Megfordult a trend, ismét gyorsult az élelmiszerinfláció – a mi kosarunkban már biztosan
Míg tavaly decemberben a saját bevásárlókosarunk alapján számított élelmiszerinflációs ráta – az évközi lefelé araszolásnak köszönhetően – már „csak” 10 százalékos volt, addig az idén januárban ismét növekedésnek indult, s 12 százalékra emelkedett. Hivatalos adat még nincs erre a hónapra, azt majd február 9.-én teszi közzé a Központi Statisztika Hivatal. Biztató ugyanakkor, hogy meglehetősen sok termék ára csökkent – több két számjegyű mértékben –, de sajnos ezt ellensúlyozta néhány komolyan megdrágult árucikk. Az olló igen tág: a legnagyobb árzuhanás 59, a legmeredekebb emelkedés 67 százalékos volt. S ne felejtsük el, mindez a tavaly már eleve – nálunk 59,5 százalékkal – megnőtt árakra rakódik rá.
Az idén januárban 12 százalékos volt a saját – nem reprezentatív módon összeállított – bevásárlókosarunk alapján mért élelmiszerinfláció (a módszertanról a cikk végén írunk). A drágulás üteme igen érdekes módon alakult ki. Sok terméknek ugyanis csökkent az ára, még többnek azonban tovább nőtt. A legjobban a csirkecomb drágult meg, egészen elképesztő mértékben, 67 százalékkal. Két számjegyű dinamika 14 termék esetében található, egy számjegyű pedig csak háromnál. Az általunk a kosárba pakoltak közül egyedül a téliszalámi volt az, amelyet ugyanannyiért tudtunk az idén januárban beszerezni, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben, hat termék ára csökkent, közülük öté két számjegyű mértékben. Jó hír, hogy vannak köztük alapvető élelmiszerek is, mint a tej, a tészta, a kenyér. A skála másik végén az látható, hogy nagyon megugrott a mélyhűtött termékek ára (22 és 33 százalék közötti szórással), s azoké, amelyek importból származnak (például az általunk vásárolt almáé 33 százalékkal). Általában is a nyers zöldség és gyümölcs ára tovább nő, ami nem segíti az egészséges étkezés kialakulását.
Forrás: saját gyűjtés
Januárra még nem áll rendelkezésre a KSH adata, szűk két hetet kell várni arra, hogy megtudjuk, a hivatalos kosár alapján, hogyan alakul a ráta. Egy biztos, az elmúlt másfél év trendjét figyelve, a hivatalos élelmiszer-ármozgás iránya majdnem mindig egybeesett a mienkkel. Meglátjuk, most hogyan alakul majd.
Forrás: KSH, saját gyűjtés
Azt azonban már tudjuk: ez a most januári 12 százalék a tavaly már eleve az egekbe szökött árakhoz viszonyítandó (2023 januárjában a mi kosarunk szerint 59,5, a KSH számítása szerint pedig 44 százalékos volt a drágulás üteme). Azaz ma az élelmiszerek ára 71,5 százalékkal meghaladja a 2022. januári árakat. A bérek, a nyugdíjak, a szociális juttatások ehhez messze nem igazodnak. Ez is mutatja: tovább folytatódik az elszegényedés Magyarországon.
Így mérünk ki
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, miután lassan már két éve elszabadultak az árak Magyarországon, majdnem másfél éve hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így azok egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2023. januári – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatívak (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviselik), nem tudományosak, de mindenképpen iránymutatónak mondhatók. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén januárban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
