Mennyire jó üzlet Magyarországnak a vakcina gyártása?

– Szíjjártó Péter a debreceni oltóanyaggyár kapcsán arról beszélt, az lenne a legjobb, ha ott magyar vakcinát gyárthatnának. Van ilyen? Fejlesztenek Magyarországon Covid19 elleni védőoltást?

– Nincs ilyen fejlesztés, és tudni kell, hogy a vakcinafejlesztés, -gyártás rendkívül összetett, hatalmas tőkeigényű ágazat. Tudtommal csak egyetlen  hazai cég van, amely jelenleg is gyárt vakcinákat, ez pedig a Fluart, amely főleg influenza elleni védőoltásra szakosodott. Amennyiben az ottani tapasztalatokat akarjuk felhasználni, egy hazai Covid-vakcina fejlesztéséhez, akkor szinte biztos, hogy az csak a hagyományos, úgynevezett inaktivált vírus-technológián alapulhat, mivel ezt a módszert alkalmazza a cég az influenza oltások esetében is. Sajnos, ez a technológia mára elavult, a korszerű védőoltásokhoz képest kevésbé hatékony. Szintén hátránya, hogy időigényes átállítani az új vírusmutációkra. Már látjuk, hogy a SARS-2 vírus relatíve gyorsan mutálódik, így az oltóanyag fejlesztésnek is flexibilisnek kell lennie. A BionTech igazgatója nyilatkozata alapján a legkorszerűbb mRNS technológiával viszont hat hét alatt lehet oltóanyagot előállítani egy-egy újabb vírusmutáció ellen. A hagyományos módszerrel ez sokkal tovább tart.

– Ha nincs saját vakcina, akkor nyilván vehetünk gyártási jogot, licencet.

– Csakhogy a világ vakcina-piacát a Covid megjelenése előtt négy nagy cég uralta. Az angol GSK, a francia Sanofi és két amerikai vállalat, a MERCK (MSD), illetve a Pfizer. Ezek mellett, megjelent pár hatalmas gyógyszermulti vakcinagyártóként, de nem tudok arról, hogy bármelyikkel folynának licenc-tárgyalások. Persze lehet, hogy a kínai Sinopharm oltóanyagát, vagy esetleg az orosz Szputnyikot szeretné a kormány Debrecenben gyártani. Az előbbivel az a baj, hogy az elavult és a korábban említett, valamivel alacsonyabb hatékonyságú, nehezen változtatható, elölt vírusos technológiát képviseli, az unió (EMA) illetve az USA (FDA) gyógyszer-engedélyezési hatóságához be sem adta – és várhatóan nem is fogja – a gyártó, hiszen számára az uniós piac elhanyagolható, szemben a saját belső- és az ázsiai piacokhoz. Az utóbbit pedig még mindig nem törzskönyvezték az Európai Unióban, mert hiányos a dokumentációja. Vagyis, ha a kínai vakcinát gyártanánk, akkor egy elavult technológiát vennénk át, amit az unióban nem tudnánk forgalmazni, Ázsiában meg a saját cégüknek csinálnának konkurenciát, ha pedig az oroszt, akkor olyan oltóanyagunk lenne, amit csak az Európai Unión kívülre tudnánk exportálni.

– Az elsődleges cél elsősorban a hazai oltóanyag-ellátás biztosítása. Csak járulékos haszon lenne az export, vagy nem?

