Mészáros Tamás: a Magyar Nemzetnek nem pitiáner karaktergyilkossági kísérletekkel kéne foglalkoznia

– A Magyar Nemzetben jelent meg ma egy cikk arról, hogy az Oktatási Hivatal kiszivárgott vizsgálata szerint Karácsony Gergelyt jogszerűtlenül alkalmazta tanársegédként és adjunktusként a Budapesti Corvinus Egyetem. Az eljárásban 2004-től kezdődően harminckét oktató foglalkoztatását vették górcső alá a revizorok, ám csupán Karácsony esetében találtak szabálytalanságokat, hiányzott a nyelvvizsga és a doktorjelölti jogviszony. Mit gondol erről?

– Minden valószínűség szerint ennél pitiánerebb ügynek ennél nagyobb feneket nem kerített még a Magyar Nemzet sem. Azon meg egyenesen ledöbbenek, hogy a pandémia közepette, az Oktatási Hivatalnak van ideje, van apparátusa egy 17 évvel ezelőtti üggyel foglalkozni, ami nem valószínű, hogy az embereket érdekli. Az már csak hab a tortán, hogy miért nem az Információs és Technológiai Minisztérium csinálta a vizsgálatot, mikor hozzá tartozunk. 

– A kormánypárti napilap cikkében az is szerepel, hogy ahhoz, hogy mégis alkalmazzák Karácsonyt, „vélhetően szükség volt a baloldali döntéshozókkal kiváló kapcsolatot ápoló akkori egyetemi rektor, Mészáros Tamás nagylelkűségére is.” Játszott-e Karácsony kinevezésében bármennyit is az ön „nagylelkűsége”?

– Ma már szégyellem, hogy akkor nem tudtam, hogy Karácsony Gergely, majdani főpolgármester akkor az egyetemen dolgozik. De valószínű több száz oktató volt ilyen, hiszen 2004-ben egy nagy Corvinus Egyetem jött létre, amelyben a Kertészettudományi és Élelmiszeripari Egyetem, az Államigazgatási Főiskola és a három korábbi közgazdaságtudományi egyetemi karok is benne voltak. Mintegy 1500 oktatója volt. Azt, hogy ki kerül be tanársegédnek, ki nem, több, mint ötven éves tapasztalom bizonyítja, hogy elsősorban a tanszékvezető dönti el. Még akkor is, ha formálisan a dékán gyakorolja a munkáltatói jogokat, kivéve ez alól az egyetemi tanárokat, ahol a rektor. Magyarán tehát nekem konkrét kapcsolatom az egyetemi tanárokkal volt. Mindemellett ha szakmailag is távolabb áll az embertől a társadalomtudomány, a politikatudomány, a szociológia, de ugyanígy a kertészeti dendrológia és mások, vagyis sem szakmai alapon, sem formálisan, jogszabályi szabályozási alapon sem volt kapcsolatom azért részletesen minden tanszékkel. Vagyis nekem gőzöm nem volt arról, hogy Karácsony Gergely ott dolgozik, nemhogy én támogattam volna az ő felvételét.

Lánczi András nyilatkozik arról, hogy ő vette fel annak idején, és nyilvánvaló, hogy „körbenézte”, megnézte, mire akarja fölvenni, és konkrét módszertani dolgokat bízott rá. Hadd tegyem akkor hozzá, hogy érdekes módon, a Corvinus Egyetem nyitottságára, oktatási és kutatási szabadságára jellemző, hogy lehetett olyan tanszék, aminek valamikor Ágh Attila volt a vezetője, utána Lánczi András volt a vezetője. Ezen a tanszéken munkatárs volt Navracsics Tibor, és ezen a tanszéken munkatárs volt a későbbiekben – ahogy most megtudtuk –, Karácsony Gergely. Ez az igazi kutatási és oktatási szabadság. Nem pitiáner karaktergyilkosságok, hanem az együttműködés, a kutatásban, a közös szervezetben való oktatás és működés. Ez a véleményem arról, hogy én mennyiben támogattam Karácsony bekerülését. Ha nem fújják fel a lufit, valószínűleg mind a mai napig nem tudnám, hogy nálunk dolgozott Karácsony Gergely, „szégyellem” is.

