Mérgező és nem hatékony a légi szúnyogirtás, mégis engedélyezték

Az NNK tájékoztatása alapján, a döntés hátterében járványügyi megfontolások állnak, mivel Magyarországon több idegenhonos (inváziós) faj jelent meg, amelyek potenciálisan trópusi betegségek kórokozóit terjeszthetik.

Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása szerint, a „Magyarországon újonnan megjelent csípőszúnyogok különböző kórokozók terjesztésében játszott tényleges szerepe még tisztázásra váró, komoly kutatói feladat, a jelenleg rendelkezésre álló hazai felmérések adatai egyelőre nem utalnak járványügyi helyzetre” – szúrta ki a Népszava.

Az Ökológiai és Botanikai Intézet az egyik inváziós faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) hazai elterjedését vizsgálja. Az eddig begyűjtött minták negatív eredményeket szolgáltattak a tesztelt vírusok jelenlétére.

A csak az esti órákban, légi úton történő szúnyoggyérítés „nem hatékony az egész nap aktív fajok ellen, amely körbe a legtöbb idegenhonos faj tartozik.

„Ráadásul ezek a fajok csak bizonyos megyékben fordulnak elő, így a célterületek kijelöléséhez egy előtérképezés szükséges” – olvasható a közleményben. A szakemberek szerint, enélkül az irtás kis hatékonyságú lesz, miközben az ország nagy részén értelmetlen környezetterhelést eredményez.

„A légi kémiai védekezésnek jelentős környezetszennyező (ökotoxikológiai) mellékhatásai vannak, mert a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vízi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat.

A szer egészségügyi hatását már emberben is kimutatták. A fentiek alapján, a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt.”