Mi várható Trump győzelme után – ez volt a Politikatörténeti Alapítvány Dr. Agy című konferenciasorozatának első témája
1968-ban a Magyarázom a mechanizmust című televíziós filmsorozatban dr. Agy közgazdasági fogalmakkal, a változó világgal ismertette meg a magyar nézőket. Volt olyan este, amikor 2,5 millió ember kapcsolt oda. Dr. Agy lényegében Kopácsi Sándor meglátásait közvetítette, minthogy a közgazdász reformgondolatairól és újfajta közgazdasági megközelítéseiről volt híres. Ez adta az ötletet a Politikatörténeti Alapítványnak, hogy Dr. Agy címmel előadássorozatot indítson politikai, gazdasági, társadalmi, történelmi kérdésekről. Minél tárgyszerűbben, minél kevésbé a napi politikától átszőve, de mégis értékalapon akarnak megismertetni minél több emberrel történéseket, folyamatokat – mondta nyitóbeszédében Szekeres Imre, a Politikatörténeti Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábbi honvédelmi miniszter. Az első előadás vendége Jeszenszky Géza, korábbi külügyminiszter és washingtoni nagykövet az amerikai elnökválasztásról beszélt.
Miután a manipulálás korában élünk, a hitelességet napjainkban csak a személyes jelenlét biztosíthatja – kezdte előadását Jeszenszky Géza, majd személyes amerikai élményeiről mesélt.
Ezután tért át arra, hogy milyen külpolitikai nehézségekkel kell szembenéznie Donald Trumpnak. „Először is le kell szögezni, hogy újra hidegháború zajlik, és a világ két pólusúvá vált. A következő négy évben is probléma lesz, hogy kialakult a „gonosz tengelye”, azok az országok, amelyek nemcsak nem demokráciák, hanem agresszív céljaik vannak, a nemzetközi jogot a legkisebb mértékben sem veszik figyelembe, és bajkeverők a nemzetközi életben és a cybertérben is.” Ide sorolható Kína, Oroszország, Irán, és Észak-Korea. Nem minden tekintetben, de általánosságban elmondható, hogy létrejött egy Kína-Észak-Korea-Oroszország szövetség. Kérdés, hogy Amerika ez ellen tud-e a valamit tenni, meg tudja-e fékezni – tette fel a kérdést az előadó.
Jeszenszky Géza szerint az orosz-ukrán háborúban Trump győzelme után négy lehetőség van. Az első, hogy Amerika magára hagyja Ukrajnát, nem szállít fegyvereket. Ez lenne a legrosszabb megoldás, mert az ukrán nép teljesen kifáradt. Amerikának nagy presztízsveszteség is lenne, ha Oroszország legyőzne egy általuk támogatott országot. A második lehetőség, hogy elnöki ciklusa elején tesz egy ajánlatot, egy kompromisszumos megoldással, hogy véget érjen a háború. A volt külügyminiszter úgy látja, ez a legvalószínűbb opció. „De kérdés, hogy Putyin erre, hogyan reagálna, hiszen ő egy gyors és sikeres háborúra számított, számára is presztízsveszteség lenne, ha 3-4 megye elfoglalásával beérné.” Ha – észak-koreai segítséggel – folytatódik az orosz offenzíva, akkor Ukrajna hamarosan nem lesz olyan helyzetben, hogy bármilyen egyezséget köthessen. A harmadik megoldás, ami Trump személyiségéből fakad, hogyha Putyin nem kér az ő ajánlatából, akkor nagyobb erővel, több fegyverrel segíti tovább Amerika Ukrajnát. A negyedik lehetőség pedig – Jeszenszky Géza szerint – az, hogy Kína visszaszorítása érdekében Trump megpróbálja Oroszországot leválasztani Kínáról, és egyfajta barátkozás kezdődik Putyinnal.
Kína az elmúlt évszázadokban gazdaságilag, katonailag megerősödött, a lakosság egy részének az életkörülményei javultak, de az emberi jogokat változatlanul semmibe veszik. Európában felemás módon szemlélik a kínai politikát. Bárki lenne Amerika elnöke, az megpróbálná korlátozni Kína vetélytárs jellegét. Trump számára sok tekintetben Európa is rivális, de annyira még nem, mint Kína. Erre utal, hogy 60 százalékos védővámot vezetne be a kínai termékekre, míg az európai termékekre maradna a 10 százalékos. Ez Amerikában is inflációt fog eredményezni, drágábbak lesznek a termékek. Egy ilyen kereskedelmi háború nem hozhat eredményt hosszú távon, viszont nemcsak az amerikai emberek számára káros, hanem Magyarországnak is.
Jeszenszky Géza szerint reális a veszély, hogy Putyin – ukrajnai sikere nyomán – később más országokba is megpróbál bevonulni, az ott élő oroszok megvédése, életkörülményeinek javítása jelszavával. Még akkor is, ha az orosz hadsereg a háború elején csődöt mondott, hiszen nem sikerült gyors győzelmet elérni, a háború hosszan elhúzódik. Igaz, a több mint ezer nap alatt valamennyit javult a teljesítményük, sok parancsnokot leváltottak, a katonák harcedzetté váltak. Egy esetleges fegyverszünet az oroszok malmára hajtaná a vizet, bármennyi fegyvert küldene a NATO Ukrajnába, az nem rémiszti el az oroszokat és új háborút indítanának. Ha azonban Ukrajna NATO-tagállammá válik, akkor Putyin nem fog támadni – vélte a volt a külügyminiszter.
Kérdésre válaszolva Jeszenszky Géza elmondta, Trump valószínűleg tanult első ciklusában, mint annak idején Orbán Viktor a 2002-es veresége után. Így nem alaptalan az aggodalom, hogy jelentős változtatásokra is készülhet. A professzor abban nem hisz, hogy az elnök meg tudná változtatni az amerikai alkotmányt, s bár a Legfelsőbb Bíróság összetételét igen, de a republikánus bírák is tartják magukat az alkotmányhoz. Trumpnak minderre négy éve van, hiszen egy újabb ciklusra sem a kora, sem az alkotmány előírásai miatt nem lenne lehetősége.
A volt külügyminiszter kitért arra is, hogy a leköszönő elnöknek, Joe Bidennek komoly felelőssége van Trump újabb győzelmében. Kamala Harrisnek is sok hibája volt, nem a személyisége miatt szavaztak rá sokan, hanem hogy ne Trump győzzön. Alelnöki múltja miatt nem is fordulhatott szembe Biden politikájával. Ha viszont Biden korábban lép vissza, akkor a demokraták jobb jelöltet tudtak volna választani.
A konferencia-sorozat következő állomása januárban lesz, az orosz-ukrán háború lesz a témája. Szenes Zoltán, volt vezérkari főnök, egyetemi professzor lesz a vendég.
