Megbukott a kormány – Év végi bizonyítványosztás, 1. rész

Először Bártfay-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, és Nagy István, agrárminiszter teljesítményét vesszük górcső alá. Ők az Orbán-kormány azon miniszterei, akikről a közvélemény úgyszólván azt sem tudja, hogy a világon vannak. Amivel nem volna baj, hiszen egy miniszter – eredeti latin elnevezése nem azt jelenti, hogy uralkodó, hanem azt, hogy szolgáló – akkor jó, ha olyan, mint egy futballbíró. Vagyis, észrevétlenül teszi a dolgát, mert tudja, hogy nem ő a főszereplő, hanem a pályán lévő futballisták.

Süli János esetében az inkognitó valamelyest érthető, hiszen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos dokumentumokat évtizedekre titkosították. Az ő munkája sok tekintetben bizalmas, tőle elég annyi, ha időnként, nagy ritkán, elmondja, hogy mindenki nyugodjon le, az atomerőmű biztonságos, és bár nagyon sokba kerül, mégis jóval olcsóbb annál, mintha még ennél is több pénzt kellene kiadnunk érte. (Értékelés: gyengén közepes.)

Bártfay-Mager Andrea nevét sem gyakran hallhattuk az utóbbi években, sőt, hivatalba lépésekor is csupán az volt a hír vele kapcsolatban, hogy volt férje, bizonyos Balogh Sándor egykori közös lakásukban cégtemetőt működtet. Erről persze a miniszter asszony nem tehet, apák, fiúk s volt férjek bűneiért senkit nem lehet felelőssége vonni, legföljebb kínos lehet, hogy az említett urat, a Szinkronúszó Szövetség egykori vezetőjét, a budapesti vizes vb gazdasági igazgatóját, a Magyar Afrika Társaság elnökét, jelenleg üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt körözik. Egyelőre sikertelenül, mert a felelősségre vonás elől nem hivatalos információk szerint egy afrikai országba menekült és ott bujkál. (Értékelés: közepesen gyenge.)

Nagy István agrárminiszter neve is ritkán kerül be a hírekbe, bár mostanság a korábbi évekhez képest kifejezetten aktívnak mutatkozik. Tevékenysége főként abban nyilvánul meg, hogy a magyar áruk, főként a mezőgazdasági termékek vásárlására bíztatja a magyar fogyasztókat. Ami önmagában meglehetősen helyénvaló és üdvözlendő, csupán azt hiányoljuk, hogy a magyar termelők helyzetbe hozása mellett, a magyar vásárlók érdekeiről keveset hallunk a miniszter úrtól. Konkrétabban arra gondolunk, hogy Nagy miniszter egyetlen szót sem ejt arról, miért került sokáig 800 forintba a magyar alma kilója, mit tudhat ez a valamikor népi eledelnek számító, mindenki számára megfizethető gyümölcs, hogy mára úgyszólván csak a tehetősek engedhetik meg maguknak a fogyasztását. Miért drága a hús, mitől emelkedik a tejtermékek ára, vagyis, magyarul, miért csak a magyar termelők érdekeit igyekszik képviselni a miniszter, és miért tesz magasról a magyar vásárlókra, akik egyébként szintén magyar emberek. (Értékelés: a közepesnél gyengébb, a gyengéhez képest közepes.)

Benkő Tibor, honvédelmi miniszter munkájáról sem tud sokat a közvélemény. Ami egyfelől jó, mert azt jelzi, hogy béke van, másfelől viszont távolról sincs béke, legalábbis, abban az értelemben, hogy hazánk állandó támadásoknak van kitéve. Újabban Brüsszel és Soros György mesterkedései ellen kell védekeznünk, ez azonban értelemszerűen nem katonai feladat, és a migránsok feltartóztatásában sem a honvédelem, hanem a katasztrófavédelem, jelesül Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vitézkedik. Ő szokta riogatni a magyarokat a migránsok mesterkedéseivel, miközben egyúttal meg is nyugtat bennünket, hogy a határokat őrzik, rossz szándékú embernek esélye sincs arra, hogy hazánk földjére betegye a lábát. (Értékelés: lehetne jobb is, de nem lesz.)

