Már rég nem Izraelről van szó, hanem Benjamin Netanjahu politikai túléléséről 

Izrael pénteken hajnalban, majd napközben is légicsapásokat mért Iránra. Jeruzsálemben ezt azzal indokolták, hogy meg akarják akadályozni Teherán nukleáris fegyverkezését, ezért volt szükség a „megelőző csapásra”. A Szabad Európa reggeli összefoglalója szerint nukleáris létesítményeket és katonai helyszíneket támadtak a perzsa államban, országszerte. Izraelben is rendkívüli állapotot hirdettek az egész ország területére, és lezárták az ország légterét is. Iránban is hasonló döntést hoztak. „Irán nukleáris dúsítási programjának szívére mértünk csapást. Célba vettük fő dúsítólétesítményét Natanzban. Csapást mértünk Irán ballisztikus rakéta-programjának szívére is” – közölte videónyilatkozatában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hozzátéve, hogy az „iráni bombán dolgozó” atomtudósokat is eltaláltak. A Rising Lion (Felkelő Oroszlán) névre keresztelt hadműveletet mindaddig folytatják, ameddig csak szükséges, hogy megszűnjön Izrael fenyegetettsége – szögezte le. Israel Katz izraeli védelmi miniszter szerint „a közeljövőben rakéta- és dróntámadás várható Izrael állam és polgári lakossága ellen”.

Mint a Hírklikk beszámolt róla, Iránban, a helyi állami média közlése szerint, a légicsapások nemcsak katonai és nukleáris célpontokban, hanem lakóterületekben is okoztak kárt, és halálos áldozatok is vannak. Köztük van Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnoka – erősítette meg a gárda közleményben. A szervezet teheráni főparancsnokságát is találat érte. Az iráni televízió arról számolt be, hogy a natanzi atomlétesítmény térségét is csapás érte, de nukleáris szivárgásnak egyelőre nincs nyoma. Irán tudatta, hogy Izraelt és az Amerikai Egyesült Államokat egyaránt felelősnek tekinti az ellene indított katonai akció miatt, és megtorlást helyezett kilátásba.

Donald Trump amerikai elnök néhány órával Izrael csapásainak megindítása előtt diplomáciai megoldást sürgetett a feszültségekre, Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint pedig Izrael „egyoldalú intézkedéseket hozott Irán ellen”, és az Egyesült Államok ebben nem vett részt. A Wall Street Journal szerint Netanjahu a hét elején telefonon beszélt Trumppal és felvetette az Irán elleni csapások lehetőségét. Az elnök erre azt kérte Netanjahutól, hogy egyelőre tartózkodjon a cselekvéstől, amíg a kormányzat tárgyalásokat folytat Iránnal.

Egy nappal a támadás előtt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Kormányzótanácsa elfogadott egy határozatot, amelyben hivatalosan is kijelentette, hogy Irán – 2005 óta először – nem teljesíti a nukleáris fegyverekre vonatkozó kötelezettségeit.  A 35 tagú NAÜ igazgatótanácsa 19-3 arányban, 11 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amelyet az Egyesült Államok és három európai szövetségese – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – terjesztett elő. Válaszul az iráni külügyminisztérium bejelentette, hogy egy új dúsítótelepet hoznak létre egy biztonságos zónában.

