Az Orbán-kormány tovább szórja a százmilliárdokat a politikai céljait szolgáló fölösleges kiadásokra
Az Orbán-kormány szerint szó sincs arról, hogy a jövő évi költségvetési tervezet választási osztogatásokról szólna – legalábbis erről beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kinevezett, államháztartásért felelős államtitkára, Kisgergely Kornél a Portfoliónak adott interjúban. Az államtitkár szerint a hiány tavaly, idén és jövőre is csökkenni fog, igaz, ennek ellenére belefér a gyermekes családok támogatása is, amit a csökkenő kamatkiadások tesznek lehetővé – fogalmazott.
A Népszava cikke szerint a 2026-os költségvetés valóban tartalmaz olyan kiadásokat – például a két- és háromgyermekes anyák teljes adókedvezményének bevezetése, a „fegyverpénz” kifizetése, a családi adókedvezmény duplázása –, amelyek azt az érzetet kelthetik a szemlélőben, hogy választási osztogatásról van szó. És minden bizonnyal igaz is ez a feltételezés, ennek ellenére a 2026-os kiadások mindössze 2,2 százalékkal emelkednek, miközben a kormány 3,6 százalékos inflációval számol. E szerint reálértéken még csökkennek is a kiadások.
Vagyis egyik kezével ad, a másikkal viszont takarékoskodik az Orbán-kormány. Ugyanakkor még mindig maradtak olyan visszatérő kiadások a 2026-os költségvetésben, amelyek a kabinet hóbortját vagy a holdudvar profitját szolgálják, az ugyanis biztos, hogy az adófizetők érdekeit nem – jegyzi meg a lap. Jövőre is folytatódik a Steindl Imre-program: az elmúlt bő egy évtizedben több száz milliárdot felemésztő projekt 2026-ban további 21,2 milliárd forintot kap, és ezen felül a Budai Várban folyó beruházásokra is jut további 20 milliárd forint. A Steindl Imre-program keretében eddig több száz milliárdot költöttek a Parlament, a környező kormányzati épületek és a Kossuth tér felújítására. Jelenleg a volt agrárminisztérium épülete van napirenden.
A tervek szerint jövőre közel 200 milliárd forint megy el kormányzati kommunikációra. A költségvetési törvény 39,5 milliárd forintban határozná meg a kormányzati kommunikáció kiadásait, az állami média támogatására pedig további 141 milliárd forintot szánnak – ez az a médium, amely kizárólag a Fidesz-narratívát terjeszti.
A civil támogatások jelentős részét az Orbán-ormány a Fidesz pártegyesületein keresztül csatornázza be: a kiemelt társadalmi kapcsolatokra szánt 11 milliárdot, a Városi Civil Alap 4,5, valamint a Magyar Falu Program 6,7 milliárdos támogatását is a Fideszt támogató propaganda- és pártfinanszírozási kiadások közé lehet sorolni. A valódi civil szervezetek támogatására szükség lenne – ám épp ők nem jutnak adófizetői pénzhez, mivel ezeket a kezdeményezéseket a kormány politikai okokból kizárja a támogatotti körből.
A lap szerint szintén nélkülözhető költségvetési kiadásnak tűnnek a kiemelt állami és sportrendezvényekre szánt összegek: az előbbire 26, az utóbbira 38 milliárd forintot különítettek el. A sporttámogatások ugyan a tervek szerint 2025-höz képest csökkennek jövőre, de így is 16 milliárdot kap a Magyar Labdarúgó Szövetség, míg a sportegyesületek 2026-ban már 126 milliárd forintnyi társasági adót hívhatnak le.
Eközben a 2026-os költségvetés rendkívül szerényen bánik a beruházásokkal: egészségügyi és kórházberuházásokra mindössze 13,1 milliárd forintot terveztek, míg az állami oktatásban csupán 4,3 milliárd jut felújításokra – vagyis folytatódik az egészségügy és az oktatás kormányzati kivéreztetése. Ezzel szemben csak a Hungaroring Zrt. működésére és a mogyoródi Forma–1-es pálya felújítására 43 milliárd forint, a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére pedig 44,5 milliárd forint jut. Mindeközben a gyermekek állami balesetbiztosítására mindössze 100 millió (!) forintot költenek.
Az Orbán-kormány jövőre több száz milliárd forintot fordít az elhanyagolt energia-infrastruktúra fejlesztésére: összesen 155,7 milliárdot víziközmű-fejlesztésekre, és 75 milliárdot a villamosenergia- és gázhálózat felújítására. Ezek a fejlesztések valóban indokoltak, hiszen a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta több ezer milliárd forintnyi beruházás maradt el a közműszektorban. A részletek még nem ismertek, de az idei költségvetés alapján sejthető, hogy a víziközmű-fejlesztések többsége nem az általános leromlott hálózatokat célozza, hanem a Debrecenbe, Nyíregyházára és más vidéki városokba betelepülő akkumulátorgyárak vízigényét kiszolgáló beruházásokat támogat.
Közintézmények rezsitámogatására 228 milliárd, míg a lakossági rezsitámogatásokra 792 milliárd forint jut.
