Van olyan szak a Corvinuson, ahol 900 ezer forint a tandíj egy félévben
Minden ötödik sikeresen felvételiző hallgató önköltséges egyetemi képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptemberben – derült ki a felvi.hu friss felvételi statisztikájából.
Az idei rendes felvételi eljárásban összesen 94 785-en jutottak be egyetemre, közülük 74 484-en tanulhatnak állami ösztöndíjas, 20 301-en pedig önköltséges finanszírozásban. A tandíjas hallgatók aránya 21,4 százalék a felvettek körében. Ugyanez az arány tavaly 18 százalék, 2021-ben 18,7 százalék, 2020-ban 18,5 százalék volt – írja a Népszava.
A növekedés összefügghet az elmúlt években lezajlott egyetemi modellváltással is. A kormány még 2019-ben, elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem alapítványosításával kezdte meg az átalakításokat, az egyetem korábbi kancellárja, Pavlik Lívia pedig már ezt megelőzően arról beszélt, hogy növelni szeretnék a fizetős hallgatók arányát. Ezt sikerült is elérniük: míg 2019-ben a Corvinusra felvételt nyert hallgatók 18,6 százaléka jutott be önköltséges képzésre, idén 26,4 százalékuk.
A Corvinuson az egyik „legolcsóbb” képzés a politikatudományok alapképzés, nappali formában, magyar nyelven: félévente 420 ezer forint (a képzési idő 6 félév). A legdrágábbak az angol nyelvű képzések, mint például a nemzetközi gazdálkodás angol nyelven, amiért egy félévre 900 ezer forintot kell fizetni. Itt a képzési idő 8 félév, vagyis összesen 7,2 millió forintba kerül.
A legnagyobb vidéki egyetemek közül a Debreceni Egyetemre bekerülő önköltséges hallgatók aránya 2021-ben 15,6 százalék volt, idén pedig már 1597 fő az összesen bejutó 8019-ből, ami a felvettek 19,9 százaléka. A Szegedi Tudományegyetemen kisebb mértékben nőtt a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya, a 2021-es 15,7 százalékról 16,1 százalékra. A Pécsi Tudományegyetemre idén az 5704 sikeresen felvételiző közül 1205 fő, vagyis a hallgatók 21,1 százaléka jutott be önköltséges képzésekre, 2021-ben még 15,4 százalék volt ez az arány.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) ugyan nem volt modellváltás, ám a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya kisebb mértékben, de szintén nőtt: 12 225 hallgatót vettek fel, közülük 1801-en tandíjas képzésre kerültek be, ami a felvettek 14,7 százaléka. Az ELTE-n tavaly 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben 15,6 százalék volt az arány.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) egyelőre szintén nem csatlakozott a modellváltók sorába, 5026 hallgatót vettek fel, közülük 492-nek, vagyis 9,7 százalékuknak kell majd tandíjat fizetniük szeptembertől. Tavaly 8,6 százalék, 2021-ben 9,7 százalék, 2020-ban 10,9 százalék volt ugyanez az arány, vagyis a változás itt sem olyan szembetűnő, mint egyes modellváltó egyetemek esetében.
