Matolcsy György a 2013 és 2025 közötti időszakot a jegybank második aranykorának nevezte

A vezérigazgató a piaci alulértékeltséget árfolyam-nyereség hányadossal (P/E) szemléltette, amely a BUX esetében 6,2, jóval elmarad az S&P 500 index 25-ös értékétől.

Végh Richárd ismertette: a magyar részvénypiac kapitalizációja 2016 és 2024 vége között több mint háromszorosára ugrott, 6616 milliárd forintról 17 785 milliárd forintra.

A több mint 11 ezer milliárd forintos bővülés közel felét, mintegy 8360 milliárd forintot az árfolyamemelkedés adta, míg új bevezetések és tőkeemelések ebből 2861 milliárd forintot tettek ki. Megjegyezte: az idei tőzsdei emelkedés hatására a BÉT részvénypiaci kapitalizációja már meghaladta a 19 ezer milliárd forintot.

Ismertetése szerint tavaly a részvénypiaci forgalom 24,5 százalékkal 11,8 milliárd forintra nőtt, a hazai befektetők aránya 22 százalék volt, minimálisan elmaradva a 2023. évi szinttől.

A sikeres tőkepiac egyik fokmérője a hazai befektetők aktivitása, és ebből a szempontból jól állunk – fogalmazott Végh Richárd.

Az elmúlt nyolc évben a magyar lakossági befektetők kezében lévő részvényállomány 500 milliárd forintról 2500 milliárd forint fölé nőtt, és a portfólió mintegy 70 százalékát BÉT-papírokban tartják – tette hozzá. Osztalékfizetés nélkül a magyar befektetők 2011 és 2024 harmadik negyedéve között 1145 milliárd forint hozamot értek el, ami 10,5 százalékos évesített hozamnak felel meg – emelte ki.

A célok között jelölte meg a BÉT ötéves stratégiájának felülvizsgálatát, a lakossági tőzsdei aktivitás növelését.

Ehhez megvannak a feltételek: a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP mintegy 110 százalékán áll, vonzó számlakonstrukciók – TBSZ, NYESZ, önkéntes pénztárak – elérhetők, illetve alacsonyak az adminisztrációs díjak.

Matolcsy György jegybankelnök előadásában a 2013 és 2025 közötti időszakot a jegybank a második aranykorának nevezte.

Hangsúlyozta: 2010 és 2019 között a jegybanki programok közvetve és közvetetten adták a magyar gazdaság éves átlagos 3,9 százalékos növekedésének felét, mintegy 1,8 százalékpontot, amely megegyezik az EU átlagos növekedési ütemével ugyanebben az időszakban.

Emlékeztetett, hogy a jegybank 100 olyan intézkedést hozott, ami hozzájárult a foglalkoztatás bővüléséhez, a pénzügyi stabilitás erősítéséhez és a versenyképesség javításához.

Értékelése szerint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megvásárlása és modernizálása hozzájárult a részvénypiac megháromszorozódásához és a kötvénypiac hétszeres növekedéséhez 2013-hoz képest.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a BÉT igazgatóságának elnöke arról szólt, hogy a magyar tőzsde az ország erőssége, és ezt meg kell becsülni a bizonytalanságokkal terhelt nagy átmenetek korában.

Rámutatott: a geopolitikai kihívások mellett négy nagy megatrend – a demográfia, deglobalizáció, digitalizáció és adósságfinanszírozás – határozza meg az évtizedet, amelyek fundamentálisan megváltoztatják a gazdasági és pénzügyi környezetet.

Ehhez új makrogazdasági finanszírozási modellre lesz szükség, és építeni kell a belső finanszírozási forrásokra, a magas megtakarítási rátából minél nagyobb arányt kell a tőkepiacok felé becsatornázni – hangsúlyozta az alelnök.

A BÉT Legek csütörtöki díjátadó gáláján díjazták a kimagasló teljesítményt nyújtó tőkepiaci szereplőket, 25 kategóriában.

A BÉT tőkepiac fejlesztéséért járó különdíját, amelyet az idén először osztottak ki, a Wallis Csoport nyerte el. Az év legnagyobb új részvénybevezetése a Gránit Bank Nyrt.; az év befektetési szolgáltatója az Equilor Befektetési Zrt.

Az év legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátója az OTP Bank Nyrt., a második a Richter Gedeon Nyrt., a harmadik legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátója pedig a Mol Nyrt.

Az év harmadik legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cége az Erste Befektetési Zrt.; az év második legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cége a Concorde Értékpapír Zrt.; az év legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cége a WOOD & Company Financial Services a.s. lett.