Meg kellett mentenie K. Endre posztját egy szombathelyi fideszes képviselőnek

Veress Katka 2024. február 24. 15:16 2024. feb. 24. 15:16

A lapok hiába foglalkoztak egy hete a K. Endrének titulált közösségi oldalon posztolt levelével, aki akkor nem mentette le képernyőképként, az ütheti a nyomát. Persze sokan, sokfelé idéztek a levélből, és hogy ez ne legyen az enyészeté, a Fidesz részéről Horváth Gábor szombathelyi önkormányzati képviselő posztolta is az egyik cikket. Először azt ígérte, nem kommentálja, aztán csak nem bírta ki. Valamiért fontos volt neki relativizálni K. Endre ügyét. Valamiért fontos volt, nevető fejet tenni az öngyilkos áldozatot és mások lelki sérüléseit leíró kommentre, lájkot az esetet mesterségesen felfújt hisztinek beállítóra és arra, hogy Novák és Varga az áldozatok. A képviselő a pedofil bűncselekmény eltussolásában segédkező K. Endre gondolataihoz a sajátját is hozzátette, miszerint „azóta K. Endre élete meghurcoltatás, az igazi áldozat ő maga, továbbá, hogy Magyarországon jogszolgáltatás van és nem igazságszolgáltatás.”

Megjelent K. Endre nevében egy levél, amiben részletesen megosztotta az ő álláspontját a történtekről. „Hallgattassék meg a másik fél is!" – így kezdte hosszú magyarázatát K. Endre, akinek posztját azóta törölték. Írása még Novák Katalin lemondása előtt született, ebben fejtette ki álláspontját a bicskei gyermekotthonban történtekkel, és az őt ért kegyelmi döntéssel kapcsolatban. Ugyan a poszt végén szerepelt Kónya Endre neve, de az egy „A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese voltam" nevű Facebook-oldalon jelent meg.

Korábban K. Endre nem kívánt nyilatkozni, nem tudni, tényleg ő írta-e a bejegyzést, mert már törölte magát a közösségi oldalról. Több lapnak sikerült a posztból, ha mást nem „controll C/controll V” megoldással kimásolni szövegrészleteket, de hiába próbálják, próbáljuk alátámasztani a linkkel, ott már nem jelenik meg semmi.

Viszont.

Horváth Gábor szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő addig nem tágított, amíg nem talált egy olyan cikket, amelyben a már törölt poszt részletei megtalálhatóak. Feltett egy cikket Facebook-oldalára először azzal, hogy nem kommentálja, majd az olvasók hozzászólásai alapján mégiscsak megtette észrevételeit. De erről majd később.

Kezdjük az elején. A már törölt, K. Endre által – vagy más által – írt bejegyzés részleteivel.

„Sok évi meghurcoltatás és megaláztatás után úgy döntöttem én is megszólalok és az érem másik oldalát tárom fel a bicskei gyermekotthonban több, mint hét évvel ezelőtt történt eseményekről, az azokat követő eljárásokról, amelyek a mai napig megosztják a kisváros lakosságának a véleményét és az újabb, politikai hátterű célszemély (köztársasági elnök) ellen folytatott média-hisztéria kapcsán jelenleg is borzolják a kedélyeket most a kegyelmi döntés kapcsán" – így kezdődik a bejegyzés, amiben magát egész életében jogkövető, becsületes pedagógusnak vallja. Úgy véli, hogy Novák Katalin ellen most sötét középkort idéző boszorkányüldözés folyik.

„Azt már most ki tudom jelenteni, ha tudom, hogy a kegyelem ilyen viharokat kavar, akkor, bár arra minden ok megvolt, nem élek vele, sőt, még az is megfordult a fejemben, hogy kérem a visszavonását, de ezt már nem lehet.”

A posztban K. Endre – vagy az író – határozottan tagadja, hogy segítséget adott volna pedofil bűncselekmény elkövetéséhez és elleplezéséhez.

„Nem voltam, nem vagyok és nem leszek pedofil, a leghatározottabban elítélem a pedofília bármilyen formáját, együttérzek az áldozatokkal."

A bejegyzés szerint K. Endre felesége nyújtotta be a kegyelmi kérvényt 2022 júliusában.

A felesége a bejegyzés szerint kegyelmi kérvényében „a meghurcolt és tönkretett, tisztességes, becsületes férjem kálváriája megdöbbentette közvetlen környezetünket, rokonokat, barátokat, ismerősöket, úgy az anyaországban, mint szülőföldünkön, Erdélyben". A bejegyzés szerint K. Endre kegyelmi döntésével kapcsolatban nem történt semmilyen törvénysértés nem kért senki semmit ezért a döntésért.

„Nincs semmilyen rejtélyes háttéralku, nincsenek olyan háttérkapcsolataim, amelyeket most sokan emlegetnek.”

A bejegyzésben ezek után leírja történetét részletesen. Szerinte.

2016 őszén a bicskei gyermekotthonban kirobbant pedofíliai ügy kapcsán 2017 tavaszán a Székesfehérvári Nyomozóügyészség vádat emelt ellene anélkül, hogy rendőrségi meghallgatáson vett volna részt. Egy rendbeli kényszerítés hatósági eljárásban bűntettében és egy rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében lett másodrendű vádlott.

