Menekülés az „ébrenlétbe”

Szakértőként melyiket ajánlaná „éberségfokozóként” a diákoknak?

Ebben nem lehet tanácsot adni. A szervezetük koffeinigényét a legtöbben a kávéval, teával „szerzik be”, de ennek a stimuláló szernek világszerte vannak hívei és ellenzői is. Mi vizsgálatainknál minden esetben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA által elfogadott mennyiségeket vesszük figyelembe, mert mögöttük több tízéves kutatási eredmények állnak. Különösen a koffein esetében ragaszkodunk ehhez, mert nagyon nehéz megtalálni az egészséges középutat. Az EFSA tudományos véleménye szerint egészséges felnőtteknél az egyszeri elfogadható koffein adag 200 milligramm (mg), a napi 400 mg elfogyasztása pedig még nem jelent egészségügyi kockázatot. Az utóbbi időben a kávénak komoly versenytársai lettek az energiaitalok, amelyekben a vizsgálataink dobozonként, annak méretétől is függően (250-500 ml), 200 mg-nál kevesebb koffein jelenlétét mutatták ki, de vannak nagyobb kiszerelésű termékek, amelyeknél ez magasabb is lehet. Az „egyszeri adag” annyi, amennyit mondjuk két-három órán belül magunkhoz veszünk. Az orvosok a napi mennyiséget nagyjából 400 mg-ban maximálják egy egészséges felnőtt esetében.

A függőségeket vizsgáló addiktológusok szerint a koffein ugyanolyan függőséget okozhat, mint a gyógyszerek, az alkohol a drogok. Ön hogyan látja?

Erről a közegészségüggyel foglalkozó szakembereket kellene kérdeznie, de valóban van egy olyan orvosi álláspont, hogy a koffein túlzott fogyasztása okozhat függőséget. Mi azt mondjuk, hogy a forgalomban lévő termékek minden összetevője biztonságos abban a mennyiségben, amennyit a jelölése szerint tartalmaz. Más kérdés, ha valaki túlzásba viszi bármelyik rendszeres fogyasztását, abból tényleg baj lehet. Legyen az kávé, a mesterségesen bevitt vitamin, vagy akár a sima víz. Ha valaki hat liter vizet megiszik, könnyen „vízmérgezést” kaphat, mert felborítja az emberi szervezet ionháztartását.

Hogyan lehet elkerülni ezeket a veszélyeket?

Körültekintéssel. Maradjunk a koffeinnél. A kávé vagy az energiaitalok egyszeri koffein adagja 80-100 milligramm, de ez csak az egyik koffeinforrás, amit számos más élelmiszerrel még fokozni lehet. Van a csokoládéban, a teában, a kakaóban, és számos más üdítőitalban, különösen a kólában. Érdemes odafigyelni, hogy mindent beleszámítva, a napi teljes bevitt mennyiség ne haladja meg a 400 mg-ot.

Mondhatjuk, hogy mi, magyarok, a kávéfüggőségnek vagyunk leginkább kitéve?

Ha valaki utánanéz az interneten, láthatja, hogy a különböző országokban élő népeknek földrészenként is mások a kávéfogyasztási szokásaik. Dél-Európában, Közép-Európában, de – a németeket és a skandinávokat kivéve – Nyugat-Európában is általában presszókávét fogyasztanak az emberek. Tehát, ha két-három kávét iszik meg egy normál fogyasztó Európának ezen a részén, ezzel nagyjából olyan 250, maximum 300 mg koffeint visz be a szervezetébe. A németeknél és a skandinávoknál az ott kedvelt hígabb kávékkal ez akár 300-350 milligrammot is elérheti, míg az amerikaiak a kávéfogyasztási szokásaikkal bőven 400 mg fölé csúsznak.

Napi hír, hogy jelentősen emelkedni fog a kávé ára. Ez az energiaitalok felé tolja majd a keresletet?

Elképzelhető. Sajnos az életmódunk, életvitelünk mindig az egyszerűbb, az elérhetőbb termékeket preferálja. Ez okozza azt, hogy a hazai népesség körében tapasztalható az elhízás, a vitamin- és rosthiány, és előtérbe kerülhet a különféle olcsóbb élvezeti cikkek túlzott fogyasztása. Ez a fiatalabb korosztály esetében különösen veszélyes, a tízen-huszonévesek körében nagy divat az édes, magas koffein- és cukortartalmú italok fogyasztása, amit mindenképpen jó volna csökkenteni. Egészségügyi szakértők szerint 14 éves kor alatt a rendszeres fogyasztásuk szerepet játszhat a magas vérnyomás kialakulásában és idegrendszeri elváltozásokat is okozhat a bennük lévő nagy mennyiségű koffein miatt. 

Ezekben az italokban a koffein az első számú „közellenség”?

Az energiaitalok a koffein mellett cukrot, vagy édesítőszert, valamint egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat ‒ például taurint ‒ is tartalmaznak. Kevesen tudják, hogy a taurin segít a sejt belsejében lévő kalcium szintjének szabályozásában, csökkenti a szív elmeszesedésének veszélyét, segíti az idegi impulzusok hatékony átvitelét, és a máj méregtelenítését is. Esetenként más növényi kivonatokat (guarana, ginseng) is felhasználnak a receptúrákban. Ezeket az összetevőket változó mennyiségben és kombinációban tartalmazzák a szénsavas, alkoholmentes italok is. Az energiaitalok másik fontos összetevője a glükuronolakton, amely egy olyan metabolit, amely amúgy a testünkben is megtalálható. Ez már a vietnámi háború idején is ismert volt, egyfajta teljesítményfokozóként alkalmazták, hogy a katonák energiaszintjét és kedélyállapotát növeljék. Azért kerül be napjainkban az italokba, mert jó hatással van az emlékezetre, a gondolkodásra és javítja a koncentrációt is. Az összetevők között van az inozitol is, egy cukoralkohol, amelyet kis mennyiségben az emberi szervezet is elő tud állítani. Részt vesz az anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul az idegrendszer egészséges funkcióinak fenntartásához. Ajánlott a kávénál mindenképpen óvatosabban fogyasztani ezeket az italokat. 

Említette, hogy a kívülről bevitt vitaminok is károsak lehetnek.

Az uniós jogszabályok szerint, ha egy terméket „hozzáadott vitamint tartalmazó élelmiszerként” jelölnek, akkor annak jelentős mennyiségben kell tartalmaznia az ígért plusz vitamint. A „jelentős mennyiség” az italok esetében azt jelenti, hogy az adott vitamin napi beviteli referenciaértékének legalább 7,5 százalékát kell 100 milliliterenként tartalmaznia. Valóban igaz, hogy a vitaminokkal sem szabad korlátlanul terhelni a szervezetünket, mert azok is mérgezést okozhatnak. A boltokban kapható „üdítőkben” általában ezt a 7,5. százalékot „célozzák meg”, főleg vízben oldó B és C vitaminokat tartalmaznak, a szervezetünk ezeknek a felesleges részét eltávolítja magából. Szerencsére nehéz ezeket túladagolni.