Mi jöhet 2026-ban? – Jósgömb helyett prognózisok

NVZS 2026. január 3. 07:00 2026. jan. 3. 07:00

Mit vár 2026-tól? Öten vállalkoztak arra, hogy válaszolnak erre a kérdésre. Ez esetben magyar szemüvegen át talán nehezebb feladat, mint az elmúlt években bármikor volt. Ugyanis nem csak Magyarországon lesz sorsdöntő – ezúttal a nemzetközi politikára is kiható – választás, hanem az Egyesült Államokban is, s ez utóbbi egyenesen megfordíthatja a második Trump-éra irányát. Lássuk, mire számít a világgazdasági kutató, a hazai gazdaság kiváló ismerője, a néhai Antall József közeli munkatársa, a nyolc éve a semmiből előkerült ellenzéki polgármester és a külpolitikai szakértő.

Inotai András: négy forgatókönyv 2026-ra 

Az első forgatókönyv – aminek 60 százalékos esélyt adok – a 21. századi Magyarország szempontjából a legjobb, bár rövidtávon a legfájdalmasabb szcenárió: egy gazdasági, pénzügyi összeomlás jön. Látjuk, hogy teljesen irreális a forint árfolyama, a spekulatív tőke tartja fenn, miután háromszor magasabb a kamat nálunk, mint Európában. Ha pedig a kamat csökken, akkor abban a percben kimenekül a tőke. Látjuk, mi történt: 391 forintra ugrott a forint-euró árfolyama pusztán a jegybank belengetésére a kamatvágás közeledtéről  Anélkül következett be ez a forintgyengülés, hogy még csak tőkét sem kellett hozzá kivinni. Egyik percről a másikra bekövetkezhet egy összeomlás, az, hogy meginog a mesterséges pénzügyi bizalom a nemzetközi téren. A gazdaság pedig nem rendelkezik sem versenyképességi, sem pénzügyi, sem bizalmi tőkét jelentő háttérrel. Egy ilyen pénzügyi, gazdasági összeomlás rengeteg ember napi megélhetését veszélyeztetné, ugyanakkor meg lehetne szerezni a megfelelő nemzetközi tőkét, újra fel lehetne építeni a bizalmat és a hazai társadalom támogatását is. Igaz, addig ki kell bírni 5-6-7 évet. Erre fel kellene készíteni a társadalmat! 

A második forgatókönyvnek 20 százaléknyi esélyt adok. Annak, hogy még a választások előtt Orbán bevezeti az elnöki hatalmat. Erre vannak is ráutaló jelek. Ha ezt meghúzza, akkor másodlagos, hogy ki a miniszterelnök. Plusz Putyin, Hszi és Trump meg is támogatná Orbánt – erre is vannak ráutaló jelek. Az más kérdés, hogy mindehhez mit szólna az EU.  

A harmadik szcenárió szerintem – erre 10 százaléknyi esélyt látok – az, hogy Orbán bejelenti: május 18-ig érvényben van a veszélyhelyzet, s veszélyhelyzet idején nem lehet választást tartani. Majd a megmaradt kétharmados többségével ismét meghosszabbítja azt. Ezt időtlen időig eljátszhatja. Ne feledjük! Már eleve tíz éve rendkívüli állapotot tart fenn Magyarországon.

Szintén 10 százalékot adok a negyedik forgatókönyvnek. Annak, hogy Magyar Péter megnyeri a választást, de nem kétharmaddal. Ám akkora költségvetési, pénzügyi csődöt örököl, meg persze a mentális hülyeségek tömegét, amire nincs felkészülve, s három hónap alatt megbukik. Ezután Orbán visszatér, és azt eteti meg a társadalommal, hogy Magyar ez alatt a három hónap alatt elherdálta az ország vagyonát – sajnos erre meg is van a mindent letarolni kész és képes propagandagépezete. Kérdés, mekkora türelme maradt arra a társadalomnak, hogy a nemzet 15 évi kifosztása után ezt tűrje, illetve, hogy mennyire látja át az ország azt, mi történt az elmúlt másfél évtizedben idehaza. 1989 karácsonyán Nicolae Ceausescut lelőtték – én ezt nem kívánom Orbánnak és a bagázsának, de azt igen, hogy küldjék őket 30 év szigorított munkára Recskre.

