Mienk a kockázat, a másoké a haszon
Ha a kormányzat erőlteti a növekedést és fel akarja pörgetni a gazdaságot, nem változik semmi, mert marad a nyolc-kilenc százalékos infláció. Viszont a magas beruházási ráta mit sem segít, ha a pénzek jövedelmet nem termelő célokra jutnak és országunkban az unióban a legalacsonyabb a termelékenység – vélekedett Róna Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
A közgazdász szerint a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton nézete látszik érvényesülni, szemben a konzervatívabb véleményt megfogalmazó Varga Mihály pénzügyminiszterrel és a „még konzervatívabb” álláspontot képviselő Magyar Nemzeti Bankkal. Amennyiben, amint a gazdaságfejlesztési miniszter tervezi, csökkentik a kamatokat, fejlődhet ugyan a gazdaság az idén három, akár négy százalékkal – de akkor ismét elszabadul az infláció.
Róna Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdaság növekedése egyébként mit sem jelent, ha közben annak termelékenysége a legalacsonyabb az unióban, átlagának mindössze 47 százaléka. A politikai alapon születő beruházásokból nem képződik jövedelem. Ilyenek például a költséges stadionok, amelyek fenntartása azután ismét nagy összegekbe kerül. A külföldi beruházások javarészt az olcsó munkaerőn, hozzá az állami támogatáson alapulnak és főként összeszerelést jelentenek, amelynél kevés a hozzáadott érték: nem Magyarországon végzik el a projektek tervezését, nem itt folyik a kutatás, a fejlesztés és finanszírozás sem hazai.
Szélsőséges példa erre az akkumulátorgyárak építése: ezeknél sem keletkezik hozzáadott érték, miközben ezeknek az üzemeknek a működtetésével jelentősen csökken az ország vízállománya. Ellenpélda a kínai akku-gyár Türingiában. Az jóval kisebb a magyarországinál, talán a harmadát sem teszi ki, építését igen részletes környezetvédelmi vizsgálat előzte meg. A németek ragaszkodtak a kutatás-fejlesztés odatelepítéséhez és a méltányos finanszírozáshoz. Nálunk semmit nem tudunk arról, ki milyen arányban és feltételekkel vesz részt ilyen projektben, de feltehető: a magyar fél viseli a legnagyobb kockázatot, míg a másiké a haszon – magyarázta a helyzetet a közgazdász professzor.
Az Európai Parlament fellépése a magyar uniós források felszabadítása ellen következményekkel járhat, az első milliárd után nem érkezhetnek további pénzek, figyelmeztetett Róna Péter.
Tévedés azt hinni, hogy nem lehet komoly hatása az Európai Parlament határozatának, amellyel fellépett a Magyarországnak járó pénzek akár csak részleges feloldása ellen. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy az unió 26 országának közvéleménye támogatja a fellépést a magyar kormány magatartása ellen, ezért az Európai Bizottságnak nincs igazán mozgástere, így nem valószínű, hogy az eddig átutalt 1,1 milliárd eurót követően további összegek érkeznének.
Az oxfordi professzor értesülései szerint Ursula von der Leyen EB-elnöknek a magyar ügyben hozott döntését több uniós biztos nem támogatta. Ugyanakkor a döntést előkészítő szakemberek között is fontos személyek ellenezték a lépést, de von der Leyen végül nyomást gyakorolt a „megfelelő” indokolás megfogalmazására. Az előzmények, elemzések kikérhetők lesznek, így nem marad titok, mi volt a vitatott döntés hátterében. Róna mértékadónak ítélt információi szerint a háttérben az EB elnöke és Orbán alkuja áll: a pénz fejében az utóbbi támogatja Leyent törekvésében, hogy az idei európai választások után is posztján maradhasson, és nem akadályozza az ukránoknak szánt segélyek kifizetését.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.
