Megkezdődött az EU-csúcs, középpontban az izraeli-palesztin konfliktus és az ukrajnai háború

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívójában kiemelte: a tagállami vezetőknek foglalkozniuk kell az izraeli-palesztin konfliktusnak az Európai Unión belüli hatásaival, köztük a társadalmak kohéziójára, a biztonságra és a migrációs mozgásokra gyakorolt következményeire is.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzettel kapcsolatban a tagállami vezetők megbeszélést folytatnak arról, hogyan biztosítható a segélyek hatékony eljuttatása és a legalapvetőbb szükségletekhez való hozzáférés, továbbá tárgyalni fognak arról is, miként kellene együttműködni a partnerekkel a konfliktus regionális elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Az Európai Tanács tagjai az október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadást követően nyilatkozatot fogadtak el, amelyben meghatározták az EU közös álláspontját, miszerint elítélik a Hamász iszlamista terrorszervezetet és az elkövetett terrortámadást, és elismerik Izrael jogát ahhoz, hogy a humanitárius és a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát. Felszólították a Hamászt, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes túszt, sürgős humanitárius segítségnyújtásra szólítottak fel, és kijelentették: a partnerekkel együttműködve készek támogatni a gázai polgári lakosságot.

A tagállami vezetők áttekintik az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz háború legújabb fejleményeit, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatását, beleértve a pénzügyi, a katonai és a humanitárius támogatást is. Az EU és tagállamai mostanáig már több mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Az Európai Tanács tagjai továbbá megbeszélést folytatnak az EU hosszútávú költségvetése, más néven a többéves pénzügyi keret (MFF) félidős felülvizsgálatáról, figyelemmel az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatásokra is. Várhatóan iránymutatást nyújtanak majd a felülvizsgálathoz, többek között a legsürgetőbb igényekről és a jövőbeli prioritások finanszírozásának módjáról. A jelenlegi több éves pénzügyi keret a 2021-2027-es időszakra vonatkozik, és tartalmazza a zöld és digitális átálláshoz szükséges forrásokat is.

Az uniós vezetők stratégiai megbeszélést fognak tartani a migrációról, az aktuális események fényében pedig külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak, többek között a Száhel-övezetben és a Dél-Kaukázusban kialakult helyzettel, valamint a Pristina és Belgrád közötti kapcsolatokkal.

Charles Michel: nagyon fontos, hogy az EU nehéz időkben is egységet mutasson

Nagyon fontos, hogy az EU nehéz időkben is egységet mutasson, megvédje értékeit és elveit – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.

„Ezért támogatjuk Izraelt és önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, és elítéljük a Hamász terrorista támadását" – hangsúlyozta. Hozzátette, a civileket viszont mindenhol és mindig védeni kell, ezért a tagállamok meg fogják vitatni, miként biztosítható humanitárius segélyekhez való hozzáférés a Gázai övezetben, és nagyon erős, egységes álláspontot fognak képviselni.

Michel szerint az is kulcsfontosságú, hogy a tagállamok addig támogassák Ukrajnát, ameddig csak szükséges. „Meg fogjuk vitatni, hogyan tudunk több támogatást nyújtani, hogyan tudjuk megközelíteni például a befagyasztott pénzügyi eszközök témáját is, hogy erőforrásokat mozgósítsunk Ukrajna támogatására, újjáépítésére" – jelentette ki.

Mint mondta, a többéves uniós pénzügyi keret felülvizsgálatáról is tárgyalni fognak a vezetők, és bár még csak előkészületek folytak a kérdésben, remélhetőleg év végére elkészül a megállapodás.

Michel felhívta a figyelmet, hogy az EU hisz a nemzetközi jogra alapuló világrendben, de „a világban egyesek a jelenlegi körülményeket kihasználva, arra próbálják rávenni a nemzetközi közösség egy részét, hogy támadják az Európai Uniót és partnereit szerte a világon, és hogy megpróbáljanak kétségeket ébreszteni a hitelességünkkel kapcsolatban."

