Még egyszer erről a bunkóról...
|
2017. november 10. 17:08
2017. nov. 10. 17:08
Van az a régi mondás, hogy a stílus maga az ember. Ha ez igaz, akkor Kerényi Miklós Gábor elég vacak egy ember. És nem a molesztálási ügye miatt. Arról én most nem fogok véleményt alkotni...
Egy újszülöttnek viszont minden vicc új. Tudom, hogy Vágó István már napokkal ezelőtt nyilvánosságra hozta, amint Kerényi Miklós Gábor a taxisdiszpécserrel ordibál, de én csak most hallottam.
Elképesztő, ahogyan a nagyképű bunkó osztja szegény ügyeletest. Akinek csak annyi a bűne, hogy nem Kerényi Miklós Gáborként keresi a művész urat, hanem Kerényi Miklósként.
Normális utas ezen nem húzza fel magát, hiszen nem ismerkedni akar a taxissal, hanem utazni. Meg egyébként is: nem tökmindegy, hogy Miklósként, vagy Miklós Gáborként ül be abba nyamvadt autóba?
Egy átlagembernek tuti mindegy, de ennek a mindenféle díjas rendezőnek nem. Amúgy is azt mondják róla, hogy nagyon elvárja a tiszteletadást, mert különben jön a nemulass. Azért azt javaslom neki, hogy ezzel az attitűddel ne menjen be egy rendes angyalföldi kocsmába, mert negyedóra múlva befelé áll majd az orra, és a fogsora is ritkább lesz a korábbinál.
De vissza a taxihoz. A diszpécser nagy türelemmel viselkedik a kőbunkóval szemben is, beolvassa mind a három nevét, majd megígéri, hogy 5-10 percen belül ott lesz a taxi.
Kerényi (hú de letol, ha megtudja, hogy én egyik keresztnevét sem használom) viszont elkezd még jobban pörögni. Komolyan mondom ilyen ganéj módon utoljára a seregben hallottam embereket beszélni.
Csakhogy egy őrmestertől még lenyeli az ember az ilyet, hiszen az a feladata, hogy ossza a bakát. (Tapasztalataim több évtizeddel ezelőttiek, nyilván ma már más a hangnem a seregben.)
Egy kultúrembertől viszont nem ezt várnánk el. Mindennek a tetejébe a művész úr még vissza is él vélt hatalmával. Megfenyegeti a diszpécsert, hogyha nem olvassa be rendesen a nevét, akkor majd más taxitársaságot keresnek. És erre szegény ügyeletes nem mondhatja, hogy keress baszki. Nem mondhatja, mert -gondolom én- a cégének szerződése van az Operettszínházzal. Ha meg az bukik, akkor úgy kirúgják őt a munkahelyéről, mint a pinty. És ettől a momentumtól különösen aljas Kerényi aberrált ordítozása.
Visszaél az erőfölényével, tudatja a taxissal, hogy addig lehet a gyerekeinek kenyere, amíg őt, a nagy Kerényit kellőképpen megtiszteli. Nem tudom, ki, hogyan van vele. Én azt gondolom, hogyha semmi mást nem csinált, akkor is helyes volt kirúgni a magyar kultúra egyik fellegvárából. De úgy, hogy a lába ne érje a földet, és lehetőleg verje is be azt az okos, magas homlokát a landolásnál. A többit meg majd meglátjuk...
Elképesztő, ahogyan a nagyképű bunkó osztja szegény ügyeletest. Akinek csak annyi a bűne, hogy nem Kerényi Miklós Gáborként keresi a művész urat, hanem Kerényi Miklósként.
Normális utas ezen nem húzza fel magát, hiszen nem ismerkedni akar a taxissal, hanem utazni. Meg egyébként is: nem tökmindegy, hogy Miklósként, vagy Miklós Gáborként ül be abba nyamvadt autóba?
Egy átlagembernek tuti mindegy, de ennek a mindenféle díjas rendezőnek nem. Amúgy is azt mondják róla, hogy nagyon elvárja a tiszteletadást, mert különben jön a nemulass. Azért azt javaslom neki, hogy ezzel az attitűddel ne menjen be egy rendes angyalföldi kocsmába, mert negyedóra múlva befelé áll majd az orra, és a fogsora is ritkább lesz a korábbinál.
De vissza a taxihoz. A diszpécser nagy türelemmel viselkedik a kőbunkóval szemben is, beolvassa mind a három nevét, majd megígéri, hogy 5-10 percen belül ott lesz a taxi.
Kerényi (hú de letol, ha megtudja, hogy én egyik keresztnevét sem használom) viszont elkezd még jobban pörögni. Komolyan mondom ilyen ganéj módon utoljára a seregben hallottam embereket beszélni.
Csakhogy egy őrmestertől még lenyeli az ember az ilyet, hiszen az a feladata, hogy ossza a bakát. (Tapasztalataim több évtizeddel ezelőttiek, nyilván ma már más a hangnem a seregben.)
Egy kultúrembertől viszont nem ezt várnánk el. Mindennek a tetejébe a művész úr még vissza is él vélt hatalmával. Megfenyegeti a diszpécsert, hogyha nem olvassa be rendesen a nevét, akkor majd más taxitársaságot keresnek. És erre szegény ügyeletes nem mondhatja, hogy keress baszki. Nem mondhatja, mert -gondolom én- a cégének szerződése van az Operettszínházzal. Ha meg az bukik, akkor úgy kirúgják őt a munkahelyéről, mint a pinty. És ettől a momentumtól különösen aljas Kerényi aberrált ordítozása.
Visszaél az erőfölényével, tudatja a taxissal, hogy addig lehet a gyerekeinek kenyere, amíg őt, a nagy Kerényit kellőképpen megtiszteli. Nem tudom, ki, hogyan van vele. Én azt gondolom, hogyha semmi mást nem csinált, akkor is helyes volt kirúgni a magyar kultúra egyik fellegvárából. De úgy, hogy a lába ne érje a földet, és lehetőleg verje is be azt az okos, magas homlokát a landolásnál. A többit meg majd meglátjuk...
