Mihályi Péter: 2010-ben 260 forint volt az euró most 415, Bécsben már olcsóbban lehet vásárolni
Magyarországon nem az a kérdés, hogy a GDP 1 vagy 2 százalék lesz, hanem amit éreznek az emberek, az, hogy Románia és Bulgária szintjére estünk vissza – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár a magyar gazdaság helyzetéről. Hozzátette, az átlagember nem boldog, a Covid óta elbizonytalanodtak, kevesebbet fogyasztanak. A szakember példaként említette, hogy Szíriában senki nem gondolta, hogy az Aszad-rezsim össze fog dőlni, és nem azért dőlt össze, mert a gazdasági helyzet folyamatosan romlott és ugyanolyan rossz volt, mint öt éve, hanem azért, mert más politikai erők dinamizálták az életet.
Ha a szűken vett gazdasági mutatókat vesszük, akkor a reálbérek az utóbbi években jelentősen nőttek, de a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, ami fenntarthatatlan, a termelékenység növekedésétől elszakadt reálbérnövekedés. Ez belehajszolta az országot egy bér-ár spirálba, amelyben mindenki elégedetlen a bérével, és az inflációra panaszkodik – magyarázta Mihályi Péter. „Ha a rendszerváltásig nézzük vissza az adatokat, akkor az látható, hogy 1992-től 2015-ig egy nagyon hosszú időszakban, évről-évre csökkent az infláció Magyarországon, 2015-ben negatív infláció volt, az árszínvonal esett, és ez akkora esemény volt, hogy az egymást követő kormányok, mint a szemük fényére vigyáztak az inflációra. 2023-ban ez 27 százalék volt.”
Új feszültséget lehet érezni, ami 2023 előtt nem volt, ez a bérinfláció, és hogy minden társadalmi csoport elégedetlen a bérekkel – mutatott rá a közgazdász, aki szerint ennek a másik oldala, hogy panaszkodnak a munkaerőhiányra, mert egyre magasabb béreket követelnek a dolgozók, és átmennek egy másik helyre tízezerrel magasabb bérért. „Találnak munkát, a munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes, és ez elvezet – hosszú éveken keresztül – ahhoz, hogy a magyar gazdaságban a termelékenység nem tud igazán nőni, ez a két százalék, ami hosszú idő átlagában megvan, ez bizony kevés.”
Romániában és Bulgáriában gyorsabban nőttek a reálbérek és enne köszönhetően felzárkóztak
A 2010-es évek elején nagyon megnövekedett Magyarországon a beruházási hányad, amire szükség is volt, de az a fogyasztást csökkentette, ma már a beruházások is visszaestek, és nem mindegy, hogy forintban vagy euróban számolunk – mondta Mihályi Péter. „Ha a mai áron számolunk, akkor nagyon rosszul áll a magyar gazdaság, mert leértékelődött a valutánk. Az emberek ezt közvetlenül nem érzékelik, de a statisztika igen. Például dollárban vagy euróban számolva nulla lesz a magyar GDP emelkedése.” Hozzátette, 2010-ben 260 forint volt az euró, most 415, és azok, akik kijárnak Bécsbe vásárolni, már kijelentik, hogy ott olcsóbban lehet vásárolni a legtöbb élelmiszert.
A közgazdász elmondta, van idegenkedés a GDP-től, elsősorban baloldali közgazdászok körében, de szerinte az téves gondolkodás, a GDP úgy jó, ahogy van, és el kell hinni, amit mutat. „A GDP arra való, hogy kis időbeli távolságokban össze lehessen hasonlítani, hogy például 2024-ben Hajdú-Bihar megyében vagy Baranyában növekedett jobban a GDP, és nem arra való, hogy az életszínvonalat megmérjük vele. Nem arra való, hogy a politikai rend vagy az elosztás igazságosságát megmérjük.”
Mihályi Péter azt az óhaját is kifejtette, miszerint bárcsak úgy lenne, hogy nőnek a beruházások például a kínai gyárak miatt, de az elmúlt egy-másfél év azt mutatja, hogy ezek a beruházások nem nőnek, hanem leállnak. „Az a szerencse, hogy ennek a kockázatát nem mi viseljük, hanem a külföldi befektetők. Akik Magyarországon akkumulátorgyárat vagy összeszerelő üzemet építenek, azok most éppen nagyon rosszul járnak, kevesebbet is adhatott volna hozzá a magyar állam, de a veszteséget momentán a kínaiak szenvedik el.”
A közgazdász nem ment el az euró bevezetése mellett sem, amiről nem beszélnek, és régi probléma. „Nagyon rossz döntés volt a halogatás, ennek az árát nem lehet utólag megkeresni.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