– Az ön baloldali elkötelezettségét azzal illusztrálja a kormánypárti napilap, hogy hosszú éveken át – 2002–2006-ig – olyan bizalmi pozíciót tölthetett be, mint az ÁPV Rt. igazgatósági elnöke. Ebben a tisztségében szoros kapcsolatban állt a balliberális kormányok, így a Gyurcsány-kabinet döntéshozóival…

– Ami azt illeti, hogy én kapcsolatban voltam a balliberális kormányokkal, és ennek bizonyítékaként azt hozzák fel, hogy az ÁPV Rt. igazgatósági elnöke voltam, azt kell mondanom, hogy rosszul tudják. Nem kapcsolatban voltam, a miniszterelnök nevezett ki. Ugyanúgy, mint ahogy mai napság a miniszterelnök nevezi ki az állami vagyonkezelő miniszterét, pontosabban választja, és az ottani igazgatóság és annak az elnöke. Az egy teljesen természetes dolog, hogy a kormány felel a privatizációért. Ugyanakkor én büszke vagyok arra a periódusra, hiszen a 2002-2006 az a privatizációs történet legnyilvánosabb privatizációit foglalja magába, amikor is több mint tíz, a világ nagy repülőtér-üzemeltető társasága versenyzett a Feri hegyi koncessziókért, amikor a MOL, az OTP utolsó pakettjei a tőzsdén keresztül, és nem osztogatva kerültek új tulajdonoshoz. Amikor a gyöngyszemet, a Richtert úgy privatizáltuk, hogy a bevétel megérkezett, de közben az államnak megmaradt a huszonöt százalék plusz egy szavazata. Voltak nagyon nyilvános, és nagyon sikeres vállalatok, amelyek a privatizációban nem visszafejlődtek, hanem lendületet kaptak. Mind a mai napig nagyon sikeresek és nagyon jól haladnak. Természetesen nem csak a privatizáció miatt. De erre én azért büszke vagyok. És, ha megnézünk egy-két mai privatizációt, mintha nem hallanánk arról, hogy miként osztották el, versenyeztették volna a MOL, vagy a Richter részvénypakettjét. Én örülök neki, hogy a Corvinus Egyetem is kapott belőle, de lehet, hogy ennek az útja másképpen kellett volna, hogy megoldódjon. Én nem hallottam arról, hogy a kaszinók koncessziójának mostani meghosszabbítása óriási verseny alapján történt volna. Kár, hogy a Magyar Nemzet nem ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, talán az olvasótábora is nagyobb lenne, ha ezzel foglalkozna, és nem pitiáner és elvetélt karaktergyilkossági kísérleteket próbálna meg lehozni.

Az Oktatási Hivatal írásban ígért választ

Szerettük volna megtudni, hogy az Oktatási Hivatal vizsgálatának eredményét nyilvánosságra hozták-e, és, ha igen, akkor mikor, és hol. Ha viszont még nem hozták azt nyilvánosságra, akkor hogyan került annak az eredménye a Magyar Nemzethez, hogyan hivatkozhatott a lap saját információira? Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, az Oktatási Hivatal indít-e vizsgálatot annak ügyében, hogy szivárgott ki a hivatalból az információ.

Sajnos azonban Brassói Sándort, az Oktatási Hivatal megbízott vezetőjét itthon nem értük utol. Telefonban csak annyit mondott, „Én most külföldön vagyok, vezetek, nem alkalmas az idő. Az OH sajtófőosztályának a címére  legyen szíves e-mailt írni, és időpontot kérni. Ennek ezek a szabályai. Így hirtelenjében nem adok sosem interjút. A sajto@oh.gov.hu-ra kell a kérdéseit elküldeni. Külföldön vagyok, nekem most nem alkalmas. Nagyon szépen köszönöm.” Megtettük. Amennyiben az Oktatási Hivataltól megkapjuk a válaszokat, azokat természetesen megosztjuk olvasóinkkal is.

Karácsony Gergely büszke a Corvinuson töltött tíz évére

Az előválasztási kampány során a ma is az országot járó Karácsony Gergely Facebook-posztban reagált. Ebben azt írja, „Látom, csatasorba állították a közigazgatást, hogy legyen muníció az ellenem folytatott lejáratáshoz, legyen mire elkölteni azt a napi 1,5 milliót. Egyet sajnálok, hogy a nagy lejárató akciójukkal, aminek én vagyok a célpontja, egyetemet, oktatókat, tanárokat vegzálnak, akiknek semmi közük ahhoz, hogy Orbánék tőlem féltik – helyesen – a hatalmukat. Legyen hát világos: büszke vagyok arra a közel tíz évre, amelyet oktatóként töltöttem a Corvinuson, büszke vagyok a tanítványaimra, büszke vagyok a közösen végzett tudományos munkára. És ezt holmi Fidesz-lakájok soha nem fogják tudni elvenni tőlem.”