– Egy valamirevaló gyár naponta több százezer adag oltóanyagot állít elő. A Magyarországnak szükséges mennyiséget pár hét alatt le lehetne gyártani. Ezért minek gyárat építeni? A vakcina amúgy eddig nem volt a gyógyszeripar legjövedelmezőbb ága. Gondoljunk csak bele, egy gyógyszert folyamatosan, hetekig, vagy akár hónapokig is szednek a betegek. De egy védőoltást elég egyszer, esetleg kétszer beadni. Az influenza elleni vakcinát is legfeljebb évente egyszer vesszük fel. A Covid19 persze kicsit árnyalhatja a képet, hiszen elképzelhető, hogy abból félévente kell majd emlékeztető oltásokat adni. Ez persze már elég vonzóan nagy piac lenne. Csakhogy a nagy gyártók sok esetben kormányzati és nemzetközi szervezeteknek köszönhetik a fejlesztéseik felgyorsítását, így arra kötelezték el magukat, hogy minél olcsóbban adják a vakcinájukat, hiszen máskülönben az nem juthatna el a szegény országokba. A Johnson and Johnson és az AstraZeneca például vállalta, hogy önköltségi áron adja az oltóanyagot, mivel a fejlesztéshez dollármilliárdokat kaptak nemzetközi szervezetektől, kormányoktól, vagyis lényegében közpénzből kutattak és fejlesztettek, annak érdekében, hogy ilyen hamar ilyen komoly mennyiségeket le tudjanak gyártani. Ma a világ Covid19 elleni védőoltás gyártása 1,5 milliárd dózis per hónap. A BionTech, amely a kutatást adta, azért állt össze a Pfizer-rel, mert igen helyesen felmérte, hogy a vakcinát nem elég kifejleszteni, abból profin, gyorsan és sokat kell gyártani, majd világszinten meg kell oldani a tárgyalásokat, szerződéseket, logisztikát. Erre nem mindenki képes.

– Mennyi most egy adag oltóanyag ára?

– A Pfizer 14 amerikai dollár, amit az Európai Unió is nagyjából ugyanennyiért, vagyis világpiaci áron kap. A Moderna vakcinája 31 dollárba kerül, de az EU tagországainak 18 dollárt kell fizetniük egy-egy dózisért. Az AstraZeneca oltása 4 dollár, amit az Európai Uniónak 1,78 euróért adnak. Az orosz Szputnyik világpiaci ára is elég versenyképes, hiszen egy adagért 6-10 dollárt kérnek. Ellenben Magyarországnak 19,9 dollárjába került egy-egy dózis, hiszen ezt még akkor vettük, amikor beindultak a gyártással. A kínai Sinopharm klasszikus, bevált technológiával készülő és a nyilvános klinikai vizsgálatokban 18-59 év közötti, döntően egészséges és férfi populáción tesztelt oltóanyaga toronymagasan a legdrágább, 62 dollár/adag, amit Magyarország 30 euróért tudott egy közvetítő cégen keresztül megvásárolni, szintén a vakcina-hozzáférhetőség ínséges idejében.

– Igen, de ne felejtsük el, hogy az Európai Unió a járvány kezdetén igencsak eltaktikázta a beszerzést. Addig húzták az ártárgyalásokat, amíg a gyártók eladták más országoknak az éppen meglévő raktárkészletüket, és Európába nem is tudtak addig szállítani, amíg a gyártás fel nem futott. Óriási oltóanyag-igény volt. Ebben a helyzetben Magyarország onnan vásárolt oltóanyagot, ahonnan tudott és ez Kína volt, meg Oroszország.

– Ez mind igaz, igen, akkor a politikai döntés az volt, hogy bármi áron, de előzzük meg az uniós országokat az oltottságban. Ma viszont már van bőven oltóanyag a világpiacon és a kezdeti zökkenők után, beindult az EU közös beszerzése. Ennek is köszönhető, hogy a kezdeti hazai lelkesedést felváltotta egy – statisztikailag alulról közepes EU-s átlag alatti, járványvédelem szempontjából elégtelen – 65 százalék körüli átoltottság, ami hosszú hetek, hónapok óta stagnál.

