Mi lesz veled, előválasztás?

HírKlikk 2024. február 27. 14:55 2024. feb. 27. 14:55

A jelenlegi torz választási rendszerben az ellenzéknek akkor van esélye a budapesti kerületekben és a nagyobb lélekszámú városokban a polgármesteri tisztség, illetve a helyi képviselői mandátumok többségének megszerzésére, ha a Fidesszel szemben egyetlen közös jelöltet állít – szögezi le sokadjára Magyar György. Az ügyvéd – a Civil Választási Bizottság elnökeként – egyeztetésre hívta azokat, akik szerint megállapodás hiányában a megfelelő embereket előválasztáson kellene megtalálni. „Ez nem kötelező, ám ismereteim szerint nincs jobb demokratikus megoldás” – írja legfrissebb blogbejegyzésében Magyar György. A CVB minapi ülésén három budapesti kerület került terítékre. 

Gyakran ismételgetett közhely, hogy a demokratikus ellenzék bármilyen választáson csak akkor esélyes a győzelemre, ha képes közös jelölteket állítani a Fidesszel szemben. Ezeket az embereket pedig érdemes a civil aktivisták közreműködésével, az állampolgárok véleményének kikérésével megtalálni, mert így érhető el, hogy kiderüljön, ki rendelkezik valós társadalmi támogatottsággal, a győzelem esélyével. A CVB által kezdeményezett február 24-i egyeztetésen azonban csupán a budapesti V., XII., valamint XIV. kerület volt napirenden. Onnan érkezett ugyanis hivatalos felkérés arra, hogy koordináljunk egy esetleges előválasztást, így ezen kerületek jelöltjeivel, jelölőszervezeteik delegáltjaival tárgyaltunk – olvashatjuk a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztjában. A bejegyzésből megtudhatjuk, hogy a három kerületben hogyan állnak az ügyek.

V. kerület

Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció vezetője (aki állítólag e tisztségében a DK, az MSZP és az LMP támogatottságát élvezi) függetlenként indulna. A másik személy Juhász Péter, akit eredetileg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelölt, majd miután a momentumos Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes visszalépett a javára, a Momentum lett a kétfarkúak helyett a jelölőszervezete. Juhász személyesen nem tudott elmenni a megbeszélésre, de képviseltette magát. Mindazonáltal a felek nem zárkóztak el az előválasztástól, a technikai részletekről azonban még vita folyik, időt kértek.

XII. kerület 

Különös helyzet állhat elő ebben a kerületben: az előválasztáson preferenciális szavazással döntenék el, ki legyen a kormánypárti jelölt kihívója. Ez azt jelenti, hogy a választók szimpátia alapján mind a négy jelöltre – Kovács Gergelyre, a kétfarkúak elnökére, a momentumos Farkas Csabára, az LMP-s Kendernay Jánosra, valamint a helyi civilek támogatta Visi Piroskára – voksolhatnak, megjelölve közöttük a sorrendet annak megfelelően, hogy melyiküket tartják a legalkalmasabbnak. Ha egyikük sem kap az első helyre ötven százalék plusz egy voksot, az utolsó jelöltre adott szavazatokat arányosan elosztják a többi között, és ezt addig folytatják, amíg valaki nem jut ötven százalék fölé.

Zugló 

Itt világos a helyzet. A jelenleg hivatalban levő polgármester, Horváth Csaba, illetve az őt jelölő szervezet nem akar előválasztást. A szombati megbeszélésen nem is vettek részt, és csak levélben hivatkoztak arra, hogy az ellenzéki együttműködés alapelve szerint a regnáló polgármesterek indulnak újra közös jelöltként. Ezzel kapcsolatban érdekes a körzetben nyertes Hadházy Ákos független parlamenti képviselő különvéleménye, aki – a Zuglóért Egyesület mellett – a momentumos Rózsa Andrást támogatja. Az ellenzék részéről csak egy jelölt indulhat június 9-én – hangsúlyozza –, és megegyezés híján az előválasztást mindenképp meg kell, és meg is fogják tartani. „Ha addig nem lép vissza, a szavazólapokon Horváth Csaba nevének is szerepelni kell, akkor is, ha azon nem mer elindulni”. A CVB ezt a javaslatot megkérdőjelezte.

Körkép

A bizottság ülésén rögzítették, hogy március 8-ig meg kell állapodniuk az ellenzéki jelölőszervezeteknek és jelölteknek arról, hol és milyen módszer szerint akarnak előválasztást tartani. Erre Budapesten is mindössze a három említett kerületből érkezett hivatalos felkérés. Más kerületekből és vidéki városokból csak jelzések, és nem határozott kérések jutottak el a bizottsághoz – olvasható a posztban. Az országban – a fővárosi kerületekkel együtt – nem egészen 150 település van, ahol a lakosság száma meghaladja a tízezer főt. Alapvetően ezekben tölti be pártjelölt a polgármesteri posztot. Egyéként több mint 3100 település van ma Magyarországon, ezek közül mintegy 350 minősül városnak. Igazából a tízezer feletti lélekszámú településeken – elsősorban a fővárosban és 23 kerületében, valamint a megyei jogú városokban – van igazi küzdelem a pártok és jelölőszervezetek között. 

Már nem szeretném ismételni – írja Magyar György –, hogy az ellenzéknek akkor van esélye Budapesten és a nagyobb városokban a polgármesteri tisztség, illetve a helyi képviselői mandátumok többségének megszerzésére, ha a Fidesszel szemben egyetlen közös jelöltet állít. Országos adatok híján, egyelőre csak remélni tudom, hogy a mintegy 150, tízezernél népesebb településen – ahol a lakosság csaknem kétharmada él – sikerülhet a NER ellenfeleinek akár előválasztás útján is korrekt megállapodással eredményre jutni – zárja a posztot Magyar György.