Megugrott a lakásépítések száma, de néhány budapesti kerületben alig épült új otthon

A fővárosban 59 százalékkal, a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17 százalékkal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében.

A fővárosban épült a lakások 41 százaléka, és a területi koncentráció ezen belül is erős, az otthonok 56 százaléka két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült.

A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csökkent az új lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Minden más régióban növekedést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Közép-Dunántúlon (62 százalék), Budapesten (59 százalék) és Észak-Alföldön (29 százalék).

A megyei jogú városok közül Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást. A négy legkevesebb új lakást realizáló megyei jogú városban, Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban a használatbavételek száma egyaránt 5 vagy annál kevesebb volt - emelte ki a jelentés.

A természetes személyek által épített lakások aránya a tavalyi 35 százalékról 29 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65 százalékról 71 százalékra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44-44 százaléka családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, 9,6 százaléka lakóparkban található.

A KSH kitért arra is, hogy a fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 négyzetéter volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 négyzetméter.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28 százalék volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal.

Az építési engedélyek számának növekedése az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott, a fővárosban 4,0 százalékkal mérséklődött az engedélyezett lakások száma. A két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XIII., IX.) található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69 százaléka. Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben (VI., I.) kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.

A fővároson kívül minden más településkategóriában növekedett a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest: a megyei jogú városokban 5,0, a többi városban 31, a községekben pedig 34 százalékkal.

A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban (Szekszárd, Dunaújváros, Salgótarján) az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et - ismertette a KSH.

Budapesten kívül az előző év azonos időszakinál kevesebb engedélyt adtak ki Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon (55 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (53 százalék) történt.

Az építtetők az esetek 30 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A harmadik negyedévben kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 17 százalékkal több, összesen 8584 lakóépület építését tervezték az országban.

A létesítendő nem lakóépületek országos száma 1982 volt, 9,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.