Molnár Zsolt: az Európai Unió és a NATO büszke tagjaiként kell a magyarságunkat megőrizni
Jelen pillanatban nehéz emlékezetpolitikáról beszélni, mert ennek lényege az lenne, hogy a nemzet egységét szimbolizálja, és sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben ez nem jött létre. Szinte minden ilyen kérdést pártpolitikai ügynek tekintenek, és ebben a Fidesz-KDNP, illetve a mai kormány élen jár – mondta Aradon Molnár Zsolt. Az MSZP pártigazgatója az aradi vértanúkra emlékezve, a helyszínen beszélt a Klikk TV Mélyvíz műsorának arról, nem azért megy Aradra vagy akár Tusnádfürdőre, mert az rövid távon pártpolitikai célokat szolgálna vagy szavazatszerzési szempontból gyors sikereket hozna, hanem azért, mert, ha a honvéd tisztek 1848/49-ben nem adták fel a túlerővel szemben már sokszor reménytelennek tűnő harcot, akkor egy magyar politikus, akinek a hazaszeretet a vérében van, az sem adhatja fel azt, hogy nemzeti egységet legalább ezen a téren létrehozzon.
Sokan, sokfélét gondolunk, de abba, hogy ezért a nemzetért, a Kárpát-medencei magyarságért felelősséggel tartozunk, ez mindenkinek kötelessége – fejtegette Molnár Zsolt. „Nem állítom, hogy nem tettek a Kárpát-medencei magyarságért, nem állítom, hogy minden politikus minden mondatát aktuálpolitikára használja, de ha az összképet nézzük, akkor igen nehéz elvonatkoztatni attól, hogy nagyon megosztó politikai helyzetet hoznak létre, amely alapvetően a Fidesz pártpolitikai céljait szolgálja, kirekeszt a magyarságból, a nemzet fogalmából másokat.”
Molnár Zsolt úgy vélte, akkor lehet egy nemzet sikeres, amikor valóban képes összefogni és a nemzeti együttműködést úgy megvalósítani, mint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor a magyar honvédtisztek, főtisztek – akiknek származása, anyanyelve, nemzetisége, vallása nagyon különbözött, sőt, volt köztük, aki nem is beszélt magyarul –, magyar szívvel, a magyar hazáért harcoltak, és a magyar függetlenségért haltak meg. Kiemelte, hogy Aradon kevésbé említik Battyhányt, akit ugyancsak október 6-án végeztek ki Budán. „Ő arisztokrata származású volt, de együtt küzdött Táncsics Mihállyal, aki jobbágy származású volt és a későbbi magyar baloldalnak, a szociáldemokráciának az egyik letéteményese lett. Ők egyazon célért küzdöttek és ez mutatja azt, hogy amikor egy nemzet valóban összefog és nem kirekeszt, akkor sikeres tud lenni.”
Hozzátette, bár a szabadságharc katonai értelemben elbukott, de nem egészen két évtized múlva, a kiegyezés után felgyorsult Magyarország fejlődése, elindultunk a nemzeti függetlenség útján. „Sajnos, a következő évtizedekben nehéz ilyen pillanatot találni.”
Máig tartó üzenete van az aradi kivégzésnek, a mártírhalálnak
Bár a nemzeti függetlenség megvalósult, az erős, de egyben demokratikus Magyarországért – amelynek Európában van a helye –, még küzdeni kell – mutatott rá a szocialista politikus. Azt látjuk, hogy Európában is sokan, sokat tesznek a széthúzásért, hogy újabb nemzetiségi konfliktusok jöjjenek létre és láthatjuk, hogy innen pár száz kilométerre a II. világháborúhoz hasonló harc zajlik, a nemzetiségi ellentéteket sajnos újra felszították, és nemzeti sikertelenségünk, hogy a szlovákiai választásoknál a magyarságnak nem sikerült elérnie a parlamenti küszöböt – sorolta Molnár Zsolt, hogy mivel kell a jelenben szembenézni.
„A magyar kormány nem segítette az ott élő 450 ezer magyart, Orbán Viktornak pillanatnyi érdeke a közös gondolkodás a most megválasztott Robert Ficóval, aki magát szociáldemokratának vallja és programjában vannak baloldali elemek, de a modern progresszív szociáldemokráciától, amit mi is vallunk, patrióta magyar szociáldemokraták, messzire került és sokkal inkább Orbán szövetségi rendszerében képzelhető el.”
Molnár Zsolt rámutatott, ők azok, akik részben bomlasztják az Európai Uniót és olyan politikai nézeteket vallanak, például az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan, amelyek elfogadhatatlanok, és ez nem segítette az ottani magyarság helyzetét, ahogy az sem, hogy a médiában Fico a magyarok harcostársaként lett beállítva. A szavazók fél százaléka valószínűleg ennek a megtévesztésnek esett áldozatul – tette hozzá.
Minden olyan lehetőséget, amely nagy nyilvánosság előtt zajlik, és élő műsor, ki kell használni
„Nagyon bízom benne, hogy vége annak a típusú nemzetpolitikának, amely a Horthy-rendszert idézi, amely megosztásra, a Kárpát-medencei magyarsággal való konfliktus generálására jött létre. Nekünk most az a feladatunk, hogy legalább még ezer évig a magyar legyen a Kárpát-medencében az a nyelv, amelyet a legtöbben beszélnek, de közben az Európai Unió és a NATO büszke tagjai lehessünk. Ez az új emlékezetpolitika csak most kezdődik, én ezt nem adom fel, érdemes küzdeni érte.”
A legnagyobb hibát akkor követi el egy politikus, ha a Fidesz játékszabályai szerint játszik, és nem vesz részt Aradon, Tusnádfürdőn – mondta Molnár Zsolt arról, hogy miért használja ki ezeket a lehetőségeket. „El kell menni, el kell mondani a véleményünket, meg kell mutatni, hogy egy baloldali vagy ellenzéki politikus is szeretheti pontosan úgy a hazáját, érezhet úgy felelősséget a Kárpát-medencei magyarságért, mint a kormánypárti politikusok. Persze ők abban a helyzetben vannak, hogy pénzt tudnak osztani, a Bethlen Gábor Alapon keresztül elképesztő források áramlanak a Kárpát-medencébe, ami egyébként helyes lenne, ha ezeket nem szavazatvásárlásra használnák, hanem a magyarság megmaradásáért, a magyar kultúra megőrzéséért.”
1848 aktuális üzenete volt a sajtószabadság kívánalma
Bár az ország független, de a demokratikus voltát még meg kell teremteni, a 12 pont egyike a sajtószabadság, amely most azzal vált aktuálissá, hogy uniós médiatörvény készül, amely kimondja, hogy egy média sem függhet az adott ország kormányától – mondta Molnár Zsolt. „El fogják húzni az időt, és mindent latba fognak vetni, hiszen azt láthattuk az elmúlt 13 évben, hogy a média megszállásán keresztül szilárdítja ez a rendszer a hatalmát, és azért fogunk küzdeni, hogy egy uniós országban ezt ne lehessen megtenni. Előbb-utóbb, legalább a közmédia vonatkozásában kiegyensúlyozottabb viszonynak kell lennie, de más kerülő úton fenn lehet tartani a kormánypárti túlsúlyt.”
Az MSZP pártigazgatója abban bízik, hogy „jövőre a választások után egy szabadabb levegőjű és egy optimistább országot és Európát láthatunk, és szeretném hinni, hogy akkor már véget ér az orosz-ukrán vérontás is”.
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