Itt tartunk most. Az embereket jelen pillanatban a leginkább az izgatja, hogy mekkora esélye van a helyzet eszkalációjának? Mennyire kell és lehet komolyan venni az iráni fenyegetőzést? Kaiser Ferencet kérdeztük. 
Nagy az esélye a válaszcsapásnak – válaszolta a biztonságpolitikai szakértő. Ha ugyanis Irán ezt nem torolja meg, akkor Izrael bármit megtehet vele. Maga Izrael is pontosan tisztában volt ezzel akkor, amikor elindította a csapásokat – jelen tudomásunk szerint többszáz drónnal és támogatásként néhány ballisztikus rakétával. Ha Irán nem lő vissza, akkor bárki büntetlenül megtámadhatja őt, hiszen a nemzetközi kapcsolatokban nincs olyan, hogy  egy megtámadott nem lő vissza – szögezte le.
 Az izraeli hadsereg, az ország vezérkari főnöke és miniszterelnöke egyaránt azzal indokolta a támadást, hogy Irán nagyon közel jutott a nukleáris fegyverek elkészítéséhez, Netanjahu videóüzenetében közölte, hogy Irán akár néhány hónapon belül nemcsak elegendő dúsított uránnal rendelkezhet, hanem képes lehet ténylegesen nukleáris fegyvert is előállítani.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig határozatban ítélte el, hogy Irán több alkalommal is eltitkolt a nemzetközi szervezet elől feldolgozás alatt álló nukleáris fűtőanyagot, és a nukleáris programot szolgáló titkos létesítményeket működtet. Vajon ez nem lehetett ténylegesen elegendő indok Izrael megelőző csapásának az alátámasztására? – kérdeztük.

„Bárki, bármit mond, azért a megelőző csapás mindig agresszió” – szögezte le elöljáróban Kaiser, majd arra mutatott rá, hogy Irán régóta megsérti vállalt kötelezettségeit. Igaz, eddig legalább igyekezett együttműködni a NAÜ-vel amelynek az emberei ott voltak a helyszínen, „miközben amúgy Izrael soha nem tette meg azt, amit elvár Irántól, hiszen a Dimona-i nukleáris erőműben soha nem voltak ott a NAÜ emberei, holott a hírek szerint plutóniumot kutatnak nukleáris robbanófejekhez” – mutatott rá. Megjegyezte azt is, hogy az elrettentés ugyan valóban érdekében áll minden országnak, s Izrael úgy érzi magát biztonságban, hogy – állítólag – mintegy 90, szárazföldi ballisztikus rakétákkal és tengeralattjárókról indítható tengeri rakétákkal szállítható nukleáris töltettel rendelkezik – eközben ez ellen fellép más ország esetében. Mindenesetre az izraeli nukleáris fegyverek megléte önmagában, s a konfrontatív izraeli külpolitikával megtámogatva arra késztethet más országokat, hogy akár atom-, akár a „szegények atomjával”, azaz biológiai fegyverekkel rendelkezzenek.

És Donald Trump hozzáállása? – kérdeztük.

Kaiser Ferenc emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök ugyan tudott róla, de Izrael őt is kész helyzet elé állította, hiszen ő szerette volna tárgyalásos úton rendezni a helyzetet. Az nem használ, ha a szövetségesem megtámadja azt, akivel én éppen tárgyalni akarok – jegyezte meg. A tárgyalások egy darabig most lekerülnek a napirendről – prognosztizálta.

És mennyi bír elviselni Izrael? Kiváltképpen a gázai események után, alatt? – vetettük fel.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Izraelnek ez most abból a szempontból jó, hogy a világ erre figyel, ő pedig tovább csavarhatja a prést Gázán. „Valójában azonban már régen nem Izraelről van szó, hanem Benjamin Netanjahu politikai túléléséről” – szögezte le. Szerinte ugyanis Irán most nem jelentett katonai fenyegetést Izraelnek, amely már szétverte a Hezbollahot és a Hamaszt, s relatíve meggyengítette a perzsa államot is. És ne feledjük – emlékeztetett –, Donald Trump tárgyalásokat akart Iránnal.

De hát akkor, amikor a nemzetközi rend normaalkotójának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt tagjának három alap- és egyben legerősebb tagja megsérti a nemzetközi jog alapelveit, akkor milyen alapon várhatják el, hogy a többi ország betartsa a nemzetközi szabályokat? – tette fel a kérdést a biztonságpolitikai szakértő. Pedig – tette hozzá – Oroszország, az Egyesült Államok és Kína pontosan ezt teszi: az utóbbi a Kínai tengeren, Japánnal szemben területi igényekkel lép fel, az Egyesült Államok gumiszabályként értelemezi a nemzetközi normákat, Oroszország pedig, „hadd ne soroljam” – zárta fejtegetését.