Megfelelő gazdaság- és uniós politikával az új kormány akár gyors eredményeket is elérhet

Három adatot is publikált szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. Közzétette az első becslést  februári ipari termelésről, mellette a márciusi inflációs adatot, s végül, de nem utolsósorban a februári kiskereskedelmi forgalom számait. Nagy meglepetés nem volt, bár nem feltétlenül az jött be, amit az elemzők vártak.

Kezdjük a legrosszabbal, az iparral. A termelés volumene (munkanaphatástól megtisztítva) 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a kibocsátás az előző havihoz képest (szezonálisan és munkanappal kiigazítva) 1,8 százalékkal volt kisebb. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. Még azt sem lehet tiszta szívvel mondani, hogy ezek az adatok csalódást keltőek lennének, hiszen az elmúlt években megszokhattuk az ágazat mélyrepülését, annak minden meglehetősen szörnyű konzekvenciájával. 

Az inflációs adat felemás – ugyan a várakozásoknál lassúbb ütemben emelkedett a ráta, de javarészt ez az állami beavatkozásoknak volt köszönhető: részint a kiskereskedelmi üzemanyagárak mesterséges – nem alacsony, de – a világpiaci folyamatokból adódó magas áraknál alacsonyabb szinten tartásának, részint a piaci viszonyokat torzító árstopnak. Ezeknek persze meg fogjuk inni a levét – de a Fidesz érdekének megfelelően már csak a választás után. Ami magukat az adatokat illeti, dióhéjban: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ezen belül az élelmiszerek ára stagnált, A háztartási energiáé 4,3 százalékkal emelkedett, a szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok áremelkedése ugyanakkor 3 százalékkal mérséklődött. A maginfláció lassult, 1,9 százalékra. Az idén februárhoz képest az infláció 0,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a járműüzemanyagok ára már 4,6 százalékkal nőtt 

Februári teljesítményről számol a KSH kiskereskedelmi gyorstájékoztatója. A forgalmi adat nem annyira rossz, már csak azért sem, mert hónapok óta folyamatos a bővülés. De azzal azért tisztában vagyunk, hogy választási év lévén a Fidesz két kézzel szórja ki a pénzt a kasszából. Azt látjuk, hogy a forgalom volumene 3,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal bővült az értékesítés. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal nagyobb volt az előző havinál. 2026. január–februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát.

Miről árulkodik ez a három adat, ha így egyben nézzük? Mire lehet következtetni – ha lehet – abból, amit most látunk? Mennyire hat a választások eredménye a következő hónapokban ezekre a folyamatokra, s persze mennyire befolyásolja az irányokat, mértékeket az a káosz, ami a világban megfigyelhető? Katona Tamást kérdeztük.

A most kijött adatok egyrészt azt mutatják, hogy van egy jelentős osztogatás – ezt egyértelműen tükrözi a kiskereskedelmi forgalom – állapította meg a korábbi pénzügyi államtitkár, a Központi statisztikai Hivatal korábbi vezetője. Mint kifejtette: ugyanakkor ettől még nem lehet azt mondani, hogy hú, de nagy eredmény lenne ez az adat, hiszen egy alacsony tavalyi bázishoz képest következett be a 3,8 százalékos növekedés, illetve az előző hónap, januárhoz képest mért 0,4 százalékos bővülés. Mindezt pedig annak tükrében érdemes értékelni, hogy január 31.-én osztották ki a fegyverpénzt a katonák és a rendvédelmi dolgozóknak, illetve február közepén – a 13. havi nyugdíj mellett – először folyósították az érintetteknek a14. havi nyugdíj első heti részét. Plusz: a lakosság egyes rétegei célzottan már januártól is plusz pénzekhez jutottak – emlékeztetett, megemlítve a családi adókedvezményt, a 40 év alatti, kétgyermekes anyák adómentességét. Ezek most jelentek meg először a kiskereskedelmi forgalomban, amit az is mutat, hogy a megelőző hónapokban a vártnál alacsonyabb volt a forgalom növekedése.

Ami az inflációt illeti – tudtuk, hogy az első negyedévben alacsonyak lesznek a szintek: tavaly az első negyedévben nagyon magas volt a drágulási ütem, azaz ez esetben magas volt a bázis. Emellett nagyon sok áremelést elhalasztottak, köztük olyanok is voltak (jövedéki adó, illeték), amelyeket meglehetősen szokatlan módon még törvénybe is foglaltak. Emellett bevezették a korábban árstopnak nevezett úgynevezett „védett árat” (a kommunikációs csapat próbál innovatív lenni), amivel megpróbálják elhalasztani Magyarországon az üzemanyagnak az iráni, közel-keleti fejlemények következtében globálisan fellépett váratlan áremelkedését. A fékezett infláció kialakításához továbbá az is hozzátartozik, hogy az állam tavaly megegyezett a távközlési cégekkel, a biztosítókkal és a bankokkal, hogy ez utóbbiak „önként és dalolva” nyárra, azaz a választások utánra halasztják a szokásos éves áremelésüket. Az így elfojtott infláció mintegy 1,5-2 százalékpontnyi lehet. De az borítékolható – a prognózisok már régebb óta erről szóltak –, hogy áprilistól majd emelkedni fognak az árindexek, amelyek az év egészében bőven 4 százalék felett lesznek. „Amúgy ennek a politikai haszna nem túlságosan nagy, hiszen az átlagemberek – ezt persze statisztikusként bánatosan konstatálom – nem olvassák a statisztikai közleményeket, s eléggé el nem ítélhető módon a pénztárban vonják le a következtetést a drágulásról” – mondta nem kis iróniával Katona, hozzátéve: az emberek pedig azt érzékelik, hogy az elmúlt három évben iszonyatos mértékben megemelkedtek az élelmiszerárak, így a most visszafogott ütem hatása csekély. 

És hogy mi a helyzet az ipari teljesítménnyel? A februári előzetes adatból is azt látjuk, hogy tovább csökken a kibocsátás, aminek egyszerű az oka: a szerkezete, elsősorban a feldolgozóiparé sajnos ezt hozza magával – mutatott rá. Az akkumulátorgyártás – finoman fogalmazva – nincs a zenitjén. „Nem várható komoly változás az iparban mindaddig, amíg gyökeres fordulat nem történik a gazdaságpolitikában” – mutatott rá. A változáshoz nem feltétlenül kell hosszú idő, minden azon múlik, milyen gazdaságpolitikát folytat majd az új kormány – mondta, kiemelve, hogy nem egy régi-új kormányra gondol, hiszen az 16 év alatt bebizonyította, nem képes váltani. Miért gondolnánk, hogy pont a 17. évben változna meg a gazdaságpolitikája, benne a keleti nyitással és az EU elleni ádáz harccal, ami komoly veszélyként már az unióból történő kiesésünk szélére sodorta az országot – fogalmazott a szakember. A valóban új kormánynak biztosan nem az akkumulátorgyártást kell mindenáron forszírozni, főleg nem a jelenlegi struktúrában, meg kellene próbálni értelmesebben igazodni az Európai Unió iparához, gazdaságához. A keleti nyitással is le kellene állni, hiszen látjuk: az totális csőd, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az Ázsiába irányuló exportunk csökkent. 

A KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2025. augusztus 4-i adása: