MNB: a kormány hibás döntései is hozzájárultak a kiugró áremelkedéshez
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint a csúcsán 50 százalékot meghaladó élelmiszer áremelkedés felét hazai tényezők okozták és csak a másik fele indokolható külső impulzusokkal.
Az árak növekedéséhez egyedi magyar tényezők is hozzájárultak. Az MNB ezek között említi azt a jelentős jövedelemkiáramlást, amit a kormány a 2022-es választások előtti osztogatásokkal követett el. Ekkor mintegy 1500-2000 milliárd forintnyi, jelentős részben gazdasági teljesítménnyel nem fedezett plusz jövedelem került a lakossághoz. Mintegy 800 milliárd forintnyi szja-t kaptak vissza a gyermekes adófizetők, akkor fizették ki a rendvédelmi dolgozók egyszeri rendkívüli juttatását és a 13. havi nyugdíjakat. A plusz jövedelmek átmenetileg megemelték a lakosság fogyasztási kiadásait, a kereskedelem és a teljes élelmiszeripar látva a váratlanul megugrott lakossági keresletet, áremelésekkel reagált – írja a jegybank „mélyelemzésére" hivatkozva a Népszava.
Az árakat emelte az árfolyamváltozás is, 2022-ben a forint drasztikusan leértékelődött az euróval szemben, ami az import élelmiszereken keresztül extra árdrágulást okozott.
Tovább növelték az inflációt az olyan kormányzati intézkedések, mint az ársapkák bevezetése. Az árstopok torzították a piaci folyamatokat, áremelő hatásuk volt, hisz a nem árstopos termékeken a kereskedelem többszörösen visszavette a veszteségét. Ugyanakkor a vállalatok közötti verseny erősítését szolgáló intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer bevezetése, elősegítette az magyar élelmiszer-infláció gyengülését – jegyzi meg az MNB.
Az MNB elemzése szerint a kiemelkedő mértékű élelmiszer áremelkedést több negatív tényező egymásra épülése okozta. Ezek együttes újbóli megismétlődésének kicsi az esélye, ugyanakkor az látszik, hogy az energiaárak emelkedésnek jobban ki vannak téve a hazai élelmiszeripari vállatok, ez pedig kockázatot jelent a jövőre nézve is.
