Mennyire elégedettek az EU-val az európaiak?

Az Európai Parlament által készített Eurobarométer 2025 tavasza című legutóbbi felmérés szerint az uniós polgárok zöme pozitívan értékeli azt, ahogyan az EU prioritásaikat kezeli, de több cselekvést, és gyorsabb reakciót vár el – írja az Euronews.

A megkérdezettek közel háromnegyede (73 százalék) szerint országuknak hasznára vált az uniós tagság, ami az egyik legmagasabb valaha mért eredmény az olyan globális nehézségek ellenére, mint Trump új vámrendszere vagy az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok.

Arra a kérdésre, hogy az uniós intézkedések hatással vannak-e a mindennapi életükre, 72 százalékuk azt válaszolta, hogy „igen". A válaszadók fele pozitívnak értékeli ezt a hatást, 31 százalék szerint sem jó, sem rossz, 18 százalék pedig negatívnak tartja az EU befolyását.

Eközben az EU-ba vetett bizalom növekszik, mivel az európaiak valamivel több mint fele (52 százalék) úgy nyilatkozott, hogy pozitív képet alkot a blokkról.

Ez a szint az elmúlt két évtizedben csak kétszer (2021-ben és 2022-ben) érte el ezt a magasságot. Eközben 42 százalékuk úgy véli, hogy az EU jó irányba halad, ami hét százalékpontos növekedést jelent 2025 eleje óta.

A jövővel kapcsolatos optimizmus is erős: a polgárok kétharmada mondja, hogy bizakodó az EU jövőjét illetően, ami a 15-24 évesek körében 72 százalékra emelkedett.

Gazdasági kihívások

Az elégedettség azonban nem azonos a megelégedettséggel. Arra a kérdésre, hogy mire kellene az EU-nak összpontosítania, az európai válaszadók nagyon egyértelműek voltak.

A megélhetési költségek és az infláció továbbra is a legnagyobb gondot jelentik, amit a válaszadók 41 százaléka említett. Ezt követi a védelem és biztonság (34 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31 százalék).

Már ez a három kérdés is mutatja, hogy az európaiak milyen nyomást éreznek a mindennapi életükben: gazdasági feszültség, globális instabilitás és növekvő egyenlőtlenség.

A legfontosabb, hogy sok polgár jelezte, hogy nem csak azt akarja, hogy az EU vegye észre ezeket a kihívásokat, hanem azt is, hogy többet tegyen.

Nem kevesebb, mint 90 százalékuk szerint az EU tagállamainak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben, 68 százalékuk pedig úgy vélte, hogy magának az EU-nak is nagyobb szerepet kellene vállalnia a polgárok globális válságoktól és biztonsági fenyegetésektől való megvédésében.

Az a vágy, hogy az EU képes legyen jobban reagálni a kihívásokra, nemek és korosztályok között megoszlik, míg a politikai hozzáállás azon kevés pontok egyike, amelyekben a kontinensen szinte mindenhol egyetértés mutatkozik.

Az erőteljesebb fellépés iránti igény a nagyobb demokratikus ellenőrzésre való felhívással párosul, mivel az európaiak elsöprő 91 százaléka úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek teljes körű hozzáférést kell biztosítani az uniós kiadások felügyeletéhez szükséges információkhoz és eszközökhöz.

A demokráciák védelme

Ugyanakkor 85 százalék támogatja, hogy az uniós pénzeszközök odaítélését az adott ország jogállamiságának és demokratikus elveinek tiszteletben tartásához kössék. Más szóval, az EU egységét és a beruházásokat nagymértékben támogatják, de a polgárok ellenőrzéseket és ellensúlyokat, átláthatóságot és méltányosságot akarnak.

Ami az EU hosszú távú költségvetését illeti, a válaszadóknak csak 36 százaléka mondta, hogy hallott a többéves pénzügyi keretről, de még mindig határozott véleményük van arról, hogyan kellene működnie.

Több mint háromnegyedük (78 százalék) úgy véli, hogy a jövőben több projektet kellene uniós szinten közösen finanszírozni, nem pedig az egyes országokra bízni. Eközben 73 százalékuk támogatja új, EU-specifikus bevételi források – például az üvegházhatású gázok kibocsátására vagy a vállalati nyereségre kivetett adók – létrehozását, hogy csökkentsék a nemzeti hozzájárulásoktól való függőséget.

Szintén nagy támogatottságot élvez a költségvetési alapok megfelelő kezelése. A polgárok több mint 90 százaléka szerint az átláthatóság, a hatékonyság, a rugalmasság és a nyomon követhetőség alapvető szempontok az uniós költségvetés működésében.