Milliárdos spórolás a költségvetésben, csődközeli helyzet a falvakban és városokban
Komoly kritikákkal illette a kormány első száz napját, a köztársasági elnök megválasztásának körülményeit, valamint az önkormányzatokat sújtó pénzügyi bizonytalanságot Herényi Károly. Az MDF egykori alelnöke, jelenlegi önkormányzati képviselő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában rámutatott arra, hogy miközben a múlt rendszer lebontása látványosan halad, az új, demokratikus intézményrendszer alapjainak lefektetése és a fékek és ellensúlyok rendszerének tényleges helyreállítása még várat magára, a helyi szintű fejlesztések finanszírozása pedig kritikus ponthoz érkezett.
Alkotmányos sebek és az elnöki szerep
A legutóbbi államfőválasztás és a hivatalba lépő új köztársasági elnök, Baka András kapcsán Herényi Károly kifejtette, hogy bár a megválasztott személyt szakmailag és emberileg is kiválónak, a pozícióra teljesen alkalmasnak tartja, magának a folyamatnak a jogi és politikai háttere komoly aggályokat vet fel. Az egykori alelnök szerint az eljárás politikai ízlésének nem felelt meg, mivel kísértetiesen hasonlított ahhoz a korábbi módszerhez, amellyel magát Baka Andrást távolították el egykor a Legfelsőbb Bíróság éléről. Úgy vélte, hogy egy normális és elegáns politikai párbeszéd eredményeként akár Sulyok Tamás lemondása is járható út lett volna a hercehurca helyett.
Herényi Károly azt is elárulta, hogy egy széles körű civil és közéleti összefogás részeként Iványi Gábort javasolták a tisztségre, ám ez a kezdeményezés válasz nélkül maradt a döntéshozók részéről. Véleménye szerint Iványi Gábor azért lett volna ideális államfő, mert tökéletesen ismeri a magyar társadalom mélyrétegeit és a szegénységben élők helyzetét, így hitelesen képviselhette volna a Magyar Köztársaság minden polgárát a legszegényebbtől a leggazdagabbig. Az új elnök kapcsán üdvözölte, hogy Magyar Péter a köszöntőjében az emberséget emelte ki, hiszen az elnöki székbe elsősorban ember kell, a technikai kérdésekhez pedig ott vannak a jogász szakértők.
A jogállamiság alapjainak hiánya
A kormány első száz napjának mérlegét megvonva a politikus elismerte, hogy a Fidesz-világ és a korábbi rendszer lebontása, valamint a kiemelt beruházások felszámolása hatékonyan halad, ám határozottan hiányolja az új struktúrák kiépítését. Szerinte a múlt végképp eltörlésének jelszava önmagában kevés, ha nem látni az újjáépítés és a rehabilitáció pontos menetrendjét. A jogállamiság helyreállítását Herényi Károly szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítésével, legfőképpen pedig az Alkotmánybíróság korábbi jogosítványainak visszaadásával kellett volna kezdeni. Rámutatott, hogy a testület jelenleg csupán formai szempontból vizsgálhatja a hozzá forduló beadványokat, tartalmi vonatkozásban nem bírálhatja el azokat, ami kiüresíti az intézmény valódi funkcióját. Éppen ezért elengedhetetlennek tartja, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja azokat a jogköreit, amelyek 1990-ben, a rendszerváltás idején megvoltak.
A választójogi törvény és az alkotmányozás kérdésében szintén kritikát fogalmazott meg a jelenlegi hatalmi berendezkedéssel szemben, utalva arra, hogy a Tisza ugyanúgy erőből, a választási rendszer torzításait kihasználva szerezte meg a kétharmadot, mint korábban a Fidesz. Herényi Károly szerint egy polgári demokráciában a kétharmados többségre alapozott kormányzás nem illő dolog, mert megszünteti a politikai egyeztetés kényszerét és az erőből való politizálás irányába mutat, ami messze áll a konszenzusos demokráciától. Megoldásként felvetette az 1949. évi XX. törvény 1990-es, a jogállami elvárásoknak megfelelően módosított változatának ideiglenes hatályosítását, amíg a szakemberek és alkotmányjogászok precíz munkával előkészítenek egy teljesen új alkotmányt.
Csőd szélén az önkormányzatok
A makropolitikai és közjogi problémák mellett a mindennapi működést fenyegető legveszélyesebb folyamatként az önkormányzatok ellehetetlenülését jelölte meg a képviselő. Herényi Károly cáfolta, hogy a települések helyzete javult volna az elmúlt időszakban, sőt, a helyi autonómiák működését folyamatos politikai fenyegetettség és súlyos forráshiány jellemzi. Míg a kormány büszkén kommunikálja, hogy ezer milliárd forintot spórolt meg a központi költségvetésben, ez a takarékoskodás a helyi szinteken tragikus következményekkel jár. Balatonföldvár példáján keresztül bemutatta, hogy egy korábban elnyert, 800 millió forintos látogatóközpont-fejlesztés szinte teljesen kész állapotban áll, mert a kincstár április óta nem utalja át a kivitelezőnek a jogosan benyújtott számlák ellenértékét. A probléma gyökere, hogy a kormány korábban elvonta és a közös költségvetési hiány csökkentésére fordította az önkormányzatok számláján lévő pályázati pénzeket, a számlák kifizetését pedig egy központi vagyonkezelőhöz irányította, amely most nem teljesíti a kötelezettségeit.
Annak érdekében, hogy a kivitelező ne vonuljon le az építkezésről és a település ne csússzon ki a határidőkből – ami a teljes támogatási összeg visszafizetésével és a város csődjével fenyegetne –, a balatonföldvári önkormányzat már több mint 100 millió forintot fizetett ki a saját tartalékából. Ez a pénzügyi válság nem egyedi eset, hanem országos jelenség; Somogy megyében már van olyan nagyobb település, ahol a főtér felújítása közben a kivitelező a kifizetések elmaradása miatt teljesen levonult a munkaterületről. Az önkormányzatok most folyószámlahitelek felvételére kényszerülnek, ami súlyos eladósodáshoz vezet, miközben a központi vezetés részéről semmilyen egyeztetés vagy szakmai párbeszéd nem tapasztalható a legnagyobb érdekvédelmi szervezetekkel.
