Még ’56 megítélésében sem mernek Orbánék vitába szállni Putyinnal

NVZS 2023. augusztus 30. 14:25 2023. aug. 30. 14:25

„Mi, józan magyarok, jól tudjuk: ez itt a hóhér, ez pedig az áldozat. Ez itt a védtelen polgár, ez pedig a fölfegyverzett megtorló... Egyik a jövőért, a másik a múltért harcolt. Egyik a szabad, független, európai Magyarországért küzdött, a másik a Szovjetunióért” – mondta Orbán Viktor '56 kapcsán – no nem most, 2023 augusztusában, amikor kiderült, az orosz iskolai történelemkönyvben nemes egyszerűséggel lefasisztázták '56 magyar harcosait, hanem még ellenzékben, 2002 októberében. Orbán most mélyen hallgat, s még annak árán sem mer megnyilvánulni, hogy a magyarok – köztük szavazói is – többsége visszautasítja az orosz hazugságot. S nem meri azt elítélni Szijjártó Péter és más kormányzati potentát sem. A tárcának a Hírklikk már napokkal ezelőtt elküldte a kérdéseket, választ nem kaptunk. A kormány azzal próbál sumákolni, hogy kiosztotta a mismásolás feladatát egy államtitkárára. 

„Lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert 1956-ban, rengeteg gyilkosságot követtek el, még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek” – olvasható a szeptembertől használt új állami orosz tankönyvben, amely szerint a magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió pedig azért vezényelt 1956 őszén csapatokat Magyarországra, hogy segítséget nyújtson a magyar hatóságoknak az illegitim tiltakozás elfojtásában. 

Ez nem csak a valósággal, hanem azzal is szembemegy, amit 1989-ben a Kreml akkori ura kinyilvánított – emlékeztetett portálunknak Balázs Péter. A korábbi külügyminiszter rámutatott: Borisz Jelcin akkor bocsánatot kért ’56 véres elfojtásáért. Úgy tűnt tehát, hogy egyszer rendeztük, de a jelek szerint az nem volt elég, visszajön a legvadabb szovjet narratíva, az, ami az '56-ot ellenforradalomnak nevező ideológiákban volt, nevezetesen, hogy jöttek a fasiszták – mutatott rá.

És a közjogi méltóságok elítélő nyilatkozata?

Napok óta felháborodva figyeli a közvélemény, hogy a kormány mélyen hallgat az ügyről, kínosan ügyelve arra, nehogy megbántsa Orbán Putyin elvtársát. Ezt Balázs felháborítónak tartja, hiszen az egyik nagy nemzeti tettünket, a szovjeturalom elleni lázadásunkat – amiről ilyen szellemben nyilvánult meg eddig Orbán is – Moszkva ezzel lábbal tiporja, s előveszi a régi szovjet KGB-s szöveget, amit anno Szerov tábornok hangoztatott. „Minimum egy nagyon kemény, éles, elítélő nyilatkozatnak kellene születnie, ami a külügyi tárcának a munkaköri kötelessége” – szögezte le a korábbi külügyminiszter. Mint hozzátette: „elvárnám az összes közjogi méltóságtól – a miniszterelnöktől a köztársasági elnökön át a parlament elnökéig –, hogy nyilatkozatban ítélje el az orosz állításokat”.

(A Maléter Pált és társait Mátyásföldön letartoztató Szerov tábornok titkos naplóiban a Corvin köznél harcolók felbujtóit horthystának és nacionalistának nevezi, és folyamatosan úgy állítja be, mintha az „aljas magyarok” kezdeményezték volna a harcot a bevonuló szovjetekkel, akikre nem egyszer a tőlük baráti alapon kapott fegyverekkel nyitottak tüzet – olvasható a Magyar Nemzet februári cikkében)

Orbán pálfordulása?

„Haynau vérengzését meghaladó megtorlást rendeztek. Évtizedeken át olyan országban éltünk, ahol halottainkat sem elsiratni, sem eltemetni, sem meggyászolni nem volt szabad; ahol a hősökre emlékezni bűnnek számított. Ahol a gyilkosok emlékműveit kellett koszorúzni. (...) Mi, józan magyarok jól tudjuk: ez itt a hóhér, ez pedig az áldozat. Ez itt a védtelen polgár, ez pedig a fölfegyverzett megtorló. Ez itt a fogoly, ez pedig a foglár. Ez itt Nagy Imre, ez pedig az őt eláruló pártfőtitkár. Egyik a jövőért, a másik a múltért harcolt. Egyik a szabad, független, európai Magyarországért küzdött, a másik a Szovjetunióért. Mi, józan magyarok tudjuk, nem lehet vállalni mindkettőjüket. Mert egyik a másiknak gyilkosa. Szép, hosszú utat jártunk be, 1956 hőseit követtük” – ezt Orbán Viktor fejtegette (forrás: Political Capital). Igaz, az idézet a 2002 októberében elhangzott beszédéből származik, ami egy elveszített választás után, s még jóval azelőtt hangzott el, hogy 2008-2009 tájékán „valami” történt Orbán Oroszországhoz, konkrétan Putyinhoz fűződő kapcsolatában.

Válasz nélkül maradt a sajtómegkeresésünk

Napokkal ezelőtt hivatalosan, e-mailben megkerestük a külügyi tárca sajtóosztályát, azt szerettük volna megtudni, mit terveznek az ügyben. Választ azonban nem kaptunk az alábbi kérdéseinkre:

  • Lépett-e már a minisztérium bármit is azzal kapcsolatban, hogy az új orosz iskolai történelemkönyvben nemes egyszerűséggel lefasisztázzák az 1956-os forradalom szereplőit? 
  • Berendelte-e már a miniszter úr Oroszország budapesti nagykövetét (vagy, ha ő éppen nem lenne itt, az ügyvivőt)? 
  • Ha nem, miért nem? 
  • Terveznek-e bármilyen más lépést az ügyben? 

Menczerre osztották a feladatot

Miközben Orbán, Novák, Kövér és az összes többi főfideszes vezér kínosan kerüli a megnyilvánulást, azt meg kiváltképpen, hogy személyesen kiálljon és utasítsa vissza a putyini Oroszország eme húzását, a nyomás miatt azt már nem merték meglépni, hogy valamit ne reagáljanak. Így a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárára jutott az a feladat, hogy mondja el a számára minden bizonnyal előírt szöveget. Menczer Tamás sem a hivatalos hírügynökségnek, az MTI-nek nyilatkozott, hanem (vélhetően csökkentendő a megnyilatkozás súlyát) az Origo-nak. „1956-ban a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben, ez világos, egyértelmű tény, nem vitakérdés... minden ezzel ellentétes állítás hamis” – mondta, kínosan kerülve az éles megfogalmazást. No meg az érveket, illetve az orosz hazugság elítélését. S ha valaki az gondolná, hogy a kormány nem képes még ennél gerinctelenebbül megnyilatkozni, Menczer mondandója lezárásával megmutatta, hogy, de igen. Mert leszögezte: „ami történt annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel”. No comment...