Miklós László: az áfa Magyarországon nem 27, hanem 31 és fél százalék
Semmifajta energiaellátási kockázat nincs Magyarországon, mert mindig elhallgatnak egy fontos körülményt, azt, hogy nemcsak az orosz Barátság vezetéken lehet Magyarországra kőolajat beszerezni, hanem az Adria vezetéken keresztül is – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Miklós László energiaipari szakértő. Emlékeztetett, még Hernádi Zsolt, a Mol vezére is azt mondta, majd, ha ők megszólalnak, akkor van probléma. Ezt a témát kifejezetten politikai okból turbózták fel, a cél, hogy elterelje a figyelmet a valóságos bajokról – tette hozzá.
Olyan kérdést tolnak be a közérdeklődés homlokterébe, amely sok embert érint, például az autósokat, de ennek semmilyen alapja nincs, mégsem példa nélküli – mondta Miklós László. „A kormány 10 éve, Szijjártóval az élen úgy állítja be az energetikai kérdéseket, mintha extrém helyzetben lenne Magyarország.” Emlékeztetett, 10 évvel ezelőtt Orbán és Szijjártó a Déli Áramlatért küzdött, amit az unió nem engedélyezett, mert nem felelt meg a szabályoknak. „Azt Gazprom többséggel hozták volna létre, és 2009-ben, amikor Gyurcsány ezt aláírta, akkor Orbán azt mondta, ez hazaárulás.”
A szakember szerint inkább azzal kellett volna foglalkozni, hogy a magyar épületállomány hőszigetelése nem megfelelő minőségű, és azzal, hogy amikor nagy volumenű napelem-telepítést indítottak el, lemaradtak a hálózatfejlesztéssel, noha tudták, hogy a Mátrai Erőmű a végét járja és a naperőmű miatt fontos lenne a gázerőmű építése. „Azt sem csinálták meg, helyette légből kapott kérdésekkel foglalkoznak, mint hogy nem engedik át az ukránok a Lukoil olaját, mert ez csak őket érinti.”
Miklós László szerint ez két cég közötti probléma, ezzel nem az unióhoz kell menni, hanem normális, kétoldalú nemzetközi kapcsolatok keretében kell tisztázni a helyzetet. „Cirkusz kell, és ebbe a körbe bevonja Szijjártó Horvátországot, mint megbízhatatlan partnert. A horvátok korrektül állapítják meg a tranzitdíjat.”
Ez elterelés arról, hogy a műtőkben nincs megfelelő hűtés, hogy az adóktól drága az üzemanyag, mert lényegesen magasabb a jövedéki adó Magyarországon, mint amit az unió előírt, és ott vannak a különadók, mint a kiskereskedelmi adó, ami ugyanolyan, mint az áfa – fogalmazott. „Tulajdonképpen az áfa Magyarországon nem 27 százalék, hanem 31 és fél százalék, csak másképp nevezzük. Ugyanilyen volt a Ryanair-adó, a biztosítási adó, a távközlési adó, az árbevételt arányosan kell fizetni. Ez pontosan az, amit Orbán Viktor nagyon régen kifejtett már, hogy a kormány a fogyasztást adóztatja és ebből nem engednek.”
Miklós László rámutatott, ezt is sikeresen alkalmazza a kormány, mert a nem orbánista megszólalók is extraporfit adókról beszélnek, pedig ezek nem azok, van egy-kettő, mint a bányajáradék vagy a Mol esetében kivetett extraprofit adó, de viszont az észszerű. „Az unortodox gazdaságpolitikának ez volt a leginnovatívabb lépése még Matolcsy minisztersége alatt, amikor a 2010-es években bevezették a tranzakciós illetéket, mint bankadót, pedig ez ugyanolyan fogyasztási adó, mint az üzemanyagok adója, csak a pénzforgalomra van kivetve. Ugyanezt alkalmazta, amikor 2022 nyarán kivetette az extraprofit adót, ami nem profitadó, hanem ugyanilyen forgalmi adó.”
De arról nem beszélnek, hogy Ukrajna lerohanása után az orosz olaj és a Brent között nagyon nagy árkülönbség jött létre, a Mol adatai szerint ez hordónként 29 és fél dollár volt – mutatott rá a szakértő. „Az egy másik kérdés, hogy ennek nagy részét kiosztotta a kormány a 480 forintos hatósági benzinárra.”
Miklós László beszélt arról is, hogy 2025 végéig le kellene válni az orosz energiáról, de ehhez már el kellene kezdeni a technológia és földrajzi átállást. Szélsőséges esetben máról holnapra át lehetne állni, de az a Molnak jelentős veszteséget hozna, pedig egy finomító nyeresége abból adódik, ha szabadon tudja megválasztani az olaj minőségét, mert akkor a piaci igényekhez jobban tud igazodni – tette hozzá.
Gáz, villany és a megújulók…
A magyar energiatermelésben jelentős csökkenést jelent az, hogy a Mátrai Erőmű a korábbi kapacitás töredékével tud működni – mutatott rá Miklós László. Hozzátette, ezt lehetett előre tudni, ehhez lehetett volna alkalmazkodni. „Már régen ki lehetett volna építeni azokat a gázerőművi kapacitásokat, amiket most kezdenek kiépíteni.”
A naperőművek fejlesztése megállíthatatlan, mert egyre olcsóbb a technológia, a szélerőművekre is feloldották a korábbi korlátozást, de ezek természetes helye a tenger és a tengerpart, ahol szinte állandóan fúj a szél – mondta a szakértő. Rámutatott, nálunk a földhőnek a hasznosítása lehetséges még, mert Magyarország geológiai adottságai jók, persze nem annyira, mint Izlandon vagy egy vulkanikus országban.
A megújuló energia részaránya folyamatosan nőni fog.
Paks 1 élettartama meghosszabbítható, erről kellett volna tárgyalni az oroszokkal, nem új erőműről – mondta Miklós László. „A Roszatom az, amely ebben érdemben tud segíteni, az új atomerőmű még a létesítési engedélyt sem kapta meg. Az atomenergia nélkül nem oldható meg a széndioxid-kibocsátás radikális csökkentése sem.”
Hozzátette, Európa egységes a Lisszaboni Szerződés óta energetikában is, hiába utasították el a németek az atomerőművet. „Az atomerőműnek fix helye lesz a magyar villamosenergia-ellátásban és a megújulók fognak még teret nyerni, a gázerőművek szerepe pedig az a kiegyenlítés lesz, amikor például hirtelen megugrik a fogyasztás.”
A cseppfolyós energiahordozókkal kapcsolatban a szakember azt mondta, a villanyautózás ellenére, fenn fog maradni a robbanómotoros járműpark, tehát az üzemanyagok kellenek. „Ezek szennyező anyagtartalma, kéntartalma nem jelentős, ha valaki jó minőségű autót használ, az nem veszélyes a környezetre. Abban az értelemeben káros, hogy a széndioxid-kibocsátáshoz hozzájárul. Terjed a villanyautó, de a szegényebb országokban túl drága lesz, még Németországban is visszaesett a kereslet, Magyarországon pedig a jövedelmi viszonyokhoz képest elég drága a villanyautó.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
