Még a fideszesek csaknem fele is elégedetlen a magyar oktatás helyzetével
A kormánypárti szavazók 43 százaléka van negatív véleménnyel a magyar oktatási rendszerről, és mindössze 21 százalékuk adott pozitív értékelést – derült ki a Republikon Intézet legfrissebb felméréséből. A szeptember elsejére időzített kiadvány szerint a magyar társadalom egésze túlnyomóan negatív véleményt alkot az oktatásról.
A Van még mit tanulni címmel közzétett kutatási adatokban a Republikon Intézet úgy fogalmaz, hogy „általánosságban lesújtó értékeléseket kapott a magyar oktatási rendszer. A teljes népesség 62 százaléka, csaknem kétharmada negatívan osztályozott, és mindössze a válaszadók kilenc százaléka adott pozitív értékelést, azaz a magyar társadalom oktatási rendszerről alkotott képe túlnyomóan negatív.” A Telex szemléjében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ellenzékiek körében rosszabbul jellemzik a közoktatás helyzetét (több mint háromnegyedük szerint rossz), a kormánypártiak körében jelentkező 43 százalékos kritikus tábor is jelentős.
Az oktatási értékelési rendszerhez hasonlóan, a Republikon is arra kérte a megkérdezett magyar polgárokat, hogy 1-tól 5-ig osztályozzák a magyar oktatás teljesítményét, ahol az 1-es a legrosszabb, az 5-ös pedig a legjobb érdemjegy. Pártpreferenciális bontáson túl, azonban az intézet figyelemmel kísérte más szociodemográfiai jellemzők szerint a válaszokat, mint nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és pártpreferencia szerint, valamint aszerint, hogy a válaszadónak van-e iskolás korú gyermeke. A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésén alapult, amelyet augusztus 16-23. között végeztek el. Hibahatára: +/- 3,2 százalék.
A visszajelzésekből korcsoporti bontásban az a kép rajzolódott ki, hogy a fiatal felnőttek körében volt a legkisebb azok tábora, akik pozitívra értékelték volna az oktatás helyzetét, amely abból is fakadhat, hogy fiatal szülőként nekik van a legélénkebb élményük a jelenlegi állapotokról. Az iskolai végzettség szerint elemzett válaszokból is trend mutatkozott, amelyből az olvasható ki, hogy valaki minél több időt töltött el hazánk oktatási rendszerében, annál kritikusabb annak megítélését illetően. Ahogy a településtípusokkal kapcsolatban is kijelenthető az, hogy minél nagyobb városban él valaki, annál rosszabbnak tartja a magyar oktatás állapotát. Ebbe belejátszhat az is, hogy ezek a trendek rajzolódnak ki az ellenzéki-kormánypárti törésvonalban is. Igaz, a községek lakóinak többsége is inkább rossz véleménnyel rendelkezik az oktatásról.