Katona Tamás: Orbán számára 2026 nem Elba szigete, hanem Szent Ilona lehet

Nagyon remélem, hogy vízválasztó lesz. Ez azon múlik, hogy az Orbán-rendszer legnagyobb vesztesei legalább részlegesen belátják-e ezt, és döntenek-e arról, hogy ez így nem mehet tovább. Én úgy látom, most komoly esély van erre. A kormány is érzi ezt, látszik is, hogy rögtönöznek, hibát hibára halmoznak, Orbán Viktor már minden ipari kamerának, mindenkinek ad interjút – harminc év alatt nem adott ennyit. És közben folyamatosan romlik a helyzet. Szomorú, hogy a gazdaság, ha úgy alakulna, ahogy nem szeretnénk, akár évekig eldöcöghetne egy látványos összeomlás nélkül, ám eközben az összes társadalmi alrendszer összedől. Ha Orbán nyer, jelentősen romlani fog a helyzet.

A jogállamisági feltételeket teljesíteni, visszaállítani csak jogállami eszközökkel igen nehéz lesz – nem gondolom, hogy a kétharmad a legfontosabb ehhez, szerintem inkább az, hogy az emberek elhiggyék majd, Orbán számára 2026 nem Elba szigete, hanem Szent Ilona. Ha a gazdasági szereplők és az emberek többsége ezt elhiszi, akkor szakszerű kormányzással minden megváltoztatható. Persze ez nem lesz egyszerű: Ralf Dahrendorf német–brit szociológus és politikatudós fogalmazott úgy, hogy a politikai intézmények megváltoztatásához hat hónap kell, a gazdaság átalakításához hat év, a társadalom, az emberek gondolkodásmódjának a megváltoztatásához azonban hatvan év. Ezzel együtt is, ha elindulnak a folyamatok, máris érzékelhető változásokat lehet jövőre elérni. Én mérsékelten vagyok csak optimista, viszont abban hiszek, hogy minimum rezsimváltásra van szükség Magyarországon.

Herényi Károly: a politikai szükségességnek győznie kell, máskülönben bukás lesz

Miután választások lesznek, reményt látok arra, hogy váltás következik Magyarországon: a Fidesz el kell, hogy veszítse a kormányzati pozícióját. Az más kérdés, hogy mi következik ezután. Ha Magyar Péterék jutnak hatalomra és a Tisza Párt alakíthat kormányt, akkor az ő jövőjük attól függ, hogyan tudnak változást hozni a nagy kérdésekben: együttműködő vagy elutasító lesz-e a magyar szerepvállalás az Európai Unión belül; milyen álláspontot foglalnak el az oroszok által indított háború, valamint Ukrajna kérdésében; hogyan viszonyulnak a migrációs döntésekhez. És természetesen attól is függ az új kormány jövője, hogyan tudja majd kivédeni azokat a támadásokat, amelyekre a Fidesz nyilván készül. Óriási anyagi, pénzügyi hatalom marad Orbánék kezében, rengeteget elsíboltak az elmúlt 15 év alatt, ez mind Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és a több stróman révén Orbán kezében van.

Csak remélni tudom, hogy a mostani ellenzék eléggé felkészült ezeknek a kivédésére. Ez csakis teljes ellenzéki összefogással lehetséges, s erre azért látok esélyt, mert ennek – és nem az egyéni érdekeknek – kell lennie az elsődleges célnak, feltéve, ha mindegyik ellenzéki szereplő a nemzet javát szeretné szolgálni. És a Tisza is rá van erre utalva, hiszen hiába van meg a jelöltjeinek a teljes tábora, annak tagjai minimális politikai tapasztalattal rendelkeznek, s szükség lesz arra a közéleti és politikai tapasztalatra, ami a régebbi ellenzék soraiban lelhető fel. A politika furcsa dolog, el kell dönteni, mi az elsődleges cél, ami nem lehet más, mint a nemzet szolgálata. Ezt persze mindenki másként képzeli el, de amikor dönteni kell és összefogni, minden érdeket és elképzelést félre kell tenni. Ha nem így történik, akkor az egész társaság alkalmatlan, hívják bár Magyar Péternek vagy Dobrev Klárának. A politikai szükségességnek kell győznie, máskülönben bukás lesz.

