Minimálbér-emelés lesz, de kétséges, elegendő-e a mértéke
„Látom az esélyét annak, hogy az idén lesz még minimálbér-emelés, mert a kormány csapdába került, muszáj fogyasztást realizálni” – mondta portálunknak Korózs Lajos, aki azonban azt már kétli, hogy elegendő lesz a mértéke. A Magyar Szocialista Párt alelnöke szerint 12 százalékról kellene a munkavállalóknak indítaniuk az alkut, hiszen évi átlagos 4-5 százaléknak kellene a minimális emelésnek lennie. A reálbérek csökkennek, az elmúlt hónapokban ennek mértéke havi 7 százalék körül van, ennek pedig komoly hatásai vannak a forgalmi adóbevételekre – figyelmeztetett.
Minden jel arra mutat, hogy nem ússza meg a kormány a rendkívüli évközi minimálbér-emelést – írja a HVG. A lap értesülése szerint az ügyben már volt előzetes konzultáció a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, de szeptembernél hamarabb aligha lesz róla megállapodás. Vagyis, ha lesz is emelés, csak az év vége felé számíthatnak rá a bérminimumból élők.
A Hírklikk durván egy hónapja foglalkozott a rendkívüli minimálbér-emelés témájával, s a Pénzcentrum nyomán megírtuk, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tárgyalást tervez a minimálbér és a garantált bérminimum évközi emeléséről. A Portfolio nyomán pedig beszámoltunk a munkaadók véleményéről, amit Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke közvetített, s leírta, hogy „az már biztosnak tűnik, hogy a minimálbérről tárgyalnunk kell”. A legkorábbi dátumként július végét említette. Június végén azután Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a MASZSZ közleményében a következőt írta: „a munkavállalók képviselői is tisztában vannak azzal, hogy az évközi béremelés újabb terhet jelent a cégek számára, de nem kívánnak mást, mint tisztes megélhetéshez szükséges béreket és a megállapodásban foglaltak szellemiségének betartását, megvalósítását”. Amúgy korábban Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: a kormánynak nincs előirányzata évközi minimálbér-emelésre, de ha a munkáltatók és a dolgozók megállapodnak, akkor nem állnak az útjába.
| Az eddigi idei emelés
Az idén januártól a minimálbér 16 százalékkal (bruttó 232 ezer forintra), a bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 296 400 forintra) emelkedett. További adalék: az infláció márciusban 25,2 százalékkal haladta meg a 2022 első negyedévének végén mért dinamikát. Viszont a nettó átlagkereset csak 10,8 százalékkal emelkedett az első három hónapban. A fogyasztói árak emelkedésének az éves üteme még júniusban is meghaladta a 20 százalékot, miközben a reálbér-csökkenés havi átlag 7 százalékos volt. |
Korózs Lajos, az MSZP (szakpolitikus) alelnöke egy hónapja azt fejtegette a Hírklikknek, hogy minél előbb szükség lenne egy 10 százalékos emelésre, hogy meglegyen éves szinten a 4-5 százalék. Azóta kijött a frissebb inflációs adat, miszerint júniusban még mindig 20 százalék felett volt az év/év pénzromlási ütem. Ennek és a reálkeresetek alakulásának a fényében elegendőnek tartja-e még mindig a 10 százalékos emelést, különösképpen úgy, hogy – legalábbis a HVG szerint – szeptember előtt nem nagyon lehet bármire is számítani? – kérdeztük tőle.
„12 százalékról kellene a munkavállalói szervezeteknek indulniuk, mert akkor reális lehetne az éves 4-5 százalékos rendkívüli plusz emelés – már ha legalább szeptembertől meg is adnák” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy borzasztó komoly reálbér-veszteségeket szenvedtek el a munkavállalók az idén: az elmúlt két-három hónap tendenciáját nézve, átlagosan havi 7 százalék körüli volt a mínusz. Az első negyedévben még „csak” 5,6 százalékra rúgott a reálbérek visszaesése, a másodikét még nem ismerjük, de abból két hónapét már igen, ami 7,1, illetve 6,9 százalékos volt. (A féléves adatot majd a jövő héten ismerhetjük meg, a Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé a keresetekről, s pénteken a foglalkoztatásról – szerk.)
A tendencia tehát nyilvánvaló, s bár elvben sem a kormány, sem a munkaadók nem érdekeltek a minimálbér-emelésben, a kormány valahol mégiscsak egy maga állította csapdába került – mutatott rá a szocialista szakpolitikus. Ugyanis a reálbér-csökkenés óriási fogyasztáscsökkenéssel jár együtt, aminek a következtében igen sok vállalkozás dőlt be az első félévben, főként a kereskedelemben és az idegenfogalomban. Merthogy nincs pénz, az emberek nem vásárolnak és nem utaznak – azaz csökken a fogyasztás. Nem véletlen, hogy ezres nagyságrendben zártak be a boltok – emlékeztetett. Ez pedig azzal jár együtt, hogy radikálisan csökken az állam általános forgalmi adóból származó bevétele, miközben tudjuk, hogy a legfőbb bevételi forrása a fogyasztásból, valamint a munkára rakódó adókból áll – mutatott rá Korózs, emlékeztetve arra, hogy az idén radikálisan visszaestek az áfa-bevételek. Tavaly, a nagy választási pénzszórás, osztogatás nyomán 1380 milliárd forint plusz áfa-bevétel keletkezett, s a különadókkal együtt nem egészen kétezer milliárd forinthoz jutott az állam, ám a helyzet megváltozott. Az idén a különadókból még csak-csak bejönnek a pénzek, de a forgalmi adóból nem lesz a tavalyihoz mérhető bevétel. Ezt egyébként Nagy Márton is beismerte – jegyezte meg Korózs. Aki szerint egy biztos: a reálbérek csökkenése nyomán a fogyasztás zsugorodott, aminek egyenes következménye az áfa-bevételek visszaesése, ez pedig rendkívül rosszul jön a kormánynak.
Milyen esélyt lát az évközi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésre? – kérdeztük. Korózs tömören válaszolt: „Hogy lesz, annak látom esélyét, ám abban szkeptikus vagyok, hogy elegendő lesz a mértéke”.
