Mi lesz ebből? A barátja ellensége is barátja Orbánnak

Iráni híradások alapján a Hetek számolt be először arról, hogy kedden nem sajtónyilvános, zárt körű előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök, az egyetem rektorának állítólagos meghívására. A második előadása szerdára volt betervezve. Látogatásáról videó is felkerült az iráni oldalakra. A Hetek megkereste az egyetem sajtófelelősét, ám csak hárított. Az ex-elnök meghívása a nézetei és a cselekedetei miatt egyaránt botrányos. 

Hosszú az ex-elnök bűnlajstroma

Mint az Euronews a látogatással foglalkozó írásában rámutatott: a 2005 és 2013 között az iszlám állam elnökekeként funkcionált Ahmadinezsád meghívása azért is különös, mert szélsőségesen iszlamista, antiszemita, Izrael- és Amerika-gyűlölő, holokauszttagadó nézeteiről ismert. Ő volt az Izraelt és a nyugati világot máig fenyegető iráni nukleáris program egyik szorgalmazója, rendeletben tiltotta ki az ENSZ-ellenőreit az ország nukleáris létesítményeiből, elnöki időszakában drámaian romlott az emberi jogok, a kisebbségek helyzete Iránban. Olyanokat mondott, hogy Izraelt le kell törölni a térképről, a holokausztot többször mítosznak nevezte, amit csak azért fabrikáltak, hogy a zsidók létrehozhassanak egy saját államot. Elnöksége alatt tartottak egy tudományos konferenciának álcázott találkozót a holokauszttagadóknak, és egy holokausztot kigúnyoló karikatúra-kiállítást is rendeztek. 2011-ben pedig megerősítette, hogy Irán eltökélt szándéka Izrael eltörlése a Föld színéről. „Irán úgy véli, hogy aki az emberiség mellett van, annak a cionista rezsimnek, mint az elnyomás és a diszkrimináció szimbólumának felszámolása mellett kell állnia” – közölte egy libanoni tévéinterjújában.

Pár éve még más szeleket fújtak Budapesten

Ez tehát az az ember, akit a Fidesz elitképző egyeteme meghívott a Ludovikába, ahol két nappal azután tartott előadást, hogy megtartották 80 évvel ezelőtti magyarországi holokausztra emlékező Élet Menetét. Pedig évekkel ezelőtt még Orbán is másként ítélte meg a hírhedt iráni politikust. Amikor 2010-ben Ahmadinezsád kirohanást intézett az ENSZ-ben a „cionista rezsim” ellen, akkor Magyarország egyike volt annak a 12 tagállamnak, amely tiltakozásul kivonult a Közgyűlésből. 

Tiltakozások kísérik a látogatást

A budapesti izraeli nagykövetség súlyos szavakkal illette a holokauszt-tagadó iráni ex-elnök budapesti megjelenését. Mint a Népszava megírta: a külképviselet szerint „súlyosan sérti és megtiporja a holokauszt során meggyilkolt mintegy 600 ezer magyar zsidó állampolgár emlékét” annak az „önjelölt holokauszttagadónak” a meghívása, „aki közvetlenül is felelős a holokausztot és annak áldozatait gúnyoló, lekicsinylő és megkérdőjelező eseményekért”, s aki még elnökként rendszerességgel Izrael elpusztítására szólított fel.

Felháborodásának adott hangot a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is. Érthetetlennek mondták, hogy a „velejéig antiszemita Ahmadinezsád előadást tarthasson Magyarország egyik elitegyetemén”. Azt is közölték, hogy álláspontjuk szerint „a zsidóellenes Ahmadinezsád egyetemi meghívása és fogadása szöges ellentétben áll a magyar kormány által az antiszemitizmus ellen meghirdetett zéró tolerancia elvével”. Követelik az NKE vezetésétől, hogy kérjenek bocsánatot a hazai zsidóságtól, a kormánytól pedig magyarázatot várnak arra, hogyan történhetett meg Ahmadinezsád magyarországi látogatása.

A meghívásnak semmi pozitív hozadéka nincs

Az ex-elnököt pont akkor látták tehát szívesen a Ludovikában, amikor Orbán Viktor a Karmelitába várta Hszi Csin-ping kínai elnököt. Ez utóbbit Orbán persze meg fogja úszni botrány nélkül (merthogy Emmanuel Macron is fogadta őt Párizsban), viszont az iráni holokauszt-tagadó meghívásából méretes nemzetközi botrány néz ki. Vajon miért provokál feleslegesen Orbán? Miért éri meg neki ez a botrány? Milyen előnye származik ebből, ha nem is az országnak, hanem neki? Balázs Pétert kérdeztük.

„Én is értetlenül állok Ahmadinezsád vizitje előtt” – szögezte le a volt külügyminiszter. Ő nem más, mint egy hírhedt botrányhős, akinek a kijelentései, cselekedetei azt mutatják, hogy egy, a Nyugattal, a mi civilizációnkkal, hagyományainkkal szögesen szembehelyezkedő személy – tette hozzá. Igaz ugyan, hogy Orbán idehozza például a legbotrányosabb amerikai republikánus figurákat is (a CPAC-et már háromszor rendezték meg Magyarországon), s egyéb, szövetségeseink által nem szívesen látott személyeket hívnak meg, de ennél az embernél keresve sem találhattak volna botrányosabbat. Persze a többieknél, az NKE és az MCC rendezvényeinek több előadója esetében is fel lehet tenni a kérdést, hogy mi végre hívják őket meg, mi ebben a jó, a hasznos, de ennek egészen egyszerűen nincs elképzelhető hozadéka – szögezte le. Mint hozzátette: az amerikai meghívottak esetében még lehet találni némi magyarázatot, azt, hogy a novemberi amerikai elnökválasztásra spekulálva Orbán próbál valamiféle szövetségeket építgetni. 

A barát és a barát ellensége is Orbán barátja

A regnáló magyar kormány amúgy is ápolja az iráni kapcsolatokat, Szijjártó Péter lassan már úgy jár vissza Teheránba, ahogy Moszkvába – vetettük fel. Balázs Péter szerint csak fel kell rajzolni a térképet: Irán Oroszország egyik támogatója, s hozzá lehet tenni ehhez Kínát is. 

A volt külügyminiszter szerint nyilvánvaló, hogy itt már tévelygés zajlik, attól kezdve, hogy a Fidesz kivonult az Európai Néppártból (EPP), majd módszeresen szembefordult az Európai Unióval, azután elkezdte ugyanezt a NATO-val – erre egész egyszerűen nincsenek magyarázatok. „Azt gondolom, hogy Orbán már elvesztette a politikai iránytűt, és „va banque”-ra játszik, mindent feltesz egy lapra, ám így csak nagyot lehet veszteni, aki ugyanis szerencsejátékosként hazardírozik a nagy nyereményre várva, az óriásit tud bukni.”  

Orbán ma már annyira kiszámíthatatlanul kering a nemzetközi térben, hogy olyan barátai vannak, akik egymással is szembenállnak – hívta fel egy lényeges szempontra a figyelmet. Nem tudni például, hogyan magyarázza meg Orbán az izraeli kormányfőnek, Benjamin Netanjahunak Ahmadinezsád budapesti vizitjét. Az egymással szembenálló barátaira további példaként Erdogan török elnököt és újra Netanjahut említette. „Ám aki sokfelé hajlong, az sokfelé mutatja a hátsó felét” – figyelmeztetett Balázs Péter.