” lehetett Orbánt, Odze úgy reagált, hogy a maga részéről azt sem tartja kizártnak, hogy a kínaiak „nyomták rá” Orbánt a keleti, a türk vonalra.

Meg lehet venni

„Orbán mindig kereste a kiutat Európából, a keleti kapcsolatrendszer kiépítése a számára azért is jó, mert keleten úgy szerepelhet  ahogy szeret, ott veregetik a vállát. „Azt persze nem tudjuk, hogy a színfalak mögött nem volt-e ebben egy felépített kínai beleszorítósdi, lehet, hogy Orbán egész keleti nyitása is a kínaiaktól eredt”. Ebben persze a pénz is komoly faktor lehetett, „ugyanis Orbánt meg lehetett venni, mert ő kizárólag a saját klientúráját akarja kielégíteni, nem az ország érdekeit tartja szem előtt”. A keleti nyitás szlogenje jól hangzott, az EU meg hagyta, úgy vélve, úgysem lesz belőle semmi.

Az is belejátszhat, hogy a kínaiak megérezhették Orbánon, hogy szívesen nyitna kelet felé. Már csak azért is, mert Orbán leggyengébb pontja, hogy önmagát regionális nagyhatalomnak képzeli, és szeret nagyhatalmakkal szóba állni. Szereti, ha partnernek tartják őt a törökök, az oroszok, a kínaiak.

„A Karmelita-kolostor mániája szimbolizálja mindezt: úgy próbálja beállítani, mintha egy olyan szimbólum lenne, amilyen a Fehér Ház vagy a Downing Street 10” – mutatott rá Odze. A szolgalelkű kommunikációjának pedig sikerült átnyomnia ezt („a Karmelita kolostorban fogadta...”), s azt sugallni, mintha olyan nagy politikai bázis lenne ott, mint például a Fehér Házban. „Pedig a Karmelita kolostorban legfeljebb Gulyás Gergelyt és Rogán Antalt lehet látni, amint ott kóvályognak”.