Méltatlanul alacsony díj jár azoknak, akik felnőtt korú hozzátartozójukat ápolják

Az Index szerkesztőségéhez jutott el egy levél, amelyet egy olyan személy írt, aki nyolc éve ápolja otthon édesanyját. A kétségbeesett hangvételű levél így kezdődik: „Segítséget szeretnék kérni, harmincezer sorstársam nevében írok. Mi vagyunk azok, akik otthon ápoljuk felnőtt korú hozzátartozónkat, és ezért csak méltatlanul alacsony díjat kapunk.”

Hazánkban három kategória létezik, az alapösszegű ápolási díj bruttó 45.665 forint, az emelt összegű bruttó 68.500 forint, míg a kiemelt összegű bruttó 82.200 forint. Ezek a támogatások járnak ma Magyarországon azoknak, akik napi 24 órában gondozzák hozzátartozójukat. Hasonló helyzetben voltak azok is, akik gyermeküket gondozták otthon, de nekik a díjazást megemelték a minimálbér összegére 2019-ben, és bár nem fedez minden költséget, azok, akik felnőtteket gondoznak nagyon örülnének neki, ha velük is történne valami hasonló.

„Úgy érezzük, hogy bennünket nap mint nap hátrányos megkülönböztetés ér, noha mi is ugyanazokat a terheket cipeljük, mint azok, akik a gyermeküket ápolják. Édesanyámat maximum egy órára tudom magára hagyni, amíg elmegyek bevásárolni. Semmi másról nem szól az életem, csak a gondozásról, és ezért mindössze pár tízezer forintot kapok” – vázolta fel a saját helyzetét Buzás Éva.

Nagyné Juhász Edit ugyanebben a cipőben jár, így petíciót kezdeményezett az aHang oldalán. „Valójában már négy éve ápolom a demens férjemet, aki sokáig nem akarta elismerni, hogy beteg. Ebből kifolyólag három évig a papírokat sem írta alá, tavaly viszont végre sikerült rávennem, így egy ideje már kapok ápolási díjat. A petíció gondolata akkor fogalmazódott meg bennem, amikor beléptem néhány csoportba, és szembesültem azzal, hogy egyes családok milyen körülmények között élnek” – mesélte az Indexnek Edit, aki több pártot, minisztériumot is megkeresett, levélben fordult Orbán Viktorhoz, Novák Katalinhoz és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárhoz is, választ azonban nem kapott.

Buzás Éva mindezt annyival egészítette ki, hogy a Belügyminisztérium visszajelzett nekik, a tárca azonban csak annyit írt, hogy a felnőtteket otthon ápolók hamarabb visszatérhetnek a munka világába, mint a gyermekeiket gondozók. „Jelenleg 58 éves vagyok, édesanyám ha még él négy-öt évet, nem tudom, hogy 62-63 évesen, több mint tíz év ápolás után mely munkáltató örülne nekem” – jegyezte meg.

Az ügy mellé állt az LMP, ugyanakkor úgy látszik, ez még korántsem elegendő, Nagyné Juhász Edit ugyanakkor úgy véli, hogy az áttöréshez széles körű összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy változást tudjanak elérni. 

A petíció jelenleg 10 899 aláírónál jár, a kezdeményezők egyrészt azt követelik, hogy az ápolási díj legalább a mindenkori minimálbér szintjére emelkedjen, valamint, nyugdíj mellett is részesülhessenek ápolási díjban, mert erre jelenleg csak speciális helyzetben van mód. 

„Diszkriminatív továbbá, hogy az ápolási díjban részesülő nők nem vehetik igénybe a korkedvezményes öregségi nyugdíjat” – írják.

A harmadik követelésük pedig az, hogy az ápolással töltött idő ne szolgálat legyen, hanem munkaviszony.

„A változások közvetlenül harmincezer ember életét könnyítenék meg, de úgy tűnik, hogy ebben az országban mindenre van pénz, csak erre nem. Magunkra hagytak bennünket, de még reménykedünk, hogy ez idővel változik” – tette hozzá Nagyné Juhász Edit.

A lap a csütörtöki kormányinfón megkérdezte Gulyás Gergelyt számíthatnak-e emelésre az otthon ápolók, de a válasz nemleges volt: a háború okozta gazdasági helyzet miatt most nem áll módjukban emelni idén az összegeken, de meglátják majd, hogy a jövő évi költségvetésbe mi fér bele.