Mintegy 60 ezer forinttal többet kap kézhez az átlagnyugdíjas júliusban
„A kormány jól döntött, hogy egy lépcsőben, már júliusban realizálja a soron kívüli, visszamenőleges, kiegészítő nyugdíjemelést, ami persze nem zárja ki – sőt – a novemberi további emelés lehetőségét” – mondta portálunknak Barát Gábor. A nyugdíjszakértő szerint ugyanis akkorra is marad muníció az inflációban. Mint mi is megírtuk, a kormány úgy döntött, hogy – júliustól – további 3,9 százalékkal kiigazítja a nyugdíjakat. Ám hiába állítja úgy be a kormány, mintha az emelés az ő döntése lenne, a nyugdíjtörvény értelmében csak annyi mozgástere van, hogy kiegészítő intézkedéseket tegyen, ám az politikailag vállalhatatlan lenne a számára, ha most nem hozná előre a kiigazítást – szögezte le az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi vezetője. Számításunk szerint az átlagnyugdíjas júliusban összesen 217 179 forintot fog kapni.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, a kormány úgy döntött, hogy 3,9 százalékkal kiigazítja a nyugdíjakat, tekintettel az elszaladt inflációra. Januárban öt százalékos emelést hajtottak végre – bár már akkor is sokan figyelmeztettek arra, hogy ez nem lesz elég –, a korrekcióval az idei emelés mértéke egyelőre összesen 8,9 százalékos lesz. Ez jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Bank által az idei évre prognosztizált éves fogyasztói áremelkedési ütem tól-ig skálájának a felső szélén helyezkedik el.
A mostani kiigazítás – amit a kormány váltig emelésként emleget, miközben a törvény szerint is korrekció – július elejétől lép hatályba. A törvény írja elő azt is, hogy a kiigazítás januártól visszamenőleg jár: ez annyit jelent, hogy – a Hírklikk számítása – szerint a jelenleg 160 960 forintos átlagnyugdíjas összesen 217 179 forintot kap a bankszámlájára (vagy annyit hoz neki a postás). Ugyanis a hat havi korrekció egybeni összege 37 665 forint, ehhez jön a februárban folyósított 13. havi nyugdíj kiigazításaként 6 277 forint, s ezt utalja majd a nyugdíjfolyósító – az átlagnyugdíj esetében már megemelt – 173 237 forintos havi járandósággal együtt.
„Hallgatva a kormányszóvivőt és kormányzati embereket, nagyon elszomorító, hogy még mindig az intézkedés alapjának a kormányt emelik ki, s folyamatosan azt mantrázzák, hogy a kormány nem hagyja, ezért tesszük, stb.” – szögezte le a Hírklikknek Barát Gábor. És valóban, Orbán Viktor demonstratívan a kamerák előtt írta alá a kiigazításról szóló rendeletet (ami azóta meg is jelent a Magyar Közlönyben), s a Facebookra feltett félperces kis videóban azt mondta, hogy „A háború miatt emelkednek az árak, nő az infláció, meg akarjuk védeni a nyugdíjasokat, ez akkor lehetséges, ha a nyugdíjakat is megemeljük... visszamenőlegesen is megemeljük a nyugdíjakat.”
(Azt csak csendben tesszük azért hozzá, hogy nem csak a háború miatt lódult be az infláció, van annak számos más oka is, nem kis részt az elhibázott gazdaság-, pénzügy- és monetáris politikának köszönhető, lassan két számjegyű drágulási ütem.)
Csak a helyzet tisztázása végett: a kormány nem tesz mást, mint végrehajtja az őt is kötelező nyugdíjtörvényt (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ), amelynek 62. paragrafusa írja elő a végrehajtási lépéseket – szögezte le Barát Gábor. A kormányt a törvény (L.(6) bekezdése) „csak” arra hatalmazza fel, hogy a törvényi főszabálytól (L.(3)-(4) bekezdés) függetlenül, további kiegészítő intézkedéseket tegyen – emlékeztetett a szakértő.
A helyzet szerinte azért „érdekes”, mert a 2022. januári emelést meghatározó „tervezett inflációt” eleve alultervezték, ahogy egyébként az Orbán-kormányoknak eleve ez a „rossz szokásuk”, hiszen minden évben nagyon korán, már nyáron döntenek a következő év költségvetéséről (benne a makrópálya alapján kalkulált nyugdíjemelésről), akkor, amikor még nincsenek megfelelő adatok a következő év folyamatainak pontos „belövésére”. Erre Barát Gábor már többször is felhívta a figyelmet, a többi között a Hírklikk olvasóiét is, például legutóbb egy hónapja.
Most ráadásul erre rájött számos belső és külső tényező, ami drasztikusan megemelte az inflációt – mutatott rá a szakember, aki szerint így a kormánynak két választása volt. Az egyik, hogy nem tesz semmit november előtt (amikor, ha szükségessé válik az infláció miatt, akkor kötelező számára végrehajtani egy korrekciót). Ám ez a kilőtt infláció miatt politikailag vállalhatatlan lépés lett volna – jegyezte meg. A másik lehetősége az lett volna, hogy élve a törvényi felhatalmazással, előrehozza a novemberi, már a törvényi kötelezettség alapján járó nyugdíjemelést és már nyáron intézkedik „Ez utóbbi mellett döntöttek, amit üdvözölni lehet” – mondta Barát Gábor. Hozzátette azonban, hogy azt igen problémásnak tartja, s „az elvileg is vitatható nyugdíjemelési rendszer jogi-eljárási stabilitását, s főleg a belé vetett bizalmat gyengíti, ha rendszerszerűen és a főszabálytól eltérően, már nyáron élnek a pótlólagos nyugdíj-kiegészítéssel, mert a végén a főszabály az értelmét veszíti, hiszen alkalmazására csak ’periférikusan’ kerül sor”.
A mostani lépéssel mindenesetre 8,9 százalékos éves inflációig „jók” (legalábbis a törvénynek megfelelő szinten) lesznek a nyugdíjak. Ugyanakkor vannak olyan prognózisok szép számmal (például a Nemzetközi Valutaalapé), amely tíz százalék feletti fogyasztói ár-drágulási ütemmel számolnak Magyarország esetében. Barát is osztja ezt a nézetet („persze örülnék, ha tévednék”), éppen azért szerinte reális, hogy novemberben még szükségessé válik egy újabb, egy százalékot meghaladó – szintén visszamenőleges – kiegészítés.
