Miért akadhatott ki ennyire Matolcsy?
A jegybank és a kormány közötti egyre magasabb fokozatra kapcsolódó csörte hátterét boncolgatja az azénpénzem.hu. A szakportál rámutat: bár mindenki csak körbetáncolja a kérdést (Matolcsy pedig szót sem ejt róla), gyanítható, hogy a legfájóbb pont a jegybanki alapítványoknak az állam fennhatósága alá kerülése lehet.
Hosszú, a kormány hibáit bemutató elemzést tett közzé az MNB, s az ebben szereplő egyik megállapítás az, hogy „több sajtótermék is tévesen, személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát”. A „személyes konfliktus” Matolcsy és Nagy Márton között van, s a helyzet most válhat igazán élessé – derül ki az Azénpénzem.hu cikkéből. Mégpedig a jegybanktörvénynek a már egy ideje lebegtetett módosítása nyomán.
Varga Mihály az ATV-nek a napokban arról beszélt, hogy erről a jövő héten tárgyal a kormány. Az előző hónap végén a Pénzügyminisztérium (PM) pedig arról jelentetett meg közleményt, hogy „az Európai Központi Bankkal egyeztetve vizsgálja annak lehetőségét, hogy a jegybank alapvető feladatait nem érintő tevékenységekre kiterjessze a felügyelőbizottság ellenőrzési hatáskörét”.
Az MNB-törvény módosítása nyomán ha például a Pallas Athéné Alapítvány és más, nem az MNB-alaptevékenységénél lenne a mostaninál jóval erősebb a felügyelőbizottság ellenőrzési kört kapna. „Erős sarkítással ugyan, de azt is mondhatjuk, hogy a jegybanki alapítványok államosítására kerülhet sor. Hiszen ez a kontroll a pénzmozgásokra is vonatkozna” – vonja le a következtetést az írás.
A cikk – felidézve a múltat – emlékeztet rá, hogy Matolcsy már tavaly kínos magyarázkodásra kényszerült a jegybanki veszteségek miatt. Arról pedig minden közélet iránt érdeklődő értesülhetett, hogy a „profitot" a jegybank alapítványaihoz helyezte ki, ami így a parlament által elfogadott törvény szerint elvesztette „közvagyon jellegét". A jegybank 2015-ben saját jelentése szerint majdnem százmilliárd forintot „keresett”, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. „Ugye világos? A jegybanki plusz szabadon eltapsolható, a mínuszt viszont (ismét, hiszen a pluszhoz is hozzájárultunk mindannyian) az egész országnak nyögnie kell”.
Az írás szerint elméletben logikus és üdvözlendő lehetne az „államosítási” szándék az alapítványoknál. Mindez persze egyelőre terv, ami gyaníthatóan fenyegetőzést is magában foglal. „Ha mégis megszületne egy ilyen törvényjavaslat, akkor is okkal kételkedhetünk. Részint azért, mert az alapítványi pénzek jó részét már eltüntették. A maradék pedig csak egy olyan homokozónak tekinthető, amiben nem a korábbiak játszhatnak”.
További részletek itt olvashatók.
