Mihályi Péter: az inflációnak semmi köze a szankciókhoz
Voltak olyan évek, amikor a magyar GDP jelentősen nőtt, aminek egyik oka, hogy érkeztek az uniós pénzek, másik oka a forint folyamatos leértékelése volt – magyarázta Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár a Klikk Tv Tíz című műsorában. Azt is elmondta Bolgár Györgynek, hogy szerinte az EU-hoz képest is magas magyarországi infláció nemhogy a szankciókkal nem függ össze, de még a Coviddal sem.
25 éve mélységes meggyőződésem, hogy a magyar egészségügy alapvető kérdése, hogyan finanszírozzák. Adóból, mint például a tűzoltóságot, akik annyiszor jönnek ki, ahányszor csak kell, vagy biztosításból, amikor az emberek befizetnek valamennyit a bérük, fizetésük arányában, amiért aztán kapnak valamilyen szintű ellátást. Ehhez képest az, hogy egyik kórházat leválasztjuk a másikról, aztán összeolvasztjuk egy harmadikkal, vagy az, hogy dolgozókat átvezénylünk a megye egyik kórházából a másikba, lényegtelen kérdések. Az egészségügy finanszírozásának ügye 1990-ben és 2006-ban vetődött fel, az utóbbi 12 évben azonban nem – emlékeztetett Mihályi Péter.
Az egyetemi tanár szerint a mostani átszervezések tanulsága – ami messze túlmutat az egészségügyön – az, hogy nem lehet a rendszereket folyton átszervezni. Sem a vasutat, sem a rendőrséget, a hadsereget, a megyéket, mert minden olyan átszervezés, amely egy-két éven belül megváltoztatja az ott dolgozó és a szolgáltatásokat igénybe vevő emberek helyzetét, ártalmas, hatalmas veszteségekkel jár.
Amikor arról beszélnek – folytatta Mihályi –, hogy a magánorvosokat bizonyos időre átvezénylik az állami rendszerbe, már a gondolattal is felmérhetetlen károkat okoznak. Az is alapvető (lenne), hogy az egészségügyet egy szakapparátus irányítja, amit jobb országokban egészségügyi minisztériumnak hívnak. Ha a Belügyminisztérium irányítja az egészségügyet, az garantáltan zavarokhoz vezet. Minden rendszernek vannak problémái, az amerikainak is, a németnek, az osztráknak is. A kérdés az, hogy ezeket a problémákat a társadalom többsége elfogadja-e. A válasz az, hogy a legtöbb helyen igen. Angliában, Amerikában is és lényegében Magyarországon is elfogadják, miközben tudják, hogy mennyi hibája van az egészségügyi rendszernek. Hegel mondását idézve, Mihályi azt mondta: a problémákat nem szokták megoldani, csak túllépnek rajtuk és más problémák kerülnek előtérbe.
Az EU-ban mi vagyunk az egyik legfejletlenebb ország. Miközben a kormánypropaganda arról szól, hogy a válságok ellenére, a magyar GDP olyan gyorsan fejlődött, hogy már egyre közelebb kerültünk az uniós átlaghoz. Voltak olyan évek, amikor a magyar GDP jelentősen nőtt és voltak, amikor nem. A növekedés oka egyrészt az EU-s támogatások voltak – enélkül nem lett volna. Másfelől ez a forint folyamatos leértékelésének köszönhető, amikor a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank, közös erővel folyamatosan hagyta, hogy a forint értékét veszítse. Emiatt a magyar fizetések értéke euróban számolva folyamatosan csökkent. Ezzel elérték, hogy a magyar munkavállalók egyre nagyobb része külföldre ment dolgozni – magyarázta a közgazdász.
Majd azzal folytatta, tény az is – főleg az utolsó két évben –, hogy Magyarország nagyon eladósodott. Nemcsak arról van szó, hogy eddig ingyen pénzt kaptunk az EU-tól, hanem magas kamatra hiteleket vettünk fel kül- és belföldön egyaránt. Amikor belföldön vett fel a hiteleket a kormány a magyar állampolgároktól, akkor tulajdonképpen végtelenül alacsony kamattal jutalmazta ezt. Ezen a magyar megtakarítók vesztettek.
A magyar kormány már a Covid előtti időszakban is folyamatosan többet költött, mint amennyi a bevétele volt. Ezzel sikerült úgy felpörgetni a gazdaságot, hogy a vállalatok 2017-18-ban azt mondták, a fejlődésük legnagyobb akadálya a munkaerőhiány volt. Ez felhajtja a béreket, ami felhajtja az árakat. A Covid-válság óta munkaerőhiány van mindenütt. A professzor szerint ez az infláció oka. A vállalatvezetők pedig úgy kalkulálnak, hogy jövőre is ennyi lesz az infláció és így kötik a szerződéseiket, így határozzák meg az árakat. Kiemelte, hogy az EU-hoz képest is magas infláció nemhogy a szankciókkal nem függ össze, hanem még a Coviddal sem, mert előbb kezdődött.
Amikor azt mondja a kormány, hogy nem lesz recesszió, annak már nincs jelentősége. Mihályi úgy vélte, a kormány maga sem gondolja, hogy ezek a kormánypropagandista logikával tett bejelentések köszönőviszonyban vannak a valósággal. Az uniós pénzek visszatartásának leglényegesebb hatása az, hogy a nemzetközi pénzpiacok szereplői azt gondolják, nem lehet számítani az Európai Unió támogatására, és ez a hangulat uralkodóvá válik, így a forint látványosan meggyengül. Amikor a magyar kormány és a brüsszeli tárgyalók olyan pozitív híreket kommunikálnak, hogy most már majdnem megállapodtunk, akkor a forint visszaerősödik. Ugyanez fog történni a következő hónapokban is – vélte Mihályi Péter.