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, már induláskor is nagyot dobott. Azzal kezdett, hogy ha az embereknek betartanák a Tízparancsolatot, egy sor gyógyíthatatlan betegség megelőzhető lenne. Akkor még persze nem volt szó a Covid-19 néven elhíresült pusztító koronavírusról, úgyhogy Kásler miniszter feltehetőleg más betegségek gyógyítására, illetve megelőzésükre gondolhatott. Később, már a járvány kitörése után, miniszteri utasításban rendelte el 36 ezer kórházi ágy villámgyors kiürítését, az érintetteknek, köztük állandó ápolásra szoruló betegeknek, egy teljes húsvéti hétvége (plusz a hétfő) állt a rendelkezésükre, hogy megoldják hazaszállításukat. Kásler miniszter mindezt utóbb letagadta, ami nem volt jó ötlet, mert az internet nem felejt, és az intézkedésről szóló papírok is előkerültek. Kásler miniszter ténykedésének egyik legfőbb jellemzője, hogy a pandémia idején látványosan kiszorult a védekezésből, ezt a tevékenységet Szijjártó Péter, Pintér Sándor és Orbán Viktor vette át. No meg az országos tiszti főorvos, a Nyunyókának is becézett dr. Müller Cecília, akiről szintén megvan a véleményünk, de ezt most nem írjuk le. (Értékelés: nulla, de sok szorgalommal még akár elégtelen is lehet.)

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a kormány egyik legfontosabb tagja. Legalábbis, ha fontos tevékenységnek tekintjük, hogy sokat szerepel a sajtóban, rengeteget utazik, s bár ezen utak egy része vélhetően teljesen felesleges, viszont nagyon sokba kerül az adófizetőknek. Meg kell viszont említenünk, hogy Szijjártó az a külügyminiszter, aki minden kollégájánál több lélegeztetőgépet szerzett be az országnak (a piaci árnál jóval drágábban), mely szerkezeteket most nagy erőkkel próbálják értékesíteni. Ő rendelte be hivatalába a legtöbb nagykövetet, ahol rendreutasította, és elküldte őket melegebb éghajlatra. Ennek köszönhetően, számos, korábban baráti országgal sikerült feszültté tenni a viszonyunkat. (Amennyiben az lenne egy külügyminiszter feladata, hogy Magyarország összevesszen a demokratikus világgal, akkor Szijjártó ténykedése eredményesnek volna mondható, ám a munkaköri leírásában ilyen megfogalmazás nem szerepel). Itt kell megjegyeznünk, hogy Szijjártó miniszter halált megvető bátorsággal szállt szembe főnöke, Orbán Viktor akaratával, amikor ez utóbbi a pandémia két hulláma között azt hirdette, hogy Több Balaton, kevesebb Adria. Ám Szijjártó, csak azért is az Adrián nyaralt a családjával, ráadásul egy Szijj László nevű vállalkozó luxusjachtján, ami azért sem elfogadható, mert a nevezett személy milliárdos állami megrendelések egyik haszonélvezője, ami felveti a korrupció gyanúját, s ha nem Polt Péter volna a legfőbb ügyész, akkor most Szijjártónak volna félni valója. (Értékelés: erős elégtelen.)

Pintér Sándor belügyminiszterről elmondható, hogy ő Orbán Viktor örökös belügyminisztere. Már az első Orbán-kormányban is belügyminiszter volt, csakúgy, mint a másodikban, a harmadikban és a negyedikben. Elnyűhetetlen fegyverhordozója ő a miniszterelnöknek, botrányairól utoljára 1998. szeptember 30-ám írt a Kurír, mely újságnak aznap reggel jelent meg az utolsó száma, mert néhány órával később bejelentették, hogy a lap megszűnik. Pintér sikerének titka – a nagy munkabírás mellett – az, hogy minden titkok tudója, minden minisztertársáról mindent tud. Amit nem, az vagy nincs, vagy nem is érdemes tudni. Pintér negyedik hivatalba lépésekor Orbán azt ígérte a magyaroknak, hogy a belügyminiszter két hét alatt felszámolja a bűnözést, amiről persze mindenki tudta, hogy egy ordas nagy hazugság. Pintér nem is kommentálta a kijelentést, csak lesütötte a szemét, mert Orbán helyett is szégyellte magát. (Értékelés: gáz).

Sorozatunk holnap megjelenő második részében Varga Mihály, Rogán Antal, Gulyás Gergely, Palkovics László, Varga Judit, Semjén Zsolt és Orbán Viktor bizonyítványát olvashatják.