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezéskor úgy nyilatkozott: „Ukrajnában tombol a háború, a Hamász szörnyű terrortámadásai Izrael ellen most a palesztin népet is sújtják, és a régió stabilitását is kockára teszik. A migránsokat a háborúk és konfliktusok arra kényszerítik, hogy jobb életet keressenek, és egyre nagyobb számban érkeznek partjainkra. Mindezen kihívásokra az Európai Uniónak reagálnia kell, és egységesen és határozottan kell fellépnie".

Von der Leyen szerint a bizottság határozottan cselekszik: „biztosítjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, hogy fel tudjon lépni az orosz agresszió ellen. Létfontosságú humanitárius segélyt nyújtunk a civil lakosságnak Gázában. Keményen dolgozunk a tagállamokkal a migráció kezelésén."

Hangsúlyozta, hogy ezekhez az erőfeszítésekhez megfelelő finanszírozás kell, ezért van szükség az uniós költségvetés felülvizsgálatára. „A csúcstalálkozón ezt mind megvitatjuk, és meglátjuk milyen irányban haladunk" – nyilatkozta a bizottság elnöke.

Mark Rutte holland ügyvivő miniszterelnök a brüsszeli tanácskozásra érkezve kijelentette: izraeli katonai műveletre van szükség a Hamász felszámolásához, de azt a nemzetközi jog keretein belül kell végrehajtani a legkevesebb kárt okozva a gázai polgári lakosságnak. „Sajnos katonai műveletre van szükség a Hamász felszámolásához, nincs más lehetőség, különben Izrael hosszú távon nem maradhat fenn" – mondta.

Alexander de Croo belga szövetségi miniszterelnök kijelentette: Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát, és fellépjen a Hamász jövőbeni támadásainak megakadályozása érdekében, de ez nem indokolhatja a Gázai-övezet teljes blokádját vagy a humanitárius konvojok kitiltását.

A belga miniszterelnök arról is beszélt, hogy Belgium számára elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak a költségvetés felülvizsgálatára vonatkozó javaslata, amely alapján a tagállamok többet fizetnének be a közös büdzsébe. De Croo szerint a többletkiadásokat fedező forrásokat máshonnan kell előteremteni.

Mint mondta, az Ukrajnának nyújtott további támogatása helyes, de azt kéri a bizottságtól, hogy ellenőrizze a meglévő forrásokat, a nem teljes mértékben felhasznált pénzeszközöket, és vizsgálja meg a prioritásokat, ahelyett, hogy a tagállamoktól kérne nagyobb hozzájárulást.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kiemelte: fontos elismerni, hogy a Hamász atrocitásai egy gyűlöletből táplálkozó terroristaszervezet támadása volt, de azt is lényeges megérteni, hogy a Hamász nem képviseli a palesztin nép legitim céljait, hanem akadályozza azokat.

Metsola szerint a terrorizmus elleni határozott fellépés és a gázai humanitárius válság enyhítése érdekében tett erőfeszítések nem zárják ki egymást. „Ezért továbbra is mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy megvédjük az ártatlan életeket. Ezért dolgozunk azon, hogy kiszabadítsuk a túszokat és eljuttassuk a segélyeket, és ennek érdekében kért humanitárius szünetet az Európai Parlament – hangsúlyozta.

Ukrajnával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodás az év végéig megszülethet, és hangsúlyozta, hogy az EU-nak továbbra is támogatnia kell az ország talpra állását, újjáépítését és modernizációját.

A többéves pénzügyi keretről azt mondta: foglalkozni kell a biztonsággal és a migrációval, folytatni kell Ukrajna támogatását, valamint több pénzt kell gyorsan és hatékonyan befektetni a természeti katasztrófák sújtotta tagállamokba.

„Szavainkat a megvalósításukhoz szükséges pénzügyi forrásokkal kell alátámasztanunk – további előrelépésre van szükség az új saját források bevezetése terén, amelyekről már 2020-ban megállapodtunk" – jelentette ki.

A migrációval összefüggésben Metsola rámutatott: az illegális bevándorlók visszaküldésének hatékonyabbá tételére, a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb feldolgozására, valamint a tagállamok, a harmadik országok, az uniós intézmények és ügynökségek közötti szorosabb koordinációra kell összpontosítani a menekültügyi paktumról szóló tárgyalásokon.