Márki-Zay Péter: meg kell akadályoznunk a Rákosi-rendszer visszatértét

Az ország számára sorsfordító jelentősége lesz az április 12-i választásoknak. Magam is azon vagyok, azon leszek, hogy ez így legyen. Most éppen szórólapozok, vállaltam, hogy öt utcában terítem a Tisza ingyenes újságját. Hódmezővásárhely alpolgármestere is ezt teszi, mi ugyanis beszálltunk, mert tudjuk, hogy változások kellenek. Ha nem lesz jövőre változás, akkor Magyarország végleg leszakad, már nem csak az EU, hanem egész Európa legszegényebb országává válik. Ha ismét nyer a Fidesz, akkor elvész az önkormányzatiság is, visszajön a tanácsrendszer. Mindent meg kell azért tennünk, hogy ne jöhessen el ismét a Rákosi-rendszer. A győztes választás után azonnali hatást várok, szerintem rögtön érezhető lesz a javulás.  Miként Lengyelország esetében is, az EU azonnal felszabadítja a visszatartott uniós támogatásokat. Már jövőre gazdasági fellendülésre számítok, s arra, hogy fokozatosan megszűnnek az önkormányzati megszorítások, miként a kivetett extraadók is. És olyan lépéseket is várok, mint például az áfa-csökkentés, a többi között a menzák esetében, hiszen az is abszurd, hogy az éttermi étkeztetést 5, a menzásat 27 százalékos általános forgalmi adó terheli. Visszatér a befektetői bizalom, aminek eredményeként a kínai migránsokkal üzemeltetett kínai méreggyárak helyett elkezdenek ismét megtelepedni a nyugati befektetők, s emellett a magyar vállalkozók sem viszik ki a pénzt, helyette idehaza fejlesztenek, beruháznak majd. Ehhez persze bizalom kell, de Orbán már annyiszor átvágta az EU-t, a Nyugatot, miként a hazai vállalkozásokat is, hogy már soha az életben nem fognak benne megbízni.

Hódmezővásárhelyen jövőre csiszolgatva és javítgatva, de folytatjuk az idén is megkezdett munkát. Tudjuk, újabb elvonásokkal, plusz 113 millió forintos szolidaritási adónövekménnyel (összesen 700 milliósra növelt befizetéssel) kell számolnunk. Sokat elárul, hogy a harmadik legszegényebb megyei jogú várossal csinálja ezt a központi hatalom: a bármilyen módon szabad pénzünk 95 százalékát nekünk be kell fizetnünk az államkincstárnak. A megszorítások sorát rója ránk a hatalom, s ez rárakódik arra, hogy gyengén teljesít a magyar gazdaság, nehézségekkel küszködnek a vállalkozások, növekvő tendenciát mutat a munkanélküliség. Mindennek ellenére, mi képesek vagyunk az idei szinten, stabilan tartani a várost. Nyolc éve ezt tesszük, takarékossági intézkedésekkel. 

Szent-Iványi István: Trump és ezáltal Putyin is gyengülhet

Jósolni veszélyes. Annyit azért megkockáztatok, hogy az oroszok által Ukrajna ellen indított háborúnak valamikor az év első felében valószínűleg valamilyen formában vége lesz, befagy, szünetelni fog. Ha ez bekövetkezik, az fontos fordulatot jelent majd. Oroszország már fárad, én pedig mérsékelten optimista vagyok abban, hogy az év első felében vége lehet a háborúnak, igaz, erre a jelenlegi keretek között egyelőre nem nagyon látok esélyt.

A magyarországi országgyűlési választás jelentősége messze meghaladja önmagát a nemzetközi politikában. Ha ugyanis itt tényleg bekövetkezik a fordulat, az az egész Európai Unióban gyengíti a szélsőjobboldal erejét, komoly bázis és minta, hogy lehet sikeresen is csinálni. Csak remélni tudom, hogy lesz itt változás.

És változást remélek, mégpedig nagyot, az őszi amerikai „midterm”, azaz félidős választástól, amelynek keretében újraválasztják a Képviselőház egészét, és a Szenátus egyharmadát. A Képviselőházban demokrata többség jöhet létre, ami óriási befolyású akár az amerikai külpolitikára is. Keményebb diót jelent a Szenátus átbillentése a demokraták javára, hiszen ott jelenleg a republikánusok vannak többségben, 53-47 arányban.  Ha ott is a demokraták kerülnének többségbe, annak tektonikus jelentősége lenne, az Egyesült Államok visszatérne a Nyugathoz, hiszen Donald Trump kompromisszumokra kényszerülne. Ezzel pedig Putyin ereje is csökkenne, vége lehetne annak, hogy olyan ügyesen vezesse Trumpot az orránál fogva, ahogy eddig tette.