Minden eszközt meg kell ragadni a „Pofa Be törvény” megsemmisítése érdekében
„Nem betojni, hanem ellenállni kell minden jogi és akár jogon kívüli lehetséges eszköz felhasználásával” – szögezi le Magyar György az átláthatóságinak nevezett törvény kezelésével kapcsolatban. A legfrissebb blogbejegyzése idején még „csak” törvénytervezet formájában létezett a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértő törvény, aminek a jogi megoldását szinte mindenki az Európai Unió szervezeteitől várja, miután az Alkotmánybíróságtól nem számíthatunk semmi jóra, hiszen nem működnek a fékek és ellensúlyok, ma Magyarországon nincs alkotmányosság, nincs jogállam.
Magyar György ennek a kérdéskörnek szenteli a Magyar Ügyvéd Blogon megjelent legújabb posztját, pontról pontra felsorolva hogy jogi álláspontja szerint mi vezethet az általa röviden „Pofa Be” törvénynek nevezett jogszabály megsemmisítésének az irányába.
1. Magyarország azáltal, hogy elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény azon rendelkezéseit, amelyek nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írnak elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyeznek kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a civil szervezeteknek nyújtott külföldi adományok vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be. A verdikt szerint ezzel megsértették az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 63. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 8. és 12. cikke alapján fennálló kötelezettségeit. Ezt mondta ki 2020-ban az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa.
Ha a Halász János-féle, a közélet átláthatóságáról címet viselő tervezetet elfogadnák és kihirdetnék, a jogászoknak az a feladatuk, hogy az új jogszabályt vessék össze a fent idézett a 2020-as verdikttel és annak tényállásával – írja Magyar György. Várhatóan jelentős átfedések lesznek, és akkor lehet hivatkozni arra a bíróság előtt, hogy Magyarország nem hajtotta végre a korábban született ítéletben foglalt rendelkezéseket sem. Sőt, most még egy hatalmas szeneslapáttal rá is tettek. Ezért pénzbírság kiszabását kezdeményezheti az Európai Bizottság, amelynek összege 200-400 millió forint lehet naponta, amire láthattunk már példát. Ma is nyögjük azt, hogy a magyar kormány nem hajtja végre a menekültügyben hozott luxembourgi ítéletet.
2. Ugyancsak folyamatban van kötelezettségszegési eljárás a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása miatt, mert az sérti az unió demokratikus alapértékeit, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ezzel kapcsolatban is lehet kérni ideiglenes intézkedést, hogy függesszék fel ennek a jogszabálynak a végrehajtását. Ez pár hét alatt realizálható – folytatja Magyar György.
3. Új kötelezettségszegési eljárás indulhat a „Pofa Be” törvény elfogadása után. Ez néhány hónapot venne igénybe, mert előzetesen több fordulós, hivatalos levélváltásra van szükség. Ebben az eljárásban is kell kérni az ideiglenes intézkedést az előzetes jogvédelem érdekében. Ha a magyar kormány – szokásához híven – nem tenne eleget a bíróság határozatában foglaltaknak, akkor megint jöhet a súlyos bírság.
4. Az összes kohéziós támogatást fel lehet függeszteni, ami mintegy 21 milliárd euró. Jelenleg még csak nyolcmilliárdot tartanak vissza. Ez akkor következhet be, ha az úgynevezett európai monitoringbizottságok független tagjai felállnak, bejelentve, hogy ellehetetlenítették a munkájukat, és nem tudják ellátni az alapjogi chartában számukra előírt feladataikat. Ilyen szervezet például Magyarországon a Transparency International, a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Ökotárs. Az Európai Bizottság e tárgyú speciális vizsgálata után nyúlhatnak ehhez az igencsak hathatós fegyverhez.
| Az EU hét éves fejlesztési ciklusokban különböző fejlesztési területeken támogatja a tagállamokat. Uniós előírás, hogy ez idő alatt a pénzek elkötésének felügyeletére úgynevezett monitoringbizottságokat kell felállítani. Ezekben a tagállamnak biztosítani kell a kormányzati szervek, egyéb releváns területi és állami hatóságok, gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalmat képviselő szervezetek kiegyensúlyozott részvételét. A bizottság feladata annak nyomon követése, hogy a tagállam a megvalósításkor a fejlesztési programban kitűzött és az EU által elfogadott célok irányába halad, valamint figyelemmel kell kísérnie a program előrehaladását, a megállapított határidők betartását, jelezni kell a korrupciós veszélyeket és a nem szándékolt negatív következményeket. A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az Európai Unió nyomására a monitoringbizottságokban helyet kapnak olyan független civil szervezetek, melyek feladata az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt alapvető jogok érvényesülésének védelme. |
„Változatlanul fenntartom a korábbi blogbejegyzésben írottakat, miszerint nem betojni, hanem ellenállni kell minden jogi és akár jogon kívüli lehetséges eszköz felhasználásával” – zárja a posztját Magyar György.