2019. november 25.-én a Székesfehérvári Járásbíróság másodrendű vádlottként bűnösnek találta bűnsegédként elkövetett kényszerítés bűntettében, valamint vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében, amiért a bíróság – büntetlen előélete ellenére, halmazati büntetésül – 3 év 4 hónap szabadságvesztésre, 5 év 18. életévét be nem töltött személyek nevelésével, gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos valamennyi tevékenységtől, mint foglalkozástól eltiltásra, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

2021. november 2-án vonult be a Baracskai BV Intézetbe, majd onnét 2023. márciusban reintegrációs őrizetbe került.

K. Endre nevében megjegyzik, hogy az eljárás során a gyermekotthon több tagja K. Endre mellett tett vallomást.

„Magyarul a bírósági tárgyaláson mellettem tanúskodtak olyan gyerekek, amikor egyértelműen ez nem állhatott érdekükben." K. Endre szerint elítélésében egy már túlkoros fiatal, „közvetett tudomású vallomása" játszotta a legnagyobb szerepet, akit korábban miután kikerült a gyermekotthonból drog rehabilitációra vitte el K. Endre a szabadidejében. „Az igazgató kitiltotta őt az intézményből, mert rossz hatással volt a többiekre. Ő lett a pedofil-botrány kirobbantója, ő tette a feljelentést és információink szerint a sértetteknek adott kártérítések megszerzésében, szétosztásában is szerepet játszott."

A szöveg szerint K. Endre tagadja, hogy pénzért cserébe azt kérte volna az egyik gyermektől, hogy vonja vissza az igazgató ellen tett vallomását.

Az eljárást koncepciósnak minősítette, amely előre megszerkesztett forgatókönyv alapján zajlott, előre kiosztott szerepek alapján.

„A bíróság a védelem egyetlen tanúját sem tartotta érdemesnek meghallgatni (nyolc tanúnkból senkit sem hallgatott meg).” Szerinte a Fejér Megyei Főügyészség felületesen kezelte az ügyet, szóvivőjük több alakalommal is félretájékoztatta a közvéleményt.

K. Endre – vagy a levél szerzője, azt írja – az ellene elkövetett karaktergyilkosság hátterében mindvégig egy bosszúálló, felsőfokú végzettség nélküli volt munkatárs, egy budapesti székhelyű alapítvány „trénereként” tevékenykedő személy állhatott, akinek munkája sok kívánnivalót hagyott maga után, és amit közvetlen feletteseként többször szóvá tett, mulasztásairól jegyzőkönyvet készített.

„Munkaviszonya a gyermekotthonban nem az általa kívánt módon szűnt meg, aminek én is részese voltam. Ő biztosította a bulvárcsatorna stábjának támogatását, akik állandó jelenlétükkel, a sértettek befolyásolásával, szervezésével, irányításával, a tárgyalásokra történő fuvarozásukkal, vagy ha a helyzet úgy kívánta, távoltartásukkal gyakoroltak hatást a bíróság munkájára."

A levél szerint K. Endre az ügy összes körülményére, a korára és az egészségi állapotára figyelemmel, szükségesnek és indokoltnak érzi azt, hogy Novák Katalin kegyelemben részesítette. A teljes bejegyzést itt olvashatja el.

Az rtl is addig kutatott, míg a Wayback Machine archívumából kiderült, hogy a SzegedMa „Megszólalt K. Endre, akit kegyelemben részesített Novák Katalin” címmel közölte a hosszú, 40 ezer karakteres írást változtatás nélkül, de hirtelen ez is eltűnt a nyilvánosság elől.

És itt jön a kérdés, Horvát Gábor a Fidesz önkormányzati képviselője Szombathelyen, miért tartotta fontosnak az egyik, még megtalálható cikket megosztani?

Czeglédy Csaba ügyvéd, a DK szombathelyi önkormányzati képviselője sem bírta ki, hogy szakemberként, ne tegye fel azt a kérdést, ha igaza lenne K. Endrének és nem önkényesen csoportosítgatta a tényeket, és nem hallgatott el lényeges tényeket, ebben az esetben többszörösen súlyos hibát vétettek az eljárt bíróságok, akik - szokásukhoz híven - asszisztáltak az ügyészség slendrián, prekoncepciókon alapult eljárásához.

Lehet, hogy Novákék ezt ismerték fel, és igazságtalannak, tisztességtelennek tartották a jogerős bírósági döntést – tette hozzá. „Csak akkor ezt kellett volna mondaniuk, és tenniük kellett volna – főleg Varga Juditnak – azon őrület ellen, hogy aki ellen ma Magyarországon vádat emelnek, 99 százalékos valószínűséggel el lesz ítélve.” Ennyi ugyanis az ügyészség váderedményessége. És még büszkék is rá – tette hozzá. A Varga-Novák páros nem ezt tette, nem álltak neki foglalkozni a rendszerszintű problémával, hanem kegyelmet adtak a kutyájuk kölykének – fogalmazott Czeglédy. „Tettük pedig ki sem derült volna, ha K. Endre nem fordul a Kúriához.”

Horváth Gábor erre úgy válaszolt, szerinte mivel nem szerepelt indoklás, elképzelhető, hogy Nováknak és Vargának sem volt kellő ismerete az ügyről, csak aláírták.

Czeglédy Csaba emlékeztetett egy egész főosztály foglalkozik az ilyen ügyekkel a minisztériumban (kegyelmi főosztály), ha pedig nem volt kellő ismeretük, miért írták alá?

„Csak nem valaki utasítására…”

És már erre is csak annyit válaszolt Horváth Gábor hivatkozva Magyar Péterre:

„Varga Judit férje nyilatkozata alapján, lehet, hogy utasításra.”



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom