Mellár Tamás: tovább trükköznek a költségvetéssel
„Ez egy teljes agyrém” ezekkel a szavakkal illette Mellár Tamás a kormány legújabb húzását, miszerint már közvetlenül a tavaszi országgyűlési választások után be kívánja nyújtani a 2023-as központi költségvetés tervezetét, amit aztán júniusban már el is fogadtatnának. Az ellenzéki országgyűlési képviselő szerint ez „egyértelműen megmutatja, hogy Orbán nem veszi komolyan a költségvetést, csak csináltat valamit, majd utána szabadon, kénye-kedve szerint úgy csoportosít át, ahogy csak akarja”. Ha az ellenzék győz, visszaállnak arra, hogy szeptemberben nyújtják be a következő évi költségvetés tervezetét.
A 24.hu vette észre, hogy az országgyűlés 2022-es, júniusig tartó tavaszi ülésszakára vonatkozó – most benyújtott – törvényalkotási programjában szerepel a 2023-as központi költségvetés és a költségvetést megalapozó törvény. Mint a portál írja: kiderült, hogy a kormány tervei szerint a Pénzügyminisztérium közvetlenül a 2022-es országgyűlési választás után, májusban benyújtja ezeket, majd júniusban már el is fogadtatnák.
Habár Orbánék már évek óta az év első felében készítik el és fogadtatják el a következő év költségvetését, de 2022 azért mégiscsak választási év lesz, ráadásul egy rekordokat döntögetően nagy államháztartási hiányt felhalmozott évet követő esztendő, amelynek az idén elfogadott költségvetése is ezer sebből fog vérezni. Ez több, mint kétségessé teszi a tervezés alapjait.
Ezzel persze Orbánék is tisztában vannak, s joggal merül fel a kérdés, miért ez az erőltetett menet? Ennyire biztosak abban, hogy nyernek? És ha nem?
Mellár Tamás közgazdászt, országgyűlési képviselőt, egyben a közös ellenzék képviselőjelöltjét, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökét kérdeztük.
Nem veszik komolyan a büdzsét
„Eddig is azt mondtuk, hogy ősszel kellene benyújtani a költségvetési törvény tervezetét, hiszen akkor már sokkal több információ áll rendelkezésre a folyamatokról. Az pedig még az eddigieknél is meredekebb, rosszabb, hogy már májusban beterjesztik” – szögezte le Mellár, aki agyrémnek tartja ezt az egészet. Mint rámutatott: májusig alig telt el egy kis idő az évből, az előző év zárása sem történt még meg (ennek időpontja június), s így felelősen költségvetést készíteni képtelenség. „Ez az egész egyértelműen mutatja, hogy a kormány tulajdonképpen nem akarja komolyan venni a költségvetést, csak szabadon azt csinál, amit akar”.
Mellár úgy látja, „ez Orbánéknak nyilván azért felel meg, mert úgy gondolkodnak, hogy nincs kötelezettségük sem a Parlament, sem pedig az emberek felé. Nekik az a természetes, hogy Orbán kénye-kedve szerint dönt mindenről, innen oda, onnan pedig amoda csoportosít pénzeket, úgy, ahogy az érdeke diktálja”. A képviselő szerint ez persze nem jelent nagy változást az előző évekhez képest, amikor ugyanez történt.
„Ezen a téren is majd csak akkor lesz változás, ha le fogjuk váltani ezt a kormányt” – szögezte le Mellár. Aki kérésünkre azt is elmondta, hogy az ellenzék, kormányra jutva, ősszel fogja benyújtani a következő esztendő költségvetését, s megfelelő konszenzust fog teremteni róla.
Beszorítanák az ellenzéket?
Magabiztosságot sugall vajon az, hogy a tavaszi törvényhozási tervbe beírták a 2023-as költségvetés elfogadását? Ennyire biztosak a győzelmükben? – kérdeztük. Mellár szerint akár még ez is elképzelhető, lehet, hogy az ő méréseik a saját győzelmük irányába mutatnak. De az sem kizárt, hogy egyszerűen így próbálják beszorítani az ellenzéket egy nehezebb helyzetbe. Ám – sietett megnyugtatni a kedélyeket – ez semmire sem kötelezi az új kormányt, amely saját költségvetést fog készíteni.
Orbán szeret trükközni
Habár már az első Orbán-kormány is trükközött az ország éves költségvetésével, amikor – hogy úgy mondjuk – unortodox módon, egyértelműen pártpolitikai okból, a választásokra készülve, kétéves költségvetést vert át 2001-ben. Ezzel meg is tudta akadályozni, hogy a 2002-es országgyűlési választások előtt nagy viták legyenek a koalíción belül, s hogy azok nyilvánosságra kerüljenek. Ez a húzás nagyban elősegítette azt is, hogy Orbán megszabaduljon a számára egyre terhesebb Torgyán- Józseftől és a Kisgazdapárttól.
A második Orbán-kormány még tartotta a költségvetés készítésének rendszerváltás után kialakul hagyományát, már ami a menetrendet illeti, habár már 2010-ben javasolta Orbán, hogy 2011 tavaszán kezdődjön el a 2012-es költségvetés parlamenti vitája, és nyárra zárják is le a szavazást. Ez akkor nem jött össze. A következő évben azonban indult az erőltetett menet.
Az akkori (2010-2014) kormányzati portálon máig elérhető ismertető szerint egyébként a menet a következőben volt előírva: a kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait; május 31-ig kidolgozzák a költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait; július 31-ig lezajlanak a belső egyeztetések, majd elkészül a kormány előterjesztése. A törvényjavaslatot a kormány egyezteti a Költségvetési Tanáccsal, majd szeptember 30-áig benyújtja az Országgyűlésnek. November 30-áig egyedi határozatban meghatározzák a törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. Következik a módosítók megvitatása, s legkésőbb december 31-ig elfogadják a törvényt.
