Megint jól lépett Orbán
Mindenekelőtt azért jelentős az Európai Bíróság döntése a magyar tranzitövezetekről Renata Uitz a EuroNews portálján megjelent véleménycikk szerzője, a CEU kutatója szerint, mert az ítélet leszögezte, hogy a szögesdrót mögötti élet az uniós jog szerint, fogva tartással ér fel. A magyar kormány reagálása az ítéletre már önmagában azért is figyelemre méltó, mert elfogadta és teljesíti az ítéletet, holott alig pár nappal korábban, Orbán még nem így beszélt. De a magyar kormány lépésének politikai haszna rendkívül nagy és azonnali, míg a kockázatok minimálisak.
Az Európai Bíróság eltért az Európai Emberi Jogi Bíróság egy korábbi döntésétől, amely úgy ítélte meg, hogy a tranzitövezetek lakói „fizikai értelemben” szabadok, hiszen bármikor távozhatnak Szerbia felé. Ez a szabadság azonban illuzórikus, mert Szerbiába visszatérve, azt a kockázatot vállalnák, hogy visszatoloncolják őket hazájukba.
A magyar kormány reagálása az Európai Bíróság ítéletére figyelemre méltó, hiszen a bíróság nem írta elő a tranzitövezetek bezárását, hanem arról rendelkezett, hogy a menedékkérelmeket négy héten belül el kell bírálni – írta a CEU kutatója. A tranzitövezetek több mint 300 lakóját – jogállásuktól függően – átvitték más intézményekbe, ahol kevésbé korlátozott a mozgásuk, és ez kétségtelenül pozitív fejlemény.
Ám a magyar kormány döntése más szempontból is figyelemre méltó, nevezetesen önmagában már az is, hogy egyáltalán úgy döntött, elfogadja és teljesíti az ítéletet. Orbán Viktor alig néhány nappal korábban, még arról beszélt heti rádióinterjújában, hogy az ítélet „az EU Magyarország elleni koordinált támadásának része”, és hogy ha a döntés nem egyeztethető össze a magyar alkotmánnyal, akkor egyértelműen a magyar alkotmányé a prioritás. Ez volt az a hozzáállás, amelyre sokan számítottak. „Az idegen lakosság magyarországi letelepítésének” tilalmát ugyanis már 2018-ban beemelte a kormány az „Alaptörvénybe”, a magyar alkotmányba.
Közismert, hogy Magyarország szembehelyezkedik a menekültválság menekültek elosztásán nyugvó közös európai megoldásával. Emellett Hungary Helps címmel olyan programot működtet, amelynek célja, hogy a – lehetőleg keresztény – menekülők hazájukban tudjanak maradni.
Első pillantásra tehát úgy tűnik, hogy a tranzitövezetek bezárásával, a magyar kormány azt tette, amit a legkevésbé vártak tőle: úgy teljesítette az ítéletben foglaltakat, hogy messze túlment a minimumon. Ám közelebbről vizsgálva mindezt, kiderül, hogy mesteri módon megfordította az EU jogrendjének – és az uniós tagságnak – az egyik alapvető előfeltételét. Az Európai Bíróság ítéletének elfogadása kötelező, és a tagállamok a csatlakozáskor erre kötelezettséget vállalnak. Koen Lenaerts, a bizottság elnöke, a minap egy interjúban óva intett: „az első tagállam, amely figyelmen kívül hagy egy döntést, szétbomlaszthatja az egész európai jogrendet”. A magyar kormány lépésének politikai haszna rendkívül nagy és azonnali, míg a kockázatok minimálisak. Magyarországnak égető szüksége volt egy kis jó sajtóra a felhatalmazási törvény elfogadását követő kül- és belföldi dráma után. Ugyanakkor ezzel a lépésével aligha járul hozzá az EU legnagyobb problémájának, a menekültek elosztásának megoldásához, amelyet Magyarország élesen ellenez. A kockázat nem nagyobb, mint még néhány, a menedékkérők jogaival kapcsolatos eset, amely ítéletre vár az európai bíróságokon.
Így tehát az ítélet teljesítésével szerzett politikai haszon jóval nagyobb, mint az ezzel járó potenciális kockázatok. Más szóval, az ítélet elfogadása tökéletesen illeszkedik az illiberális számításba, amelynek célja az uniós tagság feltételeinek stratégiai módosítása. Jól jött ehhez a német Alkotmánybíróság ítélete, amely megtámogatta a magyar kormányt abban, hogy az Európai Bíróság elfogadását egy nemzeti kormány diszkrecionális jogává tette. Más szóval: már meg is kezdődött az európai jogrend szétbomlasztása – írta a szerző.