Eközben az unió számos országa elhúzott mellettünk, és jelenleg pont az látszik, hogy azok az országok, ahol relatíve jó az átoltottság (például Portugália, Franciaország, Olaszország…) egyelőre szerencsések, és nem tud megkapaszkodni a negyedik hullámot okozó Delta variáns, szemben a kelet európai országokkal, ahol erős (volt) a vírus- és vakcina-szkepticizmus, most sajnos tombol a járvány.

Magyarország igényei szerint könnyen vásárolhat kitűnő minőségű vakcinát bármelyik nyugati cégtől – méghozzá kedvező áron. De belépett a gyártásba India is, amelynek – talán nem köztudott – hatalmas és igen fejlett gyógyszeripara van, és a világ vakcinagyártó helyeinek is komoly része náluk található. Ők egyelőre kétféle vakcinát is előállítanak. Az egyik az AstraZeneca licence alapján készülő Covishield, a másik egy saját fejlesztésű, Covaxin nevű oltóanyag. A Covishield-ből 120 millió adagot készítenek havonta, míg a Covaxin-ből ugyanennyi idő alatt 10 és 100 millió közötti dózist. Az indiai kormány szerint 2021 végére az ország teljes lakosságának vakcinázásához elegendő oltóanyaguk lesz. Aztán jöhet az export.

A szakértők szerint 2022 első felére a világon már 24 milliárd dózis Covid elleni vakcina lesz elérhető, amivel háromszor be lehet oltani a Föld teljes lakosságát. Szóval lehet, hogy jó üzlet a vakcinagyártás, de úgy tűnik, mire nálunk beindulna valamilyen gyártás, a piacok már könnyen telítődnek. Különben is, a jövő év nagy kérdése a világ szegény országainak vakcinával való ellátása. Ehhez kitűnő logisztika, nagyon olcsó ár, széles körű terjesztés gyors oltási programok szükségesek, különben amíg nincs a Föld lakossága kellő mértékben beoltva, addig mindig lesz a vírusnak lehetősége valahol mutálódni, és lezárások között tartani minket.

Nem valószínű, hogy ebben a kérdésben Magyarország jelentős hozzáadott értéket tudna képviselni egy fél éven belüli 2 dollár körüli, nagy mennyiségben előállítható Covid19 védőoltás gyártásával.

Van azonban még egy fontos szempont, amiről eddig nem beszéltünk. Nem elég ugyanis legyártani valamit, azt el is kell tudni adni, el kell juttatni a vevőkhöz. Megfelelő logisztikai háttér nélkül ez reménytelen. A BioNTech például ezért volt kénytelen társulni a Pfizerrel. Jól tudták, hogy egy kicsi, alig 9 00 fős vállalat képtelen lenne megbirkózni ekkora feladattal. A Pfizer viszont rendelkezett a megfelelő logisztikai hálózattal és persze gyorsan fel is tudta futtatni a gyártást.

Még ha világszínvonalú, hazai fejlesztésű vakcinát tudnánk is gyártani Debrecenben, honnan lesz a sikeres üzlethez nélkülözhetetlen logisztikai hálózatunk? Persze nagyon jól hangzik, hogy majd mi, magyarok kifejlesztünk és gyártunk legalább olyan jó oltóanyagot, mint a Moderna, vagy a Pfizer, de utána hogyan tovább? És ha nem tudunk saját oltóanyagot fejleszteni, akkor marad a licenc-vásárlás. Csakhogy, nem látom, hogy tolonganának Budapesten a nagy nemzetközi gyártók és egymásra licitálva tukmálnák ránk a vakcinájuk gyártási jogát. Akkor mit is fogunk gyártani Debrecenben? Elavult technológiájú, méregdrága kínait, vagy az EU-ban nem engedélyezett oroszt? De, ha mindezen át is lendülünk, lesz vakcina, felfut a termelés, kinek és hogyan tudjuk majd eladni logisztikai háttér nélkül? Mert annak a kiépítése – csak úgy mondom – sokszor többe kerül, mint a kutatás-fejlesztés és gyártás együttvéve.

Rédei Ottó