Megszelídült és velünk marad a Covid-19
A védőoltásnál hatékonyabb a védekezés, amikor az egészséges szervezet maga alakítja ki az immunitását egy-egy átélt pár napos covidos fertőzés után – vélik a kutatóorvosok. A Hírklikk által megkérdezett családorvos, dr. Somos Éva pedig velük ért egyet. Arról beszélgettünk vele, hogy három évvel a vírusjárvány kitörése után már nyilvánvaló, hogy a Covid-19 nem tűnik el, velünk marad. Nemrég az Egyesült Államokban a kutatók egyetértésre jutottak abban, hogy feltétlenül érdemes korszerűsíteni a vakcinákat, de arról már vitáznak, hogy milyen gyakran kell beadni az emlékeztető oltást és hogy a vakcinát egyáltalán érdemes-e naprakészre frissíteni annak megfelelően, ahogyan a vírus fejlődik, változik.
Ön mit tanácsol a betegeinek, oltani, vagy inkább nem?
Nem vagyok a feltétlen felüloltás híve. Attól tartok, ahogyan a hazai közegészségügyi állapotok romlanak, most is van, a jövőben is lesz éppen elegendő okunk arra, hogy valamiért oltási kampányokat szervezzünk. Itt van éppen az influenza elleni oltások ideje, egyre jobban terjed a kanyaró, hogy mást ne is említsek. Ami a covidos oltásokat illeti, az a véleményem, hogy az egészséges, 20-60 éves korosztálynál teljesen felesleges ráoltani a korábban már részben immunizált szervezetre, de magam is feltétlenül ajánlom minden esendő egészségügyi állapotban lévő betegemnek.
Kikre gondol?
Első helyen azokra, akik valamilyen daganatos betegségük miatt olyan kezelést kapnak, amely csökkenti a szervezetük ellenálló képességét, a korosabb, szív és érrendszeri, valamint cukorbetegeknek. A betegkörömhöz majdnem kétezren tartoznak, közülük alig száznál fogom szorgalmazni az oltást. Az a baj, hogy már a Covid idején nagyon leromlott a hazai egészségügyi ellátás színvonala, azóta egyfolytában tüzet kell oltanunk. Emiatt a krónikus betegségek megelőzése, a szűrővizsgálatok háttérbe szorultak. Azt hiszem, minden háziorvos egyetért velem: nekünk is csak 24 órából állnak a napjaink.
Nem gondolja, hogy mindannyian túlságosan megnyugodtunk Covid-ügyben, ezért azok sem sietnek beoltatni magukat, akiknek pedig ajánlott volna?
Nem árulok el titkot, ha azt mondom: azok között a betegek között, akik felsőlégúti panaszokkal keresnek fel, szép számmal vannak covidosok. A köhögő, tüsszögő, magát gyengének érző betegek nagy része mégsem covidos, nem is influenzás, mert az a járvány majd valamikor januárban-februárban tetőzik majd. Az influenza ellen ma már jó eséllyel lehet védekezni. Amióta elérhetőek nálunk is a védőoltások, sokkal kevesebb szövődményes esettel találkozom, mint akkoriban, amikor néhány évtizede elkezdtem a háziorvoslást.
Nem lehet ebből később egy nagyobb járvány, mert most úgy érezzük, három éve letudtuk a Covid-19 nehezét?
A budapesti szennyvízben most is jelen van a Covid örökítő anyaga, hol nagyobb koncentrációban, hol kevésbé. Október táján volt egy felfutás, akkor nálunk a rendelőben is több ilyen beteget találtunk. Akkor kezdünk el gyanakodni, hogy nem egy sima légúti fertőzés a „vétkes”, ha a betegnél jelentkezek a speciális tünetek: a magas láz, a szaglás, ízérzés elveszítése. E tünetek gyakrabban utalnak a Covidra, mint a közönséges, „hétköznapi” rinovírusok, influenzavírusok, parainfluenza-vírusok, enterovírusok vagy adenovírusok. Nem mondom, ezek is kellemetlenek, a köhögéstől hosszú ideig nem lehet megszabadulni. A magam részéről nagyon bízom abban, hogy többé nem tér vissza olyan drasztikus koronavírusjárvány, mint ami három éve megbénította szinte az egész világot. Azokkal a kutatókkal értek egyet, akik azt vallják, hogy minden vakcinánál hatékonyabb védekezés, amikor az egészséges szervezet maga alakítja ki az immunitását egy-egy átélt kisebb, pár napos covidos fertőzés után. Meggyőződésem, hogy az utóbbi időben szinte valamennyien átestünk egyszer, vagy akár többször is egy ilyen fertőzésen minden komolyabb megrázkódtatás, utóhatás nélkül. Ennél jobban tartok azoktól az újabb járványoktól, amelyek valamikor a közeli jövőben törhetnek majd rá az emberiségre. Ha most túloltjuk magunkat mindenféle csekély fenyegetettség miatt, később, amikor viszont nagy szükségünk volna egy erős immunrendszerre, védtelenek leszünk.
Ma még ismeretlen víruscsaládok „támadásától” tart?
A napokban olvastam, hogy az eddig az emberre veszélytelennek tartott madárinfluenza H5N1 vírusát, amelyet 1997-ben azonosítottak, a WHO egy lehetséges következő pandémia forrásának nevezte. A H5N1 ma még csak a vadon élő madárfajokat és a házi baromfifajokat képes megbetegíteni, de megtalálták egy mutánsát szarvasmarhában is, sőt, néhány eset ismert, amikor emberről emberre terjedt. A vírusok nagyon változékonyak, különösen az influenza törzsei képesek gyorsan mutálódni, ezért gondolják úgy a kutatók, hogy fennáll a lehetősége az emberről emberre terjedő változat megjelenésének is. Nagy szerencsénk, hogy a Covid-19 kevésbé virulens, ezért már nem is tartjuk az emberiség „közellenségnek